Mesterséges Intelligencia: Áldás vagy átok? (INTERJÚ)
A mesterséges intelligencia (MI) mára az egyik legmeghatározóbb és legvitatottabb technológiai kérdéssé vált. Egyre több területen jelenik meg, alapjaiban alakítva át a munkavégzés módját, a vállalatok működését és a mindennapjainkat. De vajon az MI valóban áldás, amely előreviszi az emberiséget, vagy inkább átok, amely új kihívásokat és veszélyeket rejt? Kiss Leventével, a Prisma Solutions társalapítójával és ügyvezetőjével beszélgettünk előnyökről, árnyoldalakról és a felelős felhasználás irányairól.
– A mesterséges intelligencia térnyerése megosztja a közvéleményt. Vannak, akik tartanak tőle, mások lelkesednek érte. Te hogy érzed?
– Igen, ez nagyon érdekes. Mielőtt véleményt formálnék, elmondanám, hogy én se gyakorlati, se elméleti szakértője nem vagyok. Fiatal vállalkozó vagyok, aki használja a mindennapokban, és igyekszik minél többet megtudni róla, hogyan lehet ezt hatékonyan implementálni azért, hogy – ahogy kérdezted – ez segítőeszköz legyen, és valamilyen előnyt tudjunk belőle kovácsolni.
Stephen Hawking gondolatát osztanám meg: ő azt mondta, hogy az AI az emberiség legnagyobb találmánya, vagy a legnagyobb hibája. Az emberek önmagukban eszközöket létrehozó lények – ezt csináltuk egész életünkben –, és ez is lényegében egy eszköz, de ez valahol egy kicsit túllép azon, mivel önállóan tud dolgokat tenni – egyelőre még a mi kérésünk alapján –, de képes mintázatokat felismerni, és ez alapján gondolkodni.
Most ez milyen irányba fog elmozdulni? Abszolút jogos az a kérdés. Van egy ilyen kettősség, hogy most hátránya van, hiba volt az emberiség részéről, hogy megcsinálta, vagy tényleg meghozza azt a növekedést, azt a fejlődést, ami talán az egészségügy, az univerzum, a természet szempontjából elhozza azokat a fejlesztéseket, fejlődéseket, amelyek előre tudnak minket vinni.
– A ChatGPT-t már szinte minden korosztály használja, különböző szinten. De mit tud hozzáadni az üzleti élethez?
– Szerintem rengeteget. Ami meglepő: ahogy bevezeti egy cég, nemcsak a hatékonyság javul, hanem a minőség is. Egy tanulmány szerint az AI átlagosan 40 százalékkal hatékonyabbá teszi a munkát, és 20 százalékkal javítja a minőséget.
Nagyon jól használható, rutinmunkákat tud átvenni, időt takarít meg, szövegírásra, ötletelésre használható. Sokszor például helyesírásban vagy kreatív tartalomalkotásban is gyorsabb és pontosabb, mint egy ember. És míg 2023-ban még jövőként tekintettünk rá, 2025-ben már a jelen része. Ma már inkább az a kérdés, hogyan tudjuk beilleszteni a saját csapatunkba, a saját folyamatainkba annak érdekében, hogy hatékonyabban tudjon működni.
Kapcsolódó
– Sokan attól tartanak, hogy az MI elveszi a munkahelyeket. Jogos ez az aggodalom?
– Erre van egy jó mondásom: szerintem nem az AI veszi el a munkahelyeket, hanem csak azokat fogja megszüntetni, ahol nem használják. Alapjáraton szükség van az emberi hozzájárulásra, viszont az emberek egy kicsit háttérbe tudnak vonulni, értékesebb dolgokkal tudnak foglalkozni. Míg a kivitelezés – mondjuk egy marketingügynökség vagy fejlesztői cég esetében, ahol gyakori a használata – részét át tudja venni. Szerintem, ha azt nézzük, hogy valaki alkalmazotti pozícióban van bármelyik cégnél, ami nem kétkezi munka – szerelés vagy építkezés –, akkor neki csak akkor fog elveszni a munkahelye, ha nem használja az AI-t.
– Tapasztalataid szerint a cégvezetők felkészítik az alkalmazottaikat az AI helyes használatára?
– Ez lenne a cél! Erre kellene a vezetőségnek vállalatokon belül figyelnie, hogyan tud segíteni abban, hogy folyamatokat alakítson ki. Sokszor szoktam hasonlítani Einsteinhez: ott van valaki, aki mindent tud, de nem mindegy, hogyan használjuk. Ha elkezdik egy cégen belül összevissza használni, az nem fog egy strukturált haladáshoz vezetni. Fontos a vezetőség részéről, hogy meghatározzon folyamatokat, felépítsen rendszereket, és betanítsa az alkalmazottakat. Ugye, ez a »beszélgetés« az AI-val. Lényegében neki is meg kell adni a körülményeket, az információkat. Ezt a beszélgetést szakmai nyelven promptolásnak hívják. Ez ma már egy külön szakma.
Nem mindegy, hogy megkérem az AI-t, hogy »Van egy hotel, írj egy blogot neki – nem tudom –, egy blogcikket a weboldalra«, vagy megadom neki, hogy milyen hotel, mi a célközönsége, mi a konkurencia, mi az előnye, hogyan építem fel, megkérem azt, hogy milyen formában adja ezt ki, és ez alapján generál ő nekem valamit. Sokan alábecsülik, mások sokkal többet várnak el tőle. Tehát: »Írj egy cikket a hotelem számára a weboldalra.« Fú, nem írt jó cikket. Nem, nem ír jó cikket. Nagyon kevés információt adtam meg neki. Ennyiből semmi nem képes – egy ember sem – megfelelő cikket, megfelelő kommunikációs tervet felépíteni, és mi elvárjuk tőle, hogy ő ezt tudja.
