Több mint nyolcezer éves kenyér maradványaira bukkantak a közép-törökországi Çatalhöyük neolitikus településén – számol be az Arkeonews alapján a hirado.hu portál. Ez a település korának egyik legnagyobbja volt, hiszen valamikor nyolcezer fő lakta. Ma is sűrűn lakott, festményekkel és szimbolikus díszítésekkel borított vályogtéglaházakkal teli.

A régészek a közelmúltban a Mekan 66 nevű területen fedezték fel azt a kemencét, amelynek struktúrája nagyrészt elpusztult, ám körülötte még búzát, árpát, borsószemeket találtak és egy leletet, amelyről arra következtettek, hogy valamikor élelmiszer lehetett – írja a National Geographic. 

A leletet elemzéseknek vetették alá, így a Necmettin Erbakan Egyetemen végzett kutatás során megállapították, hogy a szivacsos maradvány egy időszámításunk előtt 6000 körüli erjesztett kenyér. Az ősi kenyérdarab egy kis, kerek, szivacsos lelet, amelynek konzerválódását vékony agyagréteg segítette.

Ali Umut Türkcan, az Anadolu Egyetem munkatársa és a csapat tagja szerint a kovászos kenyér legkorábbi ismert bizonyítéka Egyiptomból származik, míg a Çatalhöyükben talált maradvány a világ legrégebbi kenyere.

A kenyeret nem sütötték, hanem erjesztették, a benne lévő keményítő ma is kimutatható.

(Nyitókép forrása: Twitter | @ArkeoNews)