Egy chilei tudós szerint csaknem 5500 éves lehet a világ legöregebb fája, a Dédnagyapának (Gran Abuelo) becézett, négy méter vastag törzsű patagónciprus. A The Guardian cikke szerint Maisa Rojas Chile környezetvédelmi minisztere, az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének tagja “csodálatos tudományos felfedezésnek” nevezte a hírt. A patagónciprus (Fitzroya cupressoides) Chilében és Argentínában őshonos tűlevelű fa, amely az óriás mamutfenyőkkel és a mamutfenyőkkel egy családba tartozik.

A spanyolul Alerce Milenariónak is nevezett tűlevelű fáról készített tanulmányában Jonathan Barichivich, a párizsi Éghajlat- és Környezettudományi Laboratórium chilei tudósa arra a megállapításra jutott, hogy a fa akár 5484 éves is lehet, vagyis legalább 600 évvel idősebb, mint a korábbi csúcstartó.

Barichivich 2020-ban vett mintát vett a Dédnagyapából, de az általa használt fúróval nem tudott a közepéhez férni. Ezután számítógépes modellek segítségével a környezeti tényezők és a véletlenszerű eltérések figyelembevételével becsülte meg a fa korát. Mivel még teljesen nem tudta megszámolni a fa évgyűrűit, Barichivich tudományos folyóiratban még nem publikálta a fa koráról szóló becslését, de mint jelezte, reményei szerint ezt a következő hónapokban pótolni tudja.

Ha eredményei beigazolódnak, akkor az Alerce Milenario 600 évvel öregebb a Kaliforniában található, Matuzsálem néven ismert, 4853 éves simatűjű szálkásfenyőnél, amelyet jelenleg a legidősebb fának tartanak. A Dédnagyapa az Alerce Costero nemzeti park hűvös, párás környezetében él, hasadékai moháknak, zuzmóknak és más növényeknek nyújtanak menedéket.

Barichivich szerint a fát veszélyezteti, hogy a park látogatói körbesétálhatják a törzsét, és a globális felmelegedés okozta szárazság is. Számos szakember azonban szkeptikus a bejelentés kapcsán, de van, aki nem tartja kizártnak, hogy valóban ilyen idős lehet a fa, számolt be a Science. Egy 1993-as kutatásban egy 3622 évgyűrűvel rendelkező rokont mutattak be egy klimatológiai rekonstrukció kapcsán, ám akkor a Dédnagyapa nem került bele a vizsgálatba.

A Dédnagyapára állítólag Barichivich nagyapja bukkant rá 1972 körül, majd a kutató, és a korábbi tanulmány szerzője, Antonio Lara 2020-ban felkeresték mintavétel céljából. Azonban a kis fúróval (ami egy ceruzavékonyságú hengert emelne ki a fa belsejéből) „csak” mintegy 2400 évgyűrűt tudtak kinyerni, és nem értek el a fa közepéig. Az ez alapján készült modellszámítás szerint 80 százalék esélye van, hogy meghaladja a fa kora az 5000 évet.

Ed Cook, a Columbia Egyetem dendrokronológiai laborjának alapítója szerint csak akkor lehet hiteles a kor, ha valóban megszámlálhatóak az évgyűrűk, mivel a modellezésben a fa fiatal koráról nem biztos, hogy valós eredmény születik, mivel ilyenkor még könnyen lehet, hogy versenytársak híján gyorsabban tud növekedni a fa.