Az olajokat megfelelő üvegben és hőmérsékleten kell tárolni. Annak érdekében, hogy a minőségük sokáig változatlan maradjon, az összes olajat távol kell tartani a hőtől egy hűvös, sötét, száraz helyen. A legjobb, ha zárt dobozokban, kannákban vagy sötét üvegekbe teszi mindet..

Mi a füstpont?

A különböző olajok különböző mennyiségű hőt viselnek el, mielőtt füstölni kezdenének, és onnantól már nem igazán alkalmasak a fogyasztásra. Ezen a ponton kezd az olaj oxidálódni, vagyis égni, és ezért füstölni kezd. Általánosságban elmondható, hogy minél világosabb az olaj színe, annál magasabb a füstpontja. Azért fontos ismerni, mert ha ezen a ponton túl is melegíti, megváltozik a kémiai szerkezete, az íze, és a folyamat szabad gyököket szabadít fel.

• Extraszűz olívaolaj: 163 fok a füstpontja – ezért mondják, hogy inkább salátákhoz, vagy alacsony lángon hevítéskor érdemes használni.
• Kókuszolaj: 177 fok a füstpontja – ez már jobb sütéshez és főzéshez.
• Repceolaj: 204 fok a füstpontja – ez még nagyobb túlélő, nyugodtan süthetőek benne húsok is. 
• Napraforgóolaj: 232 fok a füstpontja – ezért ennyire népszerű. 
• Avokádóolaj: 271 fok a füstpontja – nem csak salátaöntethez remek, sütni is lehet benne. 

Általában a repce- és a napraforgóolaj a legsokoldalúbb és árban legmegfelelőbb választás. Az olívaolaj kiválóan alkalmas alacsonyabb hőmérsékletű fogásokhoz, például gyors pörköléshez, mégis inkább salátákban és tészták tetején érdemes használni.

Kapcsolódó

Későn vette ki a darált húst a fagyasztóból? Így olvassza ki könnyedén

A húsokat a hűtőben kell kiolvasztani, és nem szabad szobahőmérsékleten hagyni, mert a hirtelen meleg kedvez a baktériumoknak.

házi praktikák konyha főzés

Így süssön tökéletesen

Figyeljen arra, hogy az összetevőik mindig szárazak legyenek. Ez hőmérsékleti és biztonsági okokból egyaránt fontos, és a végeredmény élvezhetőségére is hatással van: ha a frissen megmosott hozzávalók csöpögnek vagy nedvesek, a víz azonnal lehűti a serpenyőt és az olajt, majd gőzzé válik, amitől az olaj fröcskölni kezd.

Melegítse fel a serpenyőt sütés előtt. Az olaj legyen meleg, mielőtt az étel belekerül. Ha nem elég forró, akkor az étel felszívja ahelyett, hogy megsülne benne, és emiatt nem lesz ízletes. Ha külön melegíti az edényt, egy vízcsepp segítségével tesztelheted, hogy az elég forró-e már. 

Tesztelje az olajat, mielőtt ételt tesz bele. Amikor megemeli a serpenyőt és kicsit megforgatja az olajat, annak gyorsan kell mozognia, szinte úgy, mintha víz lenne. Kis mintázatok is észrevehetőek az olajban – vagyis úgy kell kinéznie, mintha az olaj kavarogva néhol megnyúlna –, és az olajnak mindezeken túl csillognia kell. Végül, a legegyszerűbb megoldás: ha valami belekerül a forró olajba, azonnal megjelennek a kis buborékok. Megpróbálhatja egy kis darab élelmiszerrel, vagy akár egy fakanállal is.

Több sütési technika létezik

Nagyon sokféleképpen lehet leírni az étel sütését, főzését és puhítását. Egyes receptek mindegyiket egyszerűen „sütésnek” nevezik, ám az egyes technikák között vannak különbségek.

• Sauté, a hirtelen sütés

A gyorsan készülő ételek elkészítésekor szokták használni. Leginkább zöldségek gyors sütésére alkalmazzák, így ropogósak maradnak, és az ízük is sokkal gazdagabb. Lényege, hogy az étel a lehető leggyorsabban megsüljön. Alapszabály: minél kisebb az elkészítendő étel, annál jobb lesz a végeredmény, és az sem mellékes, hogy az alapanyagok lehetőleg egyforma méretűek legyenek.

• Sear, a mély barnulás

Ennek során a szakács nem mozgatja annyira az ételt, mert a cél az, hogy mély barnulást és karamellizálódást hozzon létre az alapanyagok egyes oldalain. Így hívják azt a ropogós húskérget, amelyet rápirítanak a kész ételre. Miután alacsony hőmérsékleten elkészült a hús, a végén nagyobb hő segítségével pirítják meg a külsejét.

• Stir-Fry, a szaftos-ropogós

Ez általában nagyon magas hőfokon történik, legtöbbször amilyen magasat csak elő tud állítani a szakács. Az összetevőknek folyamatosan mozogniuk kell a serpenyőben, hogy ne égjenek oda, és gyorsan szaftosra és ropogósra süljenek.