Különleges, lassan elterülő, egymást keresztező felhőcsíkok jelentek meg az égbolton a hétvégén. A képződményeket szerte Erdélyben észlelték, sokan fényképeket készítettek és osztottak meg a közösségi médiában a vélt vagy valós magyarázat kíséretében. Egyesek szerint a hírhedt chemtrail-elmélet áll a háttérben, mely szerint titkos háttérhatalmi erők kémiai anyagokkal permetezik az emberiséget. A jelenség valódi oka azonban sokkal unalmasabb és egyszerűbb, bizonyított fizikai jelenség.

Kell-e félnünk a repülőgépek után az égbolton megjelenő csíkoktól? Valóban kémiai anyagokat permeteznek a repülőkből? Ha tényleg csak kondenzcsíkokról van szó, akkor miért nincs minden repülőgép után? Ezek és ezekhez hasonló kérdések sorjáztak a hétvégén az erdélyi közösségimédia-oldalakon és csoportokban, miután az utóbbi napokban az égbolton lassan eloszló, egyenletes, szétterülő és egymást keresztező felhőcsíkok jelentek meg, amiket megfigyelők sokasága lefényképezett és meg is osztott.

Az áltudományos térhódítás áldozatai közül sokan biztosra vették, sőt magabiztosan állították, hogy amit a képeket láthatunk, az nem az, amit a világ összes tudósa és a fizikához vajmi keveset értők állítanak. Az összeesküvés-elméletek terjesztői szerint a repülőgépek utáni csíkokat nem a kondenzációs jelenség hozza létre, hanem ezek úgynevezett chemtrail, vagyis a légi járműből permetezett kémiai anyagok, amikkel egyeseknek a célja a lakosság mérgekkel való permetezése elmekontroll vagy megbetegítés, esetleg egyenesen népirtás céljából.

A chemtrail viszonylag új keletű összeesküvés-elmélet, az amerikai légierő egyik dokumentuma szerint 1996-ban kapott szárnyra, amely szerint a katonaság szór gyanús anyagokat, mérgeket a levegőbe a polgári lakosság ellenében – írja idei tavaszi összeállításában az Origo.

William Thomas volt az első olyan önjelölt „oknyomozó újságíró”, aki 1999-ben kezdte terjeszteni az amerikai kormány állítólagos terveit, amely szerint a sugárhajtású repülőgépek a kondenzcsíkjaik által mérgeket juttatnak a légkörbe. A szakemberek hiába cáfolták számtalanszor a chemtrail összeesküvést, az elképzelésnek rengeteg híve van világszerte, és a közösségi média elterjedésével egyre többen továbbítják az ellenőrizetlen és bizonyítottan hamis állításokat.

A „gyanús felhőcsíkok” magyarázata roppant egyszerű, éppen emiatt sokkal unalmasabb is, mint az összeesküvés-elméletek állításai.

A kondenzcsíkok a repülőgép mögött hagyott párafelhők, amelyek apró vízcseppekből és a sugárhajtómű-üzemanyag égésének melléktermékeiből állnak. Annak is megvan a magyarázata, hogy miért csak alkalomadták figyelhetjük meg ezt a jelenséget, máskor pedig hiába cikáznak az égen a repülők, egy csíkot sem láthatunk utánuk. Ez azért van, mert a kondenzcsíkok kialakulásához különleges légköri körülményekre van szükség.

"A kondenzcsíkok akkor keletkeznek, amikor a repülőgép hajtóművéből származó forró gáz keveredik a repülési magasságban lévő hűvösebb hőmérsékletű és alacsonyabb nyomású levegővel. Ez a keveredés közvetlenül a repülőgép mögött történik meg és kondenzcsík formájában látható” – magyarázza a Travel & Leisure magazin cikkében Amanda Martin, a Légiforgalmi Meteorológiai Központ vezető meteorológusa.

A kondenzcsíkok kialakulásához a levegőnek egyszerre kell hűvösnek és nedvesnek lennie. Ha a páratartalom alacsony, a kondenzcsík gyorsan elpárolog. Ha a páratartalom magas, a kondenzcsíkok megmaradnak és növekednek. A repülőgépek kipufogógázából származó vízgőz jégkristályokká alakul, és a levegőben lévő vízzel egyesülve hozza létre ezeket a felhőket. Ha tartósan fennmaradnak, akár több kilométer hosszúra és 2–4 ezer méter magasra is megnőhetnek.

A kondenzcsíkoknak három fő típusuk van: rövid életű, tartósan nem terjedő és tartósan terjedő.

„Az egyetlen különbség a kondenzcsíkok között az időtartamuk tekintetében van, és ez a nagyléptékű időjárási mintázattól függ” – részletezi Martin, hozzátéve: „amikor a kondenzcsíkok tartósan terjedőek, akkor kezdenek hasonlítani a cirruszfelhőkhöz”.

A rövid életű kondenzcsíkok nem adnak okot különösebb aggodalomra, mivel gyorsan eloszlanak, de a tartósan fennálló kondenzcsíkok környezetvédelmi szempontból aggályosak lehetnek. A Környezetvédelmi Ügynökség (EPA) és a Szövetségi Légügyi Hivatal (FAA) szerint a kondenzcsíkok közvetlenül nem fenyegetik a lakosságot, de hozzájárulhatnak az ember által okozott éghajlatváltozáshoz.

Ezeknek a kondenzcsíkoknak a nagy részét azonban a repülések kis százaléka képezi. Így viszonylag egyszerű lenne mérsékelni a kondenzcsíkok hatását az olyan járatok útvonalának megváltoztatásával, amelyek a legnagyobb valószínűséggel okoznak kondenzcsíkokat. Mivel a kondenzcsíkok kialakulásához speciális légköri feltételek szükségesek, ezek térségek tervezetten elkerülhetők.