Csipkebogyó

A csipkebogyó az egyik legismertebb gyógyhatású áltermés, felhasználásának magas vitamintartalma miatt hagyománya van. A termésből készült tea, lekvár és a szörp is erősíti a szervezet ellenálló képességét, csökkenti a magas vérnyomást, de az emésztésre gyakorolt jótékony hatása is ismert, valamint teával akár a szájban lévő gyulladásokat, csipkebogyóolajjal pedig a bőr gyulladásait is enyhíthetjük.

Fekete bodza

A festőbodzaként is ismert növény termése szintén rendkívül sokféleképpen felhasználható, lekvár, szörp, pálinka és gyógyszer is készül belőle. Virága és termése is sokrétűen használható.

Arra viszont különösen ügyelni kell, hogy nyersen ne fogyasszuk, hanem kizárólag főve, hiszen mérgező. Ha viszont nem nyersen fogyasztjuk, tisztító és gyógyhatású, izzasztó és vízhajtó, segít a megfázásos megbetegedésekből való mielőbbi kigyógyulásban.

Galagonya

A szeptember végén, októberben gyűjthető „szív kenyerének” nevezett galagonya nem véletlenül kapta népi nevét. A legértékesebb szívre ható természetes szer, a szív megmentője. Már régóta ismert gyógyító hatása, bár régen főképp köszvény ellen használták, és csak a 17. századtól kezdték hasznosítani vérnyomáscsökkentő hatását.

Jótékony hatással van a fáradt, túlterhelt, stresszes szívre, javítja a szívizomsejtek aktivitását, serkenti a szívizom vérellátását. Teakeveréke értágító és vérnyomáscsökkentő hatású, fogyasztása javallt koszorúér-betegségek esetén. Segít a vérkeringési problémák enyhítésében, visszaszorítja az érelmeszesedés kialakulását Érdemes arra figyelni, hogy a galagonyabogyókat még elfagyás előtt be kell gyűjteni.

Fekete nadálytő

Októberben utolsó virágaikat bontják a fekete nadálytő hajtásai. Amikor a virágzásnak vége és a növény leszárad, akkor gyűjtjük össze a gyökeret – legjobb az első fagyok idején. A fekete nadálytő pirrolizidin – vázas alkaloidokat tartalmaz, így belső fogyasztása tilos, csakis külső használatra, kúraszerűen javasolt.

Friss levelét levélborogatásként, szárítottan, illetve ülőfürdő készítéséhez, gyökerét frissen és szárítva, de porrá őrölve is lehet használni borogatásnak. Tinktúra, esszencia vagy kenőcs is készülhet belőle. Hatásos szer még reuma, ízületi gyulladás, megerőltetés, csontfájdalmak, sebek, vérömlenyek, zúzódások, ficam, rándulás, bénult végtagok fájdalmainak enyhítésére, de tüdőbetegségek kezelésére is.