Több mint négyszáz ezüstpénzt talált fémdetektorával egy amatőr „kincsvadász” a Lugostól alig 15 kilométerre délkeletre található Gavosdia (Găvojdia) melletti mezőn. A ritka lelet összesen 429 darabból áll, és többségében magyar dénárokat, illetve lengyel garasokat tartalmaz.

A lugojenaul.ro portál beszámolója szerint a kincsek megtalálója, bizonyos Petru Eugen Bănățean Dunea 2020-ban szerzett engedélyt a fémdetektor használatára, és több kisebb felfedezést is tett már, miközben a szenvedélyének hódolt, de ehhez fogható leletekre még nem bukkant. „Először körülbelül ötvenet ástam ki, aztán értesítettem a múzeum és a megyei kulturális központ vezetőségét, és további majdnem négyszáz ezüstpénzt találtunk” – mesélte a lapnak a műkedvelő kutató.

Sofia Berdea régész, a művelődési központ munkatársa dicsérte az ezüstpénzek megtalálóját, amiért értesítette a hatóságokat, mert így szakszerűen tudták feltérképezni az egész terepet. „Az amatőr kincsvadászok és az archeológusok vagy a muzeológusok közötti együttműködés nélkülözhetetlen ebben a munkában. Ha egy láncszem kiesik, megsérülhet vagy meg is semmisülhet egy-egy régészeti lelőhely” – mondta.

Kopeczny Zsuzsanna, a temesvári Bánság Múzeuma muzeográfusa szerint – első látásra – a 16. század utolsó évtizedeiben vert pénzérmékről lehet szó. „Hogy mikor ásták el és hogy mennyit érhettek ezek az érmék, amikor forgalomban voltak, csak a restaurálás és a numizmatikai szakértői vizsgálat után fogjuk tudni megbecsülni. A lelet önmagában nagyon értékes, mert ehhez hasonló mennyiségű magyar dénárt, 416-ot már találtak 2006-ban Temesváron, de ezek között lengyel garasok is vannak, ami még különlegesebbé teszi” – nyilatkozta. A muzeográfus szerint egyértélműen a török hódoltság idejéből, valószínűleg a 15 éves háború korából származnak az érmék.

A dénár (régebben használt nevén denár) a rómaiak kora óta számos országban, így a Magyar Királyságban is egykor használt pénzegység, illetve pénzérmék neve. A Wikipedia szerint Magyarországon a dénár az Árpád- és vegyes-házbeli királyok alatt elterjedt váltópénz volt. III. Béla majdnem tiszta színezüst dénárokat veretett, pénzeinek minőségére később is folyton hivatkoztak. A vegyes-házbeli királyok alatt esztergomi, bánsági, budai, kassai, regensburgi, landshuti stb. dénárok voltak forgalomban. Hunyadi Mátyás pénzreformja 1467-ben állandósította az ezüst dénár verését, 1468-tól állandó éremképű folyamatosan vert és elfogadott Madonnás éremképű dénárokat hoztak forgalomba. Magyarországon utoljára Mária Terézia veretett ezüstből, illetve (1760 és 1767 között) rézből dénárokat.