Mikor voltál utoljára szűrővizsgálaton? A családtagjaidat mikor kísérted el egy orvosi vizsgálatra? Te is megfogadtad, hogy idén odafigyelsz az egészségedre és teszel valami fontosat magadért? Tudtad, hogy egy szűrővizsgálatra alig pár órát kell szánni, de akár az életedet is megmentheti? Hogy felhívjuk a figyelmet az egészségmegőrzésre és segítsünk ebben, a marosvásárhelyi Pontis Egészségügyi Szervezet munkatársaival – Bota-Munzlinger Noémi családorvos szakorvossal, Berei Róbert onkológus rezidensorvossal, Pál Ágnes neurológus rezidensorvossal – beszélgettünk, akiket arra kértünk, foglalják össze, kinek, mikor, milyen szűrővizsgálatok javasoltak és mi mindent tehetünk egészségünk megőrzése érdekében.

– Mit kell tudni általánosságban a szűrővizsgálatokról?

– A szűrővizsgálat egy olyan orvosi eljárás, amely célja az egészségesnek tűnő egyének körében bizonyos betegségek vagy kockázati tényezők korai felismerése, még azok tünetmentes szakaszában. Az ilyen vizsgálatok általában:

• megelőző jellegűek, mivel lehetővé teszik a betegségek kialakulásának megakadályozását vagy korai kezelését;
• célzottak, az adott populáció életkorának, nemének vagy kockázati tényezőinek megfelelően;
• rendszeresek, előre meghatározott időközönként végzik el őket.

Hangsúlyozzuk, hogy a megelőzés és az egészségmegőrzés nem merül ki a szűrővizsgálatok elvégzésében, számos egyéb dologra kell odafigyelnünk, főleg az életmódunkkal és mindennapi szokásainkkal kapcsolatban!

– Milyen szűrővizsgálatokat érdemes elvégeztetni, ha tenni szeretnénk az egészségünk megőrzéséért és/vagy fejlesztéséért? 

– A szűrővizsgálatok nemcsak nehézkes, műszeres, időigényes vizsgálatokat jelentenek, számos egyszerű ellenőrzést magunk is elvégezhetünk a mindennapi rutinunk során. Ilyen például a mellek és herék havi önvizsgálata, a vérnyomásmérés, vagy az anyajegyeink havi egyszeri ellenőrzése.

Továbbá mindenkinek ajánlott évente egy általános vér- és vizeletvizsgálatra, fogászati és bőrgyógyászati ellenőrzésre menni. Nemtől, kortól és egészségügyi állapottól függ, hogy milyen vizsgálatokat érdemes még elvégezni. 

– Milyen vizsgálatok javasoltak a gyermekek esetében?

– Gyermekek esetében a szűrővizsgálatokat már újszülöttkorban elkezdjük, ugyanis a kórházban a születés utáni első napokban kötelező látás- és hallásvizsgálat történik, emellett a veleszületett pajzsmirigy-elégtelenség, fenilketonuria és cisztás fibrózis kiszűrésére alkalmas vizsgálatokat is elvégeznek az újszülöttgyógyászok. 4-6 hetes kor között (legkésőbb 12 hetes korig) ajánlott a csecsemőt csípőszűrésre vinni.

A családorvosi rendelőben a rendszeres státuszfelmérések során részletes klinikai vizsgálatot végez a családorvos, amelyeken a részvétel kötelező, és sor kerül a kötelező védőoltások beadására is. A gyermek első életévében ezen ellenőrzések gyakrabban, néhány havonta történnek, majd később évente egy felmérés ajánlott. Ekkor magasvérnyomás-szűrésre kerül sor, elhízás-prevencióra, időszakosan látás- és hallásvizsgálatra, majd a tinédzserkorba lépve figyelni kell az esetleges káros szenvedélyek veszélyeire, depresszió szűrésére.

– Melyek azok a gyakori és/vagy súlyos betegségek, amelyek szűrővizsgálatokkal korán kimutathatók? 