– Felmerült már az AI környezetszennyező hatása is. A ChatGPT esetében például az udvariassági körök: köszönöm, kérlek, stb. óriási energiaveszteséget generálnak.
– Igen, ez így van. Amerika konkrétan atomreaktort épített fel, hogy tudja működtetni. Az biztos, hogy rengeteg energiát használ. Az biztos, hogy környezetszennyező, viszont valahol mindig ez volt az irány. Létrehoztunk egy technológiát az autóknál, és nem vettük ezt figyelembe. Ha nézzük az etikai részét, a környezetszennyező részét, nem biztos, hogy kellene használnunk, de ha azt nézzük, hogy gazdaságilag – a cégek szempontjából – hogyan tudok hatékonyabb lenni, hogyan tudok növekedni, bizonyos egészségügyi vagy tudományos problémákat gyorsabban megoldani, akkor viszont kell használni. Ez érdekes a világon. Én mindig azt mondom, hogy nem lehet dombot építeni, amíg nem ásunk egy gödröt. És ez így van. Ebben az esetben is így van, hogy építünk valamit, de valami ugye károsodik ezáltal.
– Vállalkozóként mire és hogyan használod a mesterséges intelligenciát?
– Főleg a ChatGPT-t használom – az volt, amivel el is kezdtük, azt ismerjük a legjobban, annak a használata a legegyszerűbb. Én, mivelhogy menedzsmentben vagyok, ügyvezető, napi szintű feladataim közé tartozik az ügyfélkapcsolat, stratégiai döntések előkészítése, e-mailek megírása, ötletelés – ezekben rengeteget segít.
Felgyorsult ez a világ. Próbálunk mindig innoválni, van például egy hónapban, egy héten egy-két nap, amikor azzal foglalkozunk, hogy ötleteket találjunk ki. Hogyan lehetne jobban, másképp csinálni. Régen ezeket a beszélgetéseket mentoraimmal folytattam le, most már a »szuperokos asszisztensemmel« – aki ráadásul már beszél is. Elmondom az ötletemet, ő visszajelez, kontextust ad, és új irányokat nyit meg előttem. Rengeteg információ van benne, és ezt az információt próbálom kiszedni belőle.
– Szerinted jól használjuk a mesterséges intelligenciát?
– Nem. Van egy csomó terület, ahol nem ismerjük, hogyan használják. Az orvostudományban, a kutatásokban ügyesen használják. Vannak konkrét kimutatások, hogy a gyógyszerkutatásban, ahol a tesztelési folyamatokat – amelyek korábban évekig tartottak – most napok alatt végig lehet vinni.
Viszont az átlagfelhasználók – legyen az adminisztratív munkatárs vagy menedzser – még nem értik igazán, hogyan működik ez az eszköz. Van egy szuperokos asszisztensünk, de meg kell tanulnunk vele »beszélni«, felépíteni a kommunikációt. Ezen kellene dolgoznunk minél többet.
– Mit javasolnál azoknak, akik alapszinten használják a ChatGPT-t? Mire jó, mire nem?
– Először is fontos megérteni az alapokat. Nagyon leegyszerűsítve a mesterséges intelligencia három fő működési elvre épül: tudás strukturálása, információfeldolgozás és tudásalkalmazás. Ha ezt átlátjuk, könnyebben tudjuk megtalálni azokat a pontokat, ahol valóban segíteni tud.
A kezdők számára a legfontosabb lépés, hogy minél többet használják és teszteljék. Kísérletezzünk különböző kérdésfeltevésekkel, tanuljuk meg a promptolás technikáját – vagyis azt, hogyan adjunk világos, kontextusban gazdag utasításokat az MI-nek.
Az OpenAI vezetői is javasoltak egy jól működő struktúrát a promptoláshoz:
- Határozzuk meg a célt – mit várunk el a rendszertől?
- Adjunk formátumot – milyen típusú választ szeretnénk (pl. lista, e-mail, blogposzt)?
- Adjunk figyelmeztetéseket – mire figyeljen, mit ne tegyen?
- Adjunk kontextust – minél több háttérinformációt, hogy értse, miről van szó.
Ha ezt megtanuljuk, onnantól kezdve nemcsak egy „okos chatrobotot” használunk, hanem egy szuperhatékony asszisztenst, aki valóban értéket tud hozzáadni a munkánkhoz.
És itt jön a lényeg: ne egyéni szinten gondolkodjunk, hanem szervezeti szinten. A cél nem az, hogy mindenki magának próbálgassa, mire jó, hanem hogy rendszert építsünk köré. Olyan struktúrát, ahol a mesterséges intelligencia átveszi a rutinjellegű, nem értékteremtő feladatokat, hogy a kollégák a valódi szakmai hozzáadott értékükre fókuszálhassanak.
Mondok egy példát: egy pénzügyi munkatárs lehet, hogy rengeteg idejét Excel-táblák töltik ki, miközben stratégiai gondolkodásra alig marad energiája. Ha jól használjuk az AI-t, ezeket a terheket le tudjuk venni róla – és végre azzal foglalkozhat, amiért igazán értékes a cég számára.
Ez a szemléletváltás lenne a legfontosabb lépés: értsük meg, hogyan működik a rendszer, tanuljunk meg jól kommunikálni vele, és gondolkodjunk tudatosan a beépítéséről – menedzsmentszinten is.
Nyitókép: Pexels
CSAK SAJÁT