Egy új tanulmányban a kutatók ősi ékszereket elemeztek, és arra a megállapításra jutottak, hogy azokat emberi csontokból alakították ki – számol be a Heritage Daily. A díszeket az 1930-as években fedezték fel az oroszországi Onyega-tavon található Juzsnij Olenij Osztrov szigeten. Az akkori feltárásokon 177 nyughelyet találtak, melyekből különböző sírmellékek kerültek elő, így jávorszarvast, hódot és barna medvét ábrázoló szobrocskák, írja az ng.24.hu portál.

Kristiina Mannermaa, a Helsinki Egyetem régésze és kollégái az állatok szimbolikáját vizsgálják kőkori kultúrák sírmellékei alapján. A kutatás keretében a Juzsnij Olenij Osztrovon felfedezett függőket is elemzésre küldték, így derült ki, hogy a 37 ékszerből 12 emberi maradványok felhasználásával készült. A többi tárgyat főként jávorszarvasok és egyéb tulokformák csontjaiból hozták létre.

Ázsia és Dél-Amerika egyes részeiről ismertek olyan leletek, amelyeket emberi csontokból alakítottak ki. Az érintett területek lakói sokszor legyőzött ellenségeik maradványait használták fel, néha viszont tiszteletből, elhunyt családtagjaiktól származó csontokat is viseltek. Az emberi maradványok ily módon történő felhasználása esetenként olyan csontsérülésekhez is kapcsolódik, melyek kannibalizmusra utalnak.

Kristiina Mannermaa szerint a függők meglehetősen viharvertek, felületükön nem mutathatóak ki vágásnyomok, és ezért a leletek tükrében nincs okuk kannibalizmust feltételezni. A kutató hozzátette, mivel az emberi jellemző nem hangsúlyos, és az emberi és az állati csontok ránézésre megkülönböztethetetlenek, elképzelhető, hogy a kőkorban az emberek és állatok szorosan összekapcsolódtak. Az, hogy a díszekben és a ruházatban egymás mellett hordtak állati és emberi maradványokat, talán azt fejezte ki, hogy az emberek gondolataikban képesek voltak állatokká alakulni, az állatok pedig emberi formát önthettek.