– Felnőttkorban az ajánlott szűrővizsgálatok száma növekszik, amelyek különböző daganatos és krónikus betegségek minél korábbi felismerését szolgálják.

A krónikus betegségek által okozott elhalálozások listáját a szív-érrendszeri problémák vezetik, melyek száma Romániában az uniós átlagot jóval meghaladja, ezzel első helyen áll Európában a keringési betegségek okozta halálozás terén.

A kardiovaszkuláris betegségek kockázatának felmérése Romániában az Európai Kardiológiai Társaság (ESC) irányelvein alapul. Az ESC ajánlásai szerint a kardiovaszkuláris kockázat rendszeres értékelése minden felnőtt számára javasolt, különösen azoknak, akik ismert kockázati tényezőkkel rendelkeznek, mint például magas vérnyomás, cukorbetegség, magas koleszterinszint, dohányzás vagy családi anamnézisben előforduló korai szívbetegség.

• Kinek ajánljuk? Fiatal felnőttek esetében (50 év alattiak): Azoknál a személyeknél, akiknek családjában az elsőfokú rokonok között korai kardiovaszkuláris esemény szerepel (férfiaknál 55, nőknél 65 éves kor előtt), familiáris hiperkoleszterinémia (örökletes magas koleszterinszint) irányában szűrővizsgálat elvégzése javasolt. Idősebb felnőttek esetében (65 év felett): Az életkor a kardiovaszkuláris kockázat egyik legfőbb meghatározója, és a legtöbb személy 65 éves korában már nagy kardiovaszkuláris kockázattal rendelkezik. Ezért ebben a korcsoportban a kockázati tényezők rendszeres ellenőrzése és kezelése különösen fontos. 

• Mikor végezzük? A kardiovaszkuláris kockázat felmérésének gyakorisága az egyéni kockázati profil és az életkor függvényében változik. Általánosságban elmondható, hogy a felnőtteknek legalább 4-6 évente ajánlott a kardiovaszkuláris betegségek esetleges kialakulásának a felmérése. Az e típusú egészségügyi problémákra hajlamosabb személyek gyakrabban kellene ellenőrzéseken részt vegyenek.

• Mit vizsgálunk? Vérnyomásmérés, vércukorszint-meghatározás, testtömegindex-meghatározás, vérzsírszintmérés (koleszterin)

A csontritkulás (oszteoporózis): a teljes csontrendszert érintő anyagcsere-betegség, amely a csonttömeg csökkenésével és a csontok mikroszkópos szerkezetének romlásával jár. Ez fokozott törékenységhez vezet, így a porózus csontok akár minimális erőhatásra is eltörhetnek. A nőket körülbelül négyszer gyakrabban érinti a betegség, mint a férfiakat, amit elsősorban a hormonháztartás eltérései magyaráznak. A csontritkulás előfordulása az életkorral egyenes arányban nő, leggyakrabban 65 éves kor felett jelentkezik. 

Csontritkulásszűrés (államilag finanszírozott) 

• Kiknek javasolt? 65 év feletti nők, 70 év feletti férfiak (rizikótényezők függvényében hamarabb)
  Mikor végezzük? 5 évente (rizikótényezők függvényében gyakrabban)
  Mit? Csontsűrűségmérés (DXA)

A vastagbélrák a vezető rákos megbetegedések közé tartozik mind ország-, mind világszerte, férfiak és nők körében egyaránt. Kutatások alapján a vastagbélrákos esetek körülbelül 90%-a az 50 év feletti korosztályban fordul elő.

