A napokban visszatért Hargita megyébe a méhnyakrák-szűrést végző mobil nőgyógyászati rendelő, hogy a leginkább veszélyeztetett korosztály számára ingyenes vizsgálatokat tartson. A regionális kezdeményezés célja, hogy az érintett nők olyan elérhető, hosszú távú és minőségi szolgáltatásokhoz férjenek hozzá, amelyek a méhnyakrák megelőzésére, korai felfedezésére, diagnosztizálására és kezelésére vonatkoznak. Cikkünk az egészségügyi világnap alkalmából készült.

Ebben az évben egy nagyszabású szűrésre irányuló projekt keretében újra Hargita megyébe látogatott a méhnyakrákszűrést végző mobil nőgyógyászati rendelő. Ezen a héten Csíkkozmáson, a Kászonokban, Csíkszentkirályon és Csíkszeredában volt lehetőségük az érintett nőknek az ingyenes egészségvizsgálat elvégzésére. A projekt szándéka szerint a célcsoportba tartozó 24-29 év közötti nők a rendelőben ingyenesen Babeş-Papanicolaou-tesztet vehetnek igénybe, a méhnyakrák megelőzése és időbeni felfedezése érdekében.

Mint a szervezők közölték: a rendelőben a 24 és 29 év közötti közötti nők ingyenes nőgyógyászati vizsgálaton is részt vehetnek és mintát vesznek a Babeş-Papanicolau-teszt elvégzéséhez is, a méhnyakrákot megelőző elváltozások azonosítása érdekében. A visgálatokhoz hasonló fotnosságú, hogy a szűrőkaraván alkalmával tájékoztatnak is, felhívják a nők figyelmét a rendszeres orvosi vizsgálatok elvégzésének, a daganatos megbetegedések korai felfedezésének a fontosságára.

„Nőként és anyaként, illetve orvosi és projektmenedzseri minőségemben is arra buzdítok minden nőt, hogy vegyenek részt a programunkban és jöjjenek el az ingyenes tesztre. A méhnyakrák sajnos érinti az aktív életkorú nőket is, akik kevésbé figyelnek oda az egészségi állapotukra. Leginkább a fiatal, 24-29 év közötti nőket szólítom meg, akik igen, egészségesek ebben a pillanatban, de tudatában kell lenniük annak, hogy ez a megfelelő kor ennek a szörnyű betegségnek a megelőzésére! Most van ideje a Babeș-Papanicolaou-tesztnek, végezzék el ezt most!” – fogalmazta meg a programról Dr. Cosmina Cristina UZUN, projektmenedzser.

1948. április 7-én kezdte meg működését az Egészségügyi Világszervezet (WHO) az ENSZ szakosított intézményeként. Erre az eseményre emlékeznek szerte a világon az egészségügyi világnapon. A világszervezet célja a nemzetközi egészségügyi munka irányítása és összehangolása. Az egészségügyi világnap alkalmával lehetőség nyílik, hogy globális szintű figyelemmel forduljunk egyes betegségek felé, amelyek megelőzése, kialakulása, gyógyítása jelentősen könnyíthető a széleskörű, megfelelő tájékoztatással.

A szűrés a Marosvásárhelyi Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház Program a méhnyakrák megelőzésére, korai felfedezésére és kezelésére a Központi Régióban elnevezésű projektje, amelyet a kórház a George Emil Palade Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány és Technológia Egyetemmel közösen bonyolít le.

A méhnyakrák megelőzhető

„A méhnyakrák azon kevés daganatos megbetegedések közé tartozik, amelyiket közel száz százalékban meg lehetne előzni védőoltással és korai szűréssel. A méhnyakrák esetében van egy olcsó, fájdalommentes és non-invazív módszer, amelyik 96 százalékban ki tudja szűrni a rákmegelőző állapotokat, ez a Babeș-Papanicolau-teszt. Ahhoz, hogy ennek a módszernek az előnyei érvényesülhessenek, az egészségügyi rendszernek meg kell teremtenie a teszt elvégzésének lehetőségét, a lakosságnak pedig igénybe kell vennie ezt a lehetőséget. Jelenleg adottak a lehetőségek az egészségügyi rendszerben, folyamatban van egy projekt lebonyolítása, amely minden feltételt megteremt a nők számára a teszt ingyenes elvégzésére. Most Önökön a sor, hogy részt vegyenek a szűrésen és részesülhessenek a méhnyakrák korai felfedezését biztosító tesztelés előnyeiből. Várjuk önöket” – nyilatkozta prof. dr. Szabó Béla, a méhnyakrák-megelőzési központ koordinátora.

A Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház partnerként csatlakozott a projekt lebonyolításához, és arra hívta fel a térségben élő nők figyelmét, hogy használják ki a szűrési lehetőséget. „A daganatos megbetegedések száma folyamatosan nő, létfontosságú, hogy a célcsoportba tartozó nők részt vegyenek a szűrésben. Adjunk esélyt az elváltozások korai felfedezésének, adjunk esélyt az életnek. A szűrés életet menthet, várunk mindenkit, vegyen részt ezen” – fogalmazta meg Dr. Konrád Judit, a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház menedzsere a karaván indulását megelőző napokban.

Helyszíni tapasztalatok

A Hargita megyei tapasztalatokról Tulit-Incze Ágnes, a méhnyakrák-szűrő programok Hargita megyei koordinátora számolt be a Maszolnak. Munkatársunk Kászonaltízben és Csíkszentkirályon csatlakozott a karavánhoz, és tehette fel kérdéseit a szakembernek. Mint Tulit-Incze Ágnes kifejtette: a program éppen a legveszélyeztetettebb korosztályt célozza meg, ám a projekt a 24 és 64 éveseknek szól majd.

„Az első körben a 24 és 29 év közöttiek vannak benne a programban, majd a második szériában kezdjük el szűrni a 30 és 60 év közöttieket. Ez most csak a kezdet, hamarosan folytatódik” – mondta a koordinátor. Kiemelte ugyanakkor, hogy rendkívül fontos a megfelelő információhoz való hozzájutás, hogy szakembertől, első kézből tájékozódjanak az érintettek. Ha így történik, biztosan jó döntést lehet hozni és a jó döntés ez esetben a szűrésen való részvétel – emelte ki. Hozzátette: a méhnyakrák nem fáj és ha nem szűrik, nagyon súlyos állapotban derülhet csak ki, hogy baj van.

A program megvalósításának első lépésében megcélzott korosztály nagy része ugyanakkor egyetemista, külföldön dolgozik, nagyon kevesen vannak itthon a településeken közülük – mutatott rá a szakember.

„Megpróbáltunk mindent megtenni azért, hogy akik otthon vannak, azok eljöjjenek a szűrésre. Nem nagy a létszám, de éppen ez az oka, hogy a fiatalság vagy munkában van délelőtt, vagy tanul, vagy nincs is az országban. Akik otthon voltak, többségében eljöttek, néhány kivétellel, akik végül átgondolták és visszahúzódtak” – számolt be Tulit-Incze Ágnes. A projekt népszerűsítésében és a megfelelő tájékoztatásban szerepet kapnak a helyi önkormányzatok, amelyek lakossági nyilvántartásuk alapján célzottan megszólíthatják a lakosság érintett részét. A koordinátor szerint örvendetes, hogy megfelelő fokú együttműködés tapasztalható a községekben.

Bátortalanság és információhiány

Arra a kérdésünkre, hogy mi tarthatja vissza a nőket a szűrésen való részvételről, a koordinátor úgy válaszolt, többnyire a bátortalanság tartja vissza őket. A beavatkozás maga egyszerű, fájdalommentes és igyekeznek maximálisan biztosítani az intimitást, tudtuk meg. Meglátása szerint még mindig nem jut el elég információ a nőkhöz.

„Akár a méhnyakrák-szűrésről, akár a védőoltás fontosságáról beszélgettünk, láttam, hogy még mindig van mondanivalóm, tudok újat mondani a hölgyeknek” – hangsúlyozta a szakember. A projekt keretében erre is igyekeznek hangsúlyt fektetni, ezen kívül a kórházaknál, a járóbeteg-ellátó részlegen a családtervezési rendelőben nyugodtan lehet kérdéseket feltenni. A szakemberek minden korosztályt szívesen útbaigazítanak – hangsúlyozta Tulit-Incze Ágnes.

A program két éven keresztül tart. Célja az elérhető, hosszú távú és minőségi szolgáltatásokhoz való hozzáférés növelése, beleértve az egészségügyi ellátást és a közérdekű szociális szolgáltatásokat is olyan programok megszervezése révén, amelyek a méhnyakrák megelőzésére, korai felfedezésére, diagnosztizálására és kezelésére vonatkoznak,170 200 nő számára a Központi Régióból. A célcsoport mintegy ötven százalékát a társadalmilag sérülékeny kategóriába tartozó nők teszik ki – összegzett a projekt Hargita megyei koordinátora.