Különleges égi jelenséget, a sarki fényt láthattuk vasárnap este a Kárpát-medencéből. Ilyen alkalmak csak nagyon ritkán adódnak, mivelhogy az Aurora Borealis az esetek túlnyomó többségében csak a sarkkörön túl figyelhető meg. Ha az interneten rákeresünk, láthatjuk, hogy többnyire zöldes-sárgás színe van. De akkor nálunk miért látszott pirosas-rózsaszínnek? Itt a magyarázat.

A Időkép.hu szakemberei tételesen elmagyarázzák cikkükben azt, hogy a sarki fény mitől jön létre és mi befolyásolja azt, hogy milyennek látszik, illetve hogy mekkora távolságról fedezhető fel.

A sarki fény jelensége elsősorban a Föld sarkvidékeihez kötődik, viszont amikor rendkívül erős a napszél, vagyis a Napból érkező töltött részecskék áramlása, akkor ezek a részecskék sokkal távolabb is eljuthatnak a Föld mágneses pólusaitól és erősebb geomágneses viharokat okozhatnak.

Ha a geomágneses viharok elég intenzívek, a sarki fény a szokásosnál alacsonyabb földrajzi szélességeken is megjelenhet, így kivételes esetekben még a Kárpát-medencéből is megfigyelhetővé válik.

A geomágneses viharok olyan időszakok, amikor a Napból érkező töltött részecskék nagy energiával ütköznek a Föld mágneses terével, zavarokat okozva abban. Ezt a jelenséget gyakran a Napból érkező koronakidobódások vagy az erős napszél okozza. A geomágneses viharok erősségét a G-skálán határozzák meg, ahol a G1 a leggyengébb, a G5 pedig a legerősebb vihart jelöli. Erősségét a Kp-indexszel mérik, ami egy skála 0-tól 9-ig. Általánosságban egy Kp-index, ami eléri vagy meghaladja a 5-ös értéket, már „erős” geomágneses viharnak számít. A vasárnap esti geomágneses vihar G3-as erősségű volt, a Kp-index pedig elérte a 7-es értéket.

A sarki fény színe az atmoszférában lévő gázoktól és azok magasságától függ, ahova a Napból érkező töltött részecskék becsapódnak. A zöld színű sarki fény a leggyakoribb, ami az oxigén molekulák alacsonyabb magasságokon történő gerjesztéséből ered, körülbelül 100–300 kilométeres magasságban. A pirosas és rózsaszínes színek a légkör magasabb, több mint 300 kilométer feletti rétegeiben elhelyezkedő oxigén gerjesztésével keletkeznek.

Amikor a sarki fény az északi vagy déli sarktól távolabb fekvő területeken figyelhető meg, a jelenség magasabb részei válhatnak láthatóvá a horizont felett a Föld görbülete miatt, azaz például a Kárpát-medencből a sarki fény pirosas, rózsaszínes színei láthatók.