Vastagbél daganatok szűrése (államilag finanszírozott)

• Kinek ajánljuk? Minden 50-75 év közötti férfinak és nőnek
• Mit vizsgálunk? Okkult vérzés teszt és vastagbéltükrözés 
• Mikor végezzük? Okkult vérzés teszt 2 évente; vastagbéltükrözés 10 évente

Bőrdaganatszűrés (csak ajánlás, nincs kidolgozott országos szűrőprogram)

• Kinek ajánljuk? Minden korosztálynak
• Mit vizsgálunk? Anyajegyek ellenőrzése, bőrgyógyászati kontroll
• Mikor végezzük? Anyajegyek ellenőrzése havonta; bőrgyógyászati kontroll évente magas rizikójú személyeknél (családban előforduló bőrdaganatok, fehér bőrtípus, atípusos anyajegy)

A tüdőrák a leggyakoribb rákos megbetegedés Romániában. Évente több mint 11 000 új esetet diagnosztizálnak, főként férfiaknál. A tüdőrákok 85-90%-ának oka a dohányzás.

Tüdőrákszűrés (csak ajánlás, nincs kidolgozott országos szűrőprogram)

• Kinek ajánljuk? 50-80 év közötti dohányosnak/volt dohányosnak
• Mit vizsgálunk? Alacsony intenzitású CT
• Mikor végezzük? Évente

– Melyek azok a vizsgálatok, amelyek speciálisan nőknek, illetve speciálisan férfiaknak javasoltak?

– A nemi szervek daganatai és a terhességi szűrővizsgálatok tartoznak ide. 

A méhnyakrák világszerte gyakori daganatos megbetegedés, azonban Romániában az előfordulási aránya jelentősen meghaladja az európai átlagot. Országunk sajnos az első helyen áll az Európai Unióban a méhnyakrák okozta halálozás tekintetében, négyszer magasabb halálozási rátával, mint az uniós átlag. Ennek fő oka, hogy a betegség legtöbb esetben előrehaladott állapotban kerül felismerésre. Évente több mint 4 000 új esetet diagnosztizálnak Romániában, és közel 2 000 nő veszíti életét a méhnyakrák következtében. A méhnyakrákos esetek több mint 95%-át a humán papillomavírus (HPV) fertőzés okozza, amely a bőr és a nyálkahártyák sejtjeit fertőzi meg. Éppen ezért kiemelkedően fontos a védőoltás. 

Méhnyakrákszűrés (államilag finanszírozott)

• Kinek ajánljuk? Minden 25 és 65 év közötti nőnek
• Mit vizsgálunk? Citológia (Babeș-Papanicolau) és HPV DNS teszt (±genotipizálás)
• Mikor végezzük? Citológia - 3 évente; HPV – 5 évente (általában pozitív citológia esetében indokolt)

A mellrák bármely életkorú nőt érinthet, kockázati tényezők hiányában is. Leggyakrabban az 50 és 69 év közötti nők körében fordul elő. A mellrák kockázatát számos tényező növeli, például a nem (a női nem önmagában kockázati tényező), az életkor előrehaladása, az elhízás, az alkoholfogyasztás, a családban előforduló mellrákos esetek, a sugárzásnak való kitettség stb.

Emlőrákszűrés (államilag finanszírozott)

• Kinek ajánljuk? Minden 40-69 év közötti nő
• Mit vizsgálunk? Mamográfia ± mellechográfia ± mellönvizsgálat
• Mikor végezzük? 2 évente (önvizsgálat havi rendszerességgel)

A prosztatarák a férfiak körében gyakori daganatos megbetegedés Romániában (a harmadik leggyakoribb daganatos megbetegedés a férfiak körében), évente mintegy 4000 új esetet diagnosztizálnak. Általában lassan fejlődik, ezért előfordulhat, hogy évekig nem mutatkoznak a prosztatarák jelei.

Prosztatarákszűrés

• Kinek ajánljuk? 50 év feletti alacsony rizikójú férfiak; 45 év fölötti férfiak rizikótényezőkkel; 40 év fölötti férfiak személyes és életmódbeli rizikótényezőkkel
• Mit vizsgálunk? PSA ± rektális digitális vizsgálat
• Mikor végezzük? Évente

– Mennyiben más a helyzet, ha valaki krónikus betegséggel küzd? 

– Ebben az esetben már monitorozásról, ellenőrzésről beszélünk, az állapot romlásának megakadályozásáról, minden betegségnél egyedi javaslatok vannak, amelyekről feltétlenül a kezelőorvossal kell egyeztetni.

