Az oklándi unitárius templom nem csak festett kazettáiról, freskóiról híres, hanem ott található meg Hargita megye legrégebbi, máig használatban lévő festett székelykapuja is, ugyanakkor egy eredeti, 1848-as szabadságharcos lovassági toborzózászló, amely sokáig a templom orgonaszekrényében lapult. A templom története az 1200-as évek elejére nyúlik vissza, ám az Árpád-kori templomot 1937–1938-ban átépítették és egy újabb résszel egészítették ki Debreczeni László műépítész tervei alapján. A 2000-es évekre azonban újból kikezdte az idő, így szükségessé vált egy újabb felújítás, hosszú restaurálási idő után pedig 2019-ben adták át a megújult oklándi templomot, így ma már teljes pompájában fogadja a látogatókat.

Tőkés Lóránt lelkész fogadott a templomban, aki másfél éve szolgál az oklándi közösségben. Mint a lelkipásztor megfogalmazta, a 800 éves templom „Erdély ékessége” több tekintetben is, hiszen például Szent László-freskójának van oklándi sajátossága is, ugyanakkor különleges kazetták díszítik mennyezetét. „Oklándon az ismert legendarészek mellett a nyitókép után van egy olyan sajátos rész, amely Szent László megkoronázását ábrázolja egy angyal által. Az angyal fentről jön és Szent László fejére koronát helyez, előtte egy püspök és egy ferences szerzetes van. A további jelenetek már ismerősek más Szent László-legenda ciklusokból, tehát látható a csatajelenet, a kunok, a híres üldözés jelenet, majd az utolsó részlet, a birkózás jelenete” – magyarázta Tőkés Lóránt.

Kopernikusz-kazettájuk egyedi Erdélyben

A templom kazettás mennyezete eredeti állapotában maradt meg, az épületet többféle kazetta díszíti, amelyek különböző korokból származnak. A legkorábbiak, amelyek a papi székbe vannak beépítve, a 16. századból származnak, 1713-ból valók a mellvéd kazettái, majd időrendi sorrendben ezeket az 1771-es kazetták követik, amelyet Oklándi Elekes András készített és amelyek mívesen rajzolt virágmotívumokat tartalmaznak. Elekes András és fia, ifjabb Elekes András készítették az akkori szentély kazettás mennyezetét is. A főleg geometriai alakzatokat és a templomtörténeti részeket ábrázoló kazettákat pedig Debreczeni László készíttette el a 20. században.

A kazetták közül a legértékesebb azonban az Elekes András és fia által elkészített két gyönyörű mennyezetkazetta, a Kopernikusz csillagrendszerét ábrázoló kazetta és a húsvét-kazetta. A Kopernikusz-kazetta érdekessége, hogy a maga korában szinte eretneknek számított, hiszen akkoriban még a földcentrikus világkép volt az ismertebb, a kazetta pedig heliocentrikus világképet ábrázol. Ugyanakkor teljesen eltér a többi, képírás nyelvén üzenő kazettától, amelyek a csillagképek leképzései, mint például a kétfejű sas, a szarvas növényi ág-aganccsal, a páva vagy a hurkos farkú kígyó.

A Kopernikusz-kazetta mellett szintén különleges kazetta kap helyet, amely egy húsvétszámító naptárat ábrázol, ezt Mezei Mihály, az akkori lelkész rendelte meg. „A kazettás mennyezetnek van egy erős pedagógiai és teológiai üzenete is, nem csak esztétikai okokból voltak felfestve” – összegezte a lelkész.

Büszkeségük az 1848-as zászló és a festett székely kapu

Mint Tőkés Lóránt elmondta, az egyházközség másik két büszkesége a papi lakás bejáratánál található faragott és festett székely kapu, amely 1809-ből való, és amely Hargita megye legrégebbi álló és ma is használt székely kapuja. A másik büszkeség a templomban elhelyezett 1848-as lovassági toborzózászló, amelyet 1990-ben találtak meg a templom orgonaszekrényébe rejtve, majd 1997-ben restauráltak a Magyar Nemzeti Múzeumban, és jelenleg is folyik a kutatás arra vonatkozóan, hogy melyik hadtestnél szolgálhatott.

Tőkés Lóránt másfél éve szolgál az oklándi unitárius templomban, elődje, Kelemen Levente harminc évig vezette a helyi közösséget előtte. A lelkész szerint az elmúlt időszak, mint minden új költözés, kissé megviselte a családját, ám mégis feltöltődés volt, hiszen egy gyönyörű, 800 éves múlttal rendelkező templomban szolgálni „áldás”. Jövőbeli terveiről elmondta: mindenképpen szeretne a helyi gyerekeknek valami olyan szépet és jót megtanítani, amely közelebb viszi őket Isten teremtett világához. „Ott, ahol egy ilyen templom van, amelyet az őseik építettek, festettek, gondoztak, elkerülhetetlen, hogy ne figyeljünk arra, hogy körbevesznek bennünket gyönyörű alkotások, és valahogy ehhez nekünk is igazodnunk kell, hogy ezeknek az értékeknek a megőrzői, folytatói és megbecsülői legyünk” – nyilatkozta.