banner_sMBIsrBw_GOOGLE_970x250_2.gif
banner_5A50eRU8_GOOGLE_300x250.gif

Rehabilitáció és fizikális medicina: hogyan tartsuk karban izmainkat, tüdőnket a bezártság után?

Újraindult a rehabilitáció és fizikális medicina a felújítás alatt lévő Szilágysomlyói Városi Kórházban, miután megszűnt az intézmény Covid-19 háttérkórházi státusa. Az osztályon széles körű kezelést nyújtanak a pácienseknek, akiket átmenetileg egy másik osztályon berendezett szakrendelőkben és kórtermekben fogadnak. A kezelési lehetőségekről, az érintett patológiákról, de még a koronavírus-fertőzés utáni rehabilitációról is dr. Gáspár Boróka főorvossal beszélgettünk.

A járvány alatt zavartalanul folytak a felújítási munkálatok a szilágysomlyói egészségügyi intézményben, amelyet tavaly tavasszal Covid-19 háttérkórházzá nyilvánítottak. Pár hete az intézmény nagy része ismét rendeltetése szerint működik, megkezdték a krónikus betegek beutalását, bár az osztályok korszerűsítése miatt ez nehézkesen megy.

Felújítják a szakosztályokat

A járvány miatt az elmúlt közel egy évben a fekvőbeteg-részleg nem működhetett, viszont a járóbetegek terápiás ellátásban részesülhettek. A páciensek, hogy eljuthassanak a szükséges kezelésekre, bejelentkeztek, összeálltak hárman-négyen, autót fogadtak, így a kezelőbázison az orvosok és terapeuták fogadhatták a betegeket.

„Tavaly nyár óta renoválják az osztályt, és a múlt héten jelezték, hogy meg kell nyitnunk a fekvőbeteg-részleget egy olyan osztályon, ami nem a miénk, ezért most gépeket, ágyakat rendezünk, folyamatban vannak a beutalások, hogy a betegek megkaphassák a szakszerű ellátást” – mondta dr. Gáspár Boróka főorvos, aki már öt éve, eddig szakorvosként végezte munkáját.

A rehabilitációs részleg 1992-ben indult el, kezdetben a poliklinikán, majd 2001-ben a kórház egyik szárnyában létrejött a szakosztály 20 ággyal, alapítója a rendkívüli energiával rendelkező, mindig segítőkész dr. Gáspár György főorvos. A szakmához tartozó kezelési terület változatos, a kórképek közül leginkább megemlíthetők a reumatológiai és ízületi-degeneratív, poszttraumás, neurológiai megbetegedések, amelyek szakszerű megoldásába bekapcsolódott dr. Gáspár Boróka is, aki a múlt heti sikeres vizsgája után a részleg új főorvosa.

Fiatal, kedves, közvetlen, aki már gyermekként orvos édesapja, szomszédja, orvosbarátok által kapcsolatba került az egészségüggyel, mint mondta, orvosi körben nevelkedett, és az asztalon hagyott sztetoszkóp sem volt idegen számára. Mindez, és az orvosi egyetemre sikeresen vizsgázó középiskolai barátok ösztönzőleg hatottak rá. Mindig is érdekelte az anatómia, az emberi szervezet működése, ezért a középiskolai években már biológia tantárgyversenyeken vett részt, amelyhez hozzájárult, hogy édesanyja biológia tanárnő.

A XII. osztály végén mégis két szak, az egészségügy és a földrajz-turizmus között mérlegelt. Mindkettőre sikeresen felvételizett, végül a marosvásárhelyi orvosi egyetem mellett döntött. Szülei Maros megyeiek, nem volt számára idegen a város, és a rokonság nagy része is a megyében lakik. Boróka Szilágysomlyón tanult, nevelkedett, és míg számtalan fiatal az egyetemi évek után külföldet választja, ő visszajött, hogy az édesapja nyomdokaiba lépjen.

Az orvosi hivatásról

Nehéz, de érdemes, szép szakma – mondja Gáspár Boróka főorvos. Az egyetemi évek egyetlen negatívuma, hogy Szilágysomlyóról hosszú az út, körülbelül 6 óra Marosvásárhelyig, de ő mégis gyakran hazautazott, pedig pénteken sokszor estig órái voltak. A hat év alatt, mint mesélte, az ember fejét teletöltik, szinte minden héten vizsgáznak, majd választani lehet, ki mit folytatna, milyen szak iránt érdeklődik, de az újabb négy-öt év tanulást jelent.

„Én a rehabilitáció, fizikális medicina és balneológia szakosítás mellett döntöttem, amely a funkcionális fizikai és szellemi felépülést célzó szakág a személyhez tartozó és környezeti tényezők behatása által. Hozzátartozik a kivizsgálás, diagnosztika, kezelések és természetesen a betegségmegelőzés, rizikófaktorok csökkentése bármilyen korcsoportban” – részletezte.

Változatos páciensi kör

Általában a 60 éven felüliek a legérintettebbek, de a fiatalok is gyakran megkeresik különböző egészségügyi panaszokkal.

„A páciens többnyire fájdalmat érez, bizonyos fokú mozgáskorlátozottság lép fel nála, nehezen boldogul a hétköznapokban, és mi mindent megteszünk, hogy megkaphassa a szakszerű kezelést. Vannak, akik egy szubakut vagy már krónikus fázisban levő ízületi beszűküléssel, reumatológiai, autoimmun gyulladásos patológiával, nehezített járással vagy módosult kézfunkcióval, idegszálsérüléssel, hátgerincelváltozással vagy traumatikus összetett csont-ideg-izomsérülés miatt jönnek hozzánk, de a kardiovaszkuláris és légzőszervi érintettség vagy agyvérzés, daganatok, amputált végtag utáni diszfunkcionális állapot is előfordul igényelve nemcsak a rövid (általános 10 napos kezelési program), hanem a hosszú távú rehabilitációt is. Sajátos kezelési módszerekkel gyorsíthatjuk a szervezet funkcionális helyreállását, azt szeretnénk elérni, hogy újra független legyen, és hogy minél hamarabb visszailleszkedjen a társadalomba, a mindennapokba” – fogalmazta meg az új főorvos.

Gyakori kezelésformák

A szakrendelés magában foglalhatja a funkcionális állapotfelmérést, kivizsgálások útmutatását, minimális invazív beavatkozások gyakorlatát, mindig egy diagnózis felállítása után, így a kezelés minden esetben egyénre szabott. Az alapbetegségek figyelembe vételével az eszközök és módszerek korszerű, széles palettáját lehet alkalmazni.

Dr. Gáspár Boróka főorvos | A szerző felvétele

Ugyanúgy hangsúlyt kaphat a kezelés menetében az étrend és higiénés szabályok, a farmakológiai előírások gyógyszerinterakciók, mellékhatások függvényében, valamint a szakmai jellegzetes eljárások, kizárólag rehabilitációs orvos ajánlásával, a fizioterápia, kinetoterápia, masszírozás, balneo-klimatoterápia vagy egyéb (pl. akupunktúra), szükség szerint segédeszközök használatának javaslata, valamint interdiszciplináris kapcsolat kiépítése a páciens javára.

Hosszú távon lehetőség nyílik mind a betegség, mind az esetleges következmények megjelenésének (járókeret vagy kerekesszék alkalmazása szükséges, ágyhoz kötöttség) megelőzésére.

Egy orvos már a konzultáción sejti a betegséget

Vannak olyan tipikus jelek, mint egy-egy jellegzetes testtartás vagy járászavar, részleges parézis (bénulás), vérkeringészavarok, nehezített légzés, bőrelváltozások, metabolikus-endokrinológiai rendellenességek, amik már a klinikai vizsgálat előtt jelzik a betegség jelenlétét.

„A tapasztalat maga után vonja a páciens funkcionális állapotfelmerését már az ajtón belépve, ki lehet alakítani bizonyos »orvosi szemet« és megállapítani egyes betegségeket a mozgás, járás alapján. A kezelési program elején a célkitűzéseket fel kell állítani, az individuális foglalkozásoknak meg kell határozni a típusát, paramétereit, ritmusát és időtartamát, figyelmesen követve a kórfolyamatot, hogy az egyén minél részletesebben betekintést nyerjen az optimális funkcionalitás visszaszerzésében fizikai, psziho-szociális szempontból. Mindig elmondom, hogy lehet a mozgásán javítani, előfordul, hogy hátgerincjavító-, légzőtornát ajánlok” – tette hozzá a főorvos.

Az egészségügyi biztosítási pénztárral kötött szerződés alapján évente kétszer lehet térítésmentesen kezeléseket igényelni, ebbe különböző elektro-, termoterápiás, gyógytorna, terapeutikus masszírozás tartozhat. Gyakran javasolják a betegnek, hogy menjen el gyógyfürdőbe, betegségstádiumtól, komorbiditásoktól függően. Ha valakinek szüksége van segédeszközökre, ortézisekre, vagy bármilyen olyan eszközre, ami segíti a beteget a normális életvitelben, hogy visszanyerje a mobilitását, és az életben boldoguljon, hogy visszailleszkedjen a társadalomba, családba, a munkába, akkor szintén tőlük kér segítséget.

„A betegnek maximális segítséget kell kapnia az orvosoktól, a korszerű terápiás módszerek ismeretének jegyében, annak alkalmazásával. Kezelőbázisunkon a legújabb generációs elektroterápiás gépek állnak a rendelkezésünkre. Szakterületünkön belül a robotikának nagy szerepe van/lesz a jövőben, ami nagymértékben a beteg önállóságát célozza. Az egyetemi rehabilitációs nagy központokban vannak már olyan robotszerkezetek, amelyek fejlesztik a szenzitív-motoros képességeket a sérült területen, mobilitást, izomfunciókat, hogy mielőbb visszatérhessen a mindennapi aktivitásokhoz (otthon, munkában, társadalmi-kulturális téren)” – emelte ki dr. Gáspár Boróka.

Rehabilitációs orvosként arra törekednek, hogy a páciens elláthassa önmagát és visszakaphassa egykori funkcióit, azt a fizikális és kognitív kapacitást, ami addig jellemezte. Támogatni kell a beteget a felépülésben minden környezeti terapeutikus tényező segítségével.