– Mi a javaslat akkor, ha a családunkban örökletes betegségek fordulnak elő?

– Az adott örökletes betegségre vonatkozó vizsgálatokat végeztessék el már fiatal korban, ha szükséges rendszeresen ismételjék. Abban az esetben, ha egy családtagnál fiatal korban, vagy a családban halmozottan fordul elő daganatos betegség (mell, petefészek, vastagbél stb.), az elsőfokú rokonok szűrési programja eltérhet a fent említett szabályoktól. Ilyen esetekben ajánlott a genetikai tanácsadás és megfelelő, célzott genetikai teszt elvégzése, amely kimutatja az esetleges öröklődést. Az eredmények függvényében szigorúbb ellenőrzést (fiatalabb kortól, sűrűbben elvégzett szűrés) vagy bizonyos esetekben megelőző beavatkozást ajánlhatnak.

– Hogyan befolyásolja az életmód azt, hogy milyen szűrővizsgálatokra van szükség? Például, aki dohányzik, gyakrabban menjen tüdőszűrésre? 

– Mindenképpen! A legtöbb ajánlás kitér azokra a tényezőkre és állapotokra, amelyek jelenlétében gyakrabban, vagy korábbi életkortól érdemes a vizsgálatokat elvégezni. Ezek általában társbetegségek, az adott betegség jelenléte saját vagy családi kórelőzményben, illetve hosszútávú káros hatások fennállása. 

– Vannak olyan vizsgálatok, amelyekre kötelez az állam?

– Csak bizonyos élethelyzetekhez kötötten. A munkahellyel rendelkező, alkalmazott személyek esetében beszélünk kötelező éves egészségügyi vizsgálatról (kardiovaszkuláris rizikó felmérése, különböző fertőző betegségek szűrései - HIV, hepatitis). Házasság előtt álló személyeknek kötelező a HIV- és szifiliszszűrés. De ide tartoznak például a jogosítványszerzéshez szükséges vizsgálatok is. 

– Tapasztalatai alapján mennyire fontos az embereknek a betegségek megelőzése? Mennyire járnak szűrővizsgálatokra?

– Ijesztően kis számban, ennek elsősorban a nem megfelelő informálás az oka: az emberek nem ismerik a lehetőségeiket, és a különböző szűrővizsgálatok szerepét és fontosságát sem. A társadalmi berögződések sem segítik a helyzetet. A „csak akkor megyünk orvoshoz, ha betegek vagyunk” felfogás és az egészségügyi rendszerrel szembeni bizalmatlanság is ezt a tendenciát erősíti és tartja fenn.

– Hogyan lehetne ezen változtatni?

– Az általános hozzáállást leghatékonyabban a megfelelő egészségügyi nevelés, az országos stratégiák és finanszírozás megfelelő kidolgozása javítanák, de ezek hosszútávon érnek célba. Így a mentalitás változásáig még fontosabb az egyén saját felelősségvállalása, a tudatos és proaktív hozzáállás saját egészségéhez. 

– Mit javasol azoknak, akik félnek a szűrővizsgálatoktól? 

– A szűrővizsgálatok csak előnyökkel járnak: vagy megtudjuk, hogy egészségesek vagyunk, vagy idejében felfedezünk egy olyan betegséget, amely a későbbiekben komoly következményekkel járna. Az eredménytől egyáltalán nem kell félni, minden esetben hasznos lesz számunkra! A legtöbb betegséget nem kell aktívan keresnünk, hiszen azzal csak túlzott aggodalmat és félelmet váltunk ki magunkból, de van néhány kifejezetten gyakori súlyos betegség, amelyek csak akkor mutatnak tüneteket, amikor már nagyon rossz hatékonysággal kezelhetők. Tehát jobb szembenézni egy szűrővizsgálattal, mint később a problémával! 

Ha tovább tájékozódna egészség témában, ajánljuk videónkat: