Egy francia tábornoknak szánt, 217 éves titkos katonai üzenetet sikerült megfejteni mesterséges intelligenciával. Több mint két évszázadon át olvashatatlan maradt egy 1809-ben, Napóleon parancsára titkosított katonai jelentés. Egy kiberbiztonsági mérnök most mesterséges intelligencia segítségével alig hat óra alatt rekonstruálta az üzenetet, amelyből kiderül, miként készültek a franciák és szövetségeseik az Ausztria elleni háborúra.

A napóleoni háborúk korából fennmaradt iratok között nem ritkák a titkosított katonai jelentések, de akadnak olyan dokumentumok is, amelyek tartalmával még a történészek és a kriptográfia kutatói sem tudtak mit kezdeni. Ezek közé tartozott egy 1809 márciusában keletkezett levél, amely több mint kétszáz éven keresztül őrizte titkát. A dokumentum szövegét most Carter Church, a SentinelOne kiberbiztonsági vállalat mérnöke fejtette meg az OpenAI GPT-6 Astra modelljének segítségével.

A levéllel kapcsolatban fontos pontosítani egy gyakran félreérthető részletet. Nem Napóleon Bonaparte saját kezű vagy személyesen diktált leveléről van szó. Az irat Eugène de Beauharnais itáliai alkirály főhadiszállásán készült, Napóleon utasítására, címzettje pedig Auguste de Marmont francia tábornok volt. Tartalma ugyanakkor közvetlenül a császár katonai terveihez kapcsolódott, ezért az üzenetet rejtjelezve kellett továbbítani.

A megfejtés nehézségét elsősorban az alkalmazott kódolási rendszer adta. Az 1809-es üzenetben nem egyszerű betűcserét használtak, hanem úgynevezett homofonikus helyettesítő rejtjelet. Ennek lényege, hogy ugyanazt a betűt vagy nyelvi elemet több különböző jel is helyettesítheti, ami jelentősen megnehezíti a gyakorisági elemzésen alapuló hagyományos kódtörést. A kézzel írt, egymáshoz sokszor nagyon hasonló jelek felismerése további problémát jelentett.

Church beszámolója szerint a mesterséges intelligencia először magát a dokumentumot dolgozta fel. A digitalizált képet sorokra bontotta, azonosította a kézzel rajzolt jeleket, majd megpróbálta eldönteni, hogy az eltérőnek látszó szimbólumok valóban különböző karaktereket jelentenek-e, vagy csupán ugyanannak a jelnek a kézírásból fakadó változatai. A levélben mintegy 175 különféle jelalakot kellett rendszerezni.

Csak ezt követően kezdődött meg a tulajdonképpeni kódfejtés. A mesterséges intelligencia nem pusztán nyelvi minták alapján próbálta kitalálni a szöveget, hanem kódot írt az egyes lehetőségek ellenőrzéséhez, összevetette a megfejtés során előkerülő neveket, katonai alakulatokat és földrajzi helyeket a történelmi forrásokkal, majd ezek alapján fokozatosan rekonstruálta a teljes üzenetet.

I used GPT-6 Astra to break an unsolved cipher to one of Napoleon's generals that had gone unread for 217 years.

What makes this impressive isn't actually the codebreaking, but that Astra completed the entire multi-modal workflow in ~6 hours from a single image and goal.

1/6🧵 pic.twitter.com/vyiGKOsrHq

— Carter Church (@CarterWChurch) September 30, 2026

A folyamat nagyjából hat órát vett igénybe

A dokumentum megfejtésével egy olyan katonai helyzetkép vált olvashatóvá, amely közvetlenül az 1809-es francia-osztrák háború kitörése előtti hetekből származik. Európa ekkor ismét egy nagy háború küszöbén állt. A Habsburg Birodalom újabb támadásra készült Napóleon ellen, miközben a francia hadsereg jelentős erőit a spanyolországi háború kötötte le.

Különösen kényes helyzetben volt Auguste de Marmont tábornok, aki Dalmáciában vezette a francia csapatokat. Ha Ausztria gyorsan indított volna támadást, Marmont hadteste könnyen elszigetelődhetett volna a francia főerőktől. Napóleon ezért március 16-án utasította Eugène de Beauharnais-t, hogy részletesen tájékoztassa Marmont-t a francia és szövetséges csapatok elhelyezkedéséről. Az üzenetet kifejezetten titkosítva kellett megírni, és megbízható tisztnek kellett kézbesítenie.

