Alekszej Navalnij, a börtönben nemrég elhunyt orosz aktivista elsősorban bátor ellenzéki kiállása miatt ismert. A múltja ugyanakkor cseppet sem makulátlan, állítják a magyar kormánypártok, ezzel magyarázva azt, hogy a hétőfi parlamenti megemlékezés során a Fidesz és a KDNP tagjai ülve maradtak, miközben az ellenzéki pártok képviselői állva tisztelegtek a meghurcolt és a börtönben gyanús körülmények között elhunyt orosz ellenzéki politikus emléke előtt.     

Nagy visszhangot keltett, hogy hétfőn a budapesti törvényhozásban a  kormánypárti frakciók nem álltak fel az ellenzéki Párbeszéd képviselőjének, Tordai Bencének a felszólítására, hogy így hajtsanak fejet az elhunyt Alekszej Navalnij orosz ellenzéki vezető tiszteletére. Orbán Viktor miniszterelnök kijelentette: „sovinisztáknak a magyar parlamentben nem jár tisztelet, aki a grúz-orosz háború idején patkánynak nevezte a grúzokat, annak a tiszteletére mi nem állunk föl”. A kormányfő hozzátette, Navalnij „egyébként pedig nyugodjon békében”.

Halála után a nemzetközi sajtó keveset írt Alekszej Navalnij múltjáról, korábban azonban nagy terjedelemben számolt be a nyugati média is az ellenzéki orosz politikus idegenellenes megnyilvánulásairól. Mint arról az Euronews tavaly júliusban egy terjedelmes beszámolt, Navalnijban - miként egyes követőiben is - él egy erős orosz nacionalista nézet. „Az, hogy Navalnij melyik identitása a legfontosabb, az mindig attól függ, hogy éppen kit kérdezünk erről” - mondta az európai hírekre szakosodott médiumnak Jade McGlynn, a londoni King's College orosz politikára szakosodott kutatója. 

Mint a szakértő akkor elmondta, a közösségi médiát bújó orosz fiatalok szemében Navalnij az orosz intézményrendszer-ellenesség példaképe, a Nyugat szemében viszont más a kép: ismertsége rövidebb időt ölel fel. Hozzátette: legtöbben a megmérgezésével kapcsolatos eseményeken alapuló, Oscar-díjas, saját maga által készített dokumentumfilmből ismerik. McGlynn ugyanakkor figyelmeztetett: Navalnijnak van egy sötétebb oldala is. A brit kutató szerint Navalnij imázsa ellentétes múltbeli megjegyzéseivel, utalva ezzel például arra, hogy az ellenzéki politikus miként vélekedett a kaukázusi muszlimokról, a grúzokról és az Oroszországban élő közép-ázsiai migránsokról.

 A Magyar Nemzet felidézi, hogy 2014 októberében Alekszej Navalnij interjút adott az Eho Moszkvi rádióállomásnak. Arra a kérdésre, hogy „miénk-e a Krím?”, a politikus azt válaszolta, hogy „a Krím azoké az embereké, akik a Krím félszigeten élnek”, és a félszigetet „minden nemzetközi norma kirívó megsértésével foglalták el, de ma már Oroszország része”. Navalnij akkor azt tanácsolta az ukránoknak, hogy ne áltassák magukat, „a Krím Oroszország része marad, és a belátható jövőben soha nem lesz Ukrajna része”.