Egyre súlyosabb probléma a meddőség, s míg korábban nagyobb arányban a nők küzdöttek ezzel, ma már fele-fele arányban érinti mindkét nemet – írtuk korábbi cikkünkben az in vitro megtermékenyítési támogatási program kapcsán. A mesterséges megtermékenyítés sikeressége sok mindentől függ, magyar kutatók a világon elsőként igazolták a penészgombák által termel méreganyagok termékenységre gyakorolt hatását.

A Semmelweis Egyetem és a  Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem közleménye szerint a mesterséges megtermékenyítés sikerességét akár az élelmiszerekből származó gombatoxinok is befolyásolhatják. A két egyetem közös kutatásának célja az volt, hogy bemutassák, hogyan befolyásolják a mikotoxinok a tüszők fejlődését, és áttételesen hogyan hatnak a megtermékenyülésre.

A vizsgálatba huszonöt lombikprogramban részt vevő pácienst vontak be, akik tüszőfolyadék- és vérmintáit elemezték a leggyakoribb gombatoxinokra. A tüszőfolyadékban valamennyi vizsgált toxin kimutatható volt, még akkor is, ha a vérmintában nem, vagy alacsonyabb koncentrációban voltak jelen. 

A kutatók szerint az eredményeink alapján valószínűsíthető, hogy a gombatoxinok befolyásolják egyes hormonok működését, a petesejtek minőségét, életképességét, s így a megtermékenyülést

A toxinok befolyásolhatják a hormonrendszer működését is, azonban a humán termékenységgel összefüggésben hatásukat még nem vizsgálták. A meddőség oka sokszor ismeretlen; hátterében a hormonrendszer zavara is állhat. 

Az egyik leggyakrabban előforduló ösztrogén-hasonló toxin, a kukoricában is megtalálható Zearalenon, amely az ösztrogén receptorokhoz kötődve csökkentheti a megtermékenyíthető, érett petesejtek számát. A mikrotoxin közvetlen DNS-károsító, és oxidatív stresszfokozó hatással is rendelkezik, ami negatívan befolyásolja az embrió fejlődését. Egy másik vizsgált toxin, a néhány Fusarium penészgomba által termelt Fumonisin B1 kis koncentrációjú jelenléte a tüszőfolyadékban meglepő módon pozitívan hatott a tüszősejtek és a kinyert petesejtek arányára.