A most rekonstruált szöveg ennek a katonai tájékoztatásnak a része lehetett. Kiderül belőle, hogy a francia vezetés milyen erőviszonyokkal számolt az osztrák támadás előtt. Szó esik a bajor, lengyel és francia csapatok helyzetéről, valamint azokról az erőkről is, amelyeket Napóleon Ausztria ellen kívánt felvonultatni.

Az üzenet szerint az orosz csapatok is Ausztria ellen vonultak, miközben az Eugène de Beauharnais alkirály parancsnoksága alatt álló, Északkelet-Itáliában összpontosított hadsereg létszáma ekkor már mintegy nyolcvanezer főt tett ki. A megfejtett francia szöveg ezt „Friuli hadseregeként” említi, ami az Ausztriával határos északkelet-itáliai térségben felsorakoztatott francia és itáliai erőkre utalt. Ehhez társult Marmont dalmáciai hadteste, valamint a hátországban szerveződő tartalék. A francia hadvezetés ebből azt a következtetést vonta le, hogy Ausztriát több irányból egyszerre lehet majd nyomás alá helyezni.

A levél hangvétele jól érzékelteti a napóleoni hadvezetés magabiztosságát is. Marmont-t arra biztatták, hogy a támadásra vonatkozó parancs megérkezésekor ne hagyja magát eltéríteni kisebb ellenséges erőktől, és ne tulajdonítson túl nagy jelentőséget a helyi fegyveres csoportosulásoknak. A francia vezetés tehát abból indult ki, hogy az erőviszonyok összességében számára kedvezően alakulnak.

A megfejtés a dokumentum pontosabb keltezését is lehetővé tette. A benne szereplő csapatlétszámok, parancsnoki beosztások és alakulatok elhelyezkedése alapján Church arra jutott, hogy az irat 1809 márciusának végén készülhetett, nagyjából két héttel azelőtt, hogy az osztrák hadsereg megindította támadását Franciaország és szövetségesei ellen.

Az osztrákok végül április 10-én indították el hadműveleteiket, megkezdve az ötödik koalíciós háborút. A konfliktus egyik legismertebb összecsapása az aspern-esslingi csata lett, ahol Napóleon addigi európai pályafutásának egyik legsúlyosabb vereségét szenvedte el. Néhány héttel később azonban Wagramnál döntő győzelmet aratott, és Ausztriát ismét békekötésre kényszerítette.

Kapcsolódó

Újra előkerültek a világvége-szcenáriók az AI gyors fejlődése kapcsán

Kutatók, politikusok és cégvezetők attól tartanak, hogy a technológia hamarosan kicsúszik alkotói kezéből.

mesterséges intelligencia AI Chat GPT fejlesztés

A történészek elakadtak, a mesterséges intelligencia továbblépett

A dokumentum különleges értéke abban rejlik, hogy nem utólagos visszaemlékezésből mutatja meg az 1809-es háború előtti helyzetet, hanem abból az időszakból, amikor még senki sem tudhatta, hogyan alakul az újabb francia-osztrák összecsapás. A levélből az is kirajzolódik, milyen információk alapján értékelte Napóleon hadvezetése az erőviszonyokat, és milyen helyzetképet továbbított a távolabb állomásozó parancsnokoknak. A megfejtés technológiai szempontból is figyelemre méltó. A mesterséges intelligenciának nem egyszerűen egy régi francia szöveget kellett értelmeznie: előbb fel kellett ismernie és rendszereznie a kézzel rajzolt jeleket, majd rekonstruálnia kellett a titkosítás logikáját, végül pedig történelmi adatokkal ellenőriznie a kialakuló szöveget.

A dokumentummal korábban más kutatók is próbálkoztak, teljes és ellenőrizhető megfejtés azonban nem született. Carter Church szeptember 18-án ezért a teljes kutatási anyagot közzétette, az átirattal, a rekonstruált rejtjeltáblákkal és az elemzéshez használt programokkal együtt. Az eredményt Satoshi Tomokiyo tokiói kriptográfiakutató is ellenőrizte, majd a történelmi rejtjeleket gyűjtő Cryptiana adatbázisban a dokumentum státuszát „megoldottra” módosította.

A 217 évvel ezelőtt titkosított katonai üzenet így ismét használható történelmi forrássá vált. Ami 1809-ben arra szolgált, hogy elrejtse Napóleon hadseregének mozgására és erőviszonyaira vonatkozó adatokat, ma azt mutatja meg, hogy a mesterséges intelligencia a történeti kutatásban is képes olyan forrásokat feltárni, amelyek korábban gyakorlatilag hozzáférhetetlenek voltak.