A betegségek megelőzése

Fontos a helyes táplálkozás, valamint a rendszeres mozgás, amelynek naponta minimum 20-30 percnek kell lennie, fenn kell tartania az izomtónust, és megelőznie az ízületi beszűkülést. A rehabilitációs programban a betegek egyénre szabott kezelést kapnak, elektroterápiát, gyógytornát, masszírozást.

Ajánlott, hogy a gyermekek minél többet mozogjanak, akár eszközök segítségével, legyen bicikli, labda, elasztikus szalag stb., mert már fiatal kortól jót tesz az izomerősítés. Aki megteheti, úszást, korcsolyázást, gördeszkázást is választhatja, meg kell tanítani a gyermekeket a helyes testtartásra, ülésre, járásra, egyensúlyérzékre. Viszont nem ajánlatos a sok ülés és állás, ezek vérkeringészavarokat okoznak.

Szintén negatív következménye lehet annak, ha túlhajszolják magukat, és már az első alkalmakkor több kilogrammos súlyok emelésével figyelmen kívül hagyják a szervezet fokozatos alkalmazkodóképességét. Előfordul, hogy a páciensek orvosi előírás nélkül is használnak különböző ortéziseket, amelyek szintén nem ajánlatosak, mert általuk izomtónuscsökkenést, hipotrofiát okozhat. Az izomtónus fenntartása majd esetleges izomerő növelése, egy ízület teljes mozgásterjedelemben mobilizálása, egyensúly és stabilitás helyreállítása, mind fontos támpont a gyógytorna szempontjából. Bármilyen fizikai erőkifejtés és gyakorlat előtt szükséges az oszteo-artikuláris szegmens bemelegítése, amit megelőz a termo-elektroterápiás eljárás. A kezelések általános hatásai közül kiemelendő a fájdalom- és gyulladáscsökkentés, vérkeringésjavítás és izomrelaxáció.

„Egy immobilizált végtag naponta négy százalékot is veszíthet az izomtónusból. Egy izometriás gyakorlat alkalmával, ami legalább 20-30 százalák a maximális izomerőből, fenn lehet tartani az izom tónusát. Ha fejleszteni akarják az izmot, akkor 60-70 százalékos erőkifejtést kell végezni. Amennyiben azt látják, hogy megváltozik a csont-izom rendszer funkciója, fontos, hogy időben felkeressenek minket, merjenek tanácsot kérni” – tájékoztatott Gáspár Boróka.

A szervezet egyfolytában dolgozik, regenerálódik

Ha a beteg minimálisan is, de rendszeresen aktív, csökkenhet a vérnyomása, normalizálódhat a vércukorszintje és a szervezet anyagcseréje javul. „Lábra kell állítani a beteget és a változatos terápiás eszközöket fel kell használni. Általában 10 napi fiziokinetoterápiás kezelés áll rendelkezésre, a terapeuták ösztönzik, figyelemmel kísérik a pácienst, és egyéni foglalkozásokat alkalmaznak számukra, így a megtanult mozgásformákat otthon is folytatja a beteg. Az egy-két napos kezelés semmiképp nem elegendő, még ha farmakológiai (gyógyszertani) kezelés is társul hozzá, a fájdalomcsillapítás, gyulladáscsökkentés nem optimális” – ismertette Gáspár Boróka.

A koronavírusban megbetegedett személyek esetében, valamint megelőzésként is fontos, a rendszeres mozgás és a tüdőtorna. A maszk viselése visszahúzta a tüdőkapacitást, az emberek nem mozogtak, vagy jóval kevesebbet, ezért mindenkinek be kellene vezetnie a rendszeres sétát, a tüdőtornát.

„A tüdő rehabilitációja szempontjából kiemelendő a helyes légzési technika elsajátítása, az időtartama és ritmusa, légzőgyakorlatok végzése. Ez megfelelő testtartást igényel, amely lehet izomrelaxált vagy légzést elősegítő pozíció, és nemcsak a mellkas csont-izom képleteit vonja maga után, hanem az egész testrészt igénybe veszi a fiziológiás légzőmozgásokban. A beszéd, az éneklés, mély lélegzetvételek, orr és száj körüli mimikai izmok tornáztatása főleg a felső légutak levegővel ellátását segítik elő. Az bordaközi izmok és a diafragma gyakorlatai a tüdőben a levegő eloszlásáért felelősek. Terapeutikus tényezők a különböző aeroszol kúrák a jellegzetes ásványvizek felhasználásával, vagy a tavak, tengerpartok és sóbányák mikroklímái.

„A járványhelyzetben sokan megszokták a bent ülést, nem kommunikatívak, elidegenedtek a világtól és az embertársaiktól, ami akár depresszióhoz is vezet. Jót tesz a relaxáció, egy séta és kikapcsolódás a természetben, a rendszeres tornagyakorlatok végzése is hozzájárul a fizikális és mentális felépüléshez, az életminőség javuláshoz” – fogalmazott a főorvos.

Kapcsolódók

Kimaradt?