A cukorbetegek is fogyaszthatnak édességet: mutatjuk, milyen cukorpótlók közül válogathatnak

A helytelen, egészségtelen táplálkozás, a stressz, a túl sok mozgás és hormonális problémák is előidézhetik az édesség iránti vágyat, amit olykor sikerül elhessegetni, de előfordulnak olyan alkalmak is, amikor nem csillapítható mással, csakis valami finomsággal. Mit tehet ilyenkor egy cukorbeteg? Van lehetősége csokoládét, süteményeket fogyasztani? Milyen cukorpótlük közül válogathat? Tettük fel kérdéseinket Szilágyi Karola dietetikusnak, aki a természetes és mesterséges édesítők előnyeiről és hátrányairól is felvilágosított.

Fotó: pexels.com

A dietetikus szerint több oka lehet annak, hogy az ember édesség és szénhidrátok után vágyakozik, és fontos utánajárni, hogy pontosan mi a kiváltója:

  • helytelen, egészségtelen táplálkozás
  • stressz, érzelmi gyengeség
  • túl sok mozgás, fizikai megerőltetés
  • hormonális problémák
  • mellékvese problémák
  • premenstruációs tünetek.

Az édesség utáni vágy leggyakoribb kiváltó oka egyébként a vércukorszint ingadozása, ezért is nagyon fontos a napi ötszöri étkezés, azaz három főétkezés és két uzsonna. A cukorbetegeknek életmódterápiát kell alkalmazniuk, ami voltaképpen egészséges étrendet jelent: helyes, tudatos táplálkozási szokásokat, megfelelő mozgást kell beépíteniük az életükbe. Az étrendnek tartalmaznia kell szénhidrátokat, fehérjéket, zsírokat, rostokat, vitaminokat és ásványi anyagokat egyaránt, akárcsak bármely más diétának.

Cukorbetegség esetén kifejezetten figyelni kell arra, hogy milyen édességet választ magának az ember: az összetevők listáját és azok glikémiás indexét folyamatosan ellenőrizni kell. A glikémiás index megmutatja, hogy az adott élelmiszerben lévő szénhidrát milyen gyorsan szívódik fel a szervezetben, tehát ez egy számérték, amely 0-tól 100-ig terjedő skálán sorolja fel a táplálékokat a vércukorszintre gyakorolt hatásuk szerint. Minél alacsonyabb glikémiás indexűek az ételek, annál lassabban felszívódó szénhidrátokat tartalmaznak, és ezáltal hosszabb ideig okoznak teltségérzetet.

A dietetikus azt tanácsolja, cukorbetegség esetén az érintett részesítse előnyben a teljes értékű gabonaféléket és az azokból készült termékeket, ilyen például a teljes kiőrlésű lisztből készült kenyér, bulgur, barna rizs, quinoa, hajdina, teljes kiőrlésű lisztből készült laskafélék, mandulaliszt vagy kókuszliszt, mert ezek a fehérlisztből készült termékekkel ellentétben kevésbé emelik meg a vércukorszintet. A cukor pótlására pedig különféle édesítők közül válogathatnak a cukorbetegségben szenvedők, hiszen szó sincs arról, hogy teljesen le kellene mondaniuk az édességekről. Ellenkezőleg, a cukorbetegség az okos választást feltételezi.

A gyümölcsök fogyasztása kiválóan alkalmas az édes ízek betöltésére, de a gyümölcsválasztás során is érdemes figyelni ezek glikémiás indexére. Vannak olyan gyümölcsök, amelyek hirtelen megemelik a vércukorszintet: ilyen a banán, szőlő, sárgadinnye, licsi, görögdinnye, mango. Emellett léteznek olyan gyümölcsök is, amelyek kevésbé emelik a vércukorszintet, mint például a meggy, a málna, a ribizli, a grapefruit, az eper, a szeder, az áfonya.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

Stresszes időszakban eleve megnő az édesség iránti vágy, ami önkontrollal, pihenéssel, mozgással, meditációval vagy különböző kikapcsolódásnak számító tevékenységgel ugyan féken tartható, mégsem mindig elegendő a szervezet számára. Ha semmiképpen sem tudják elhessegetni az édesség gondolatát, a cukorbetegek természetes vagy mesterséges édesítőszerekkel helyettesíthetik a cukrot, hogy elkerüljék vércukorszintjük hirtelen megemelkedését.

De mi is a cukorpótló?

A cukorpótlók lehetőséget nyújtanak arra, hogy cukor nélkül is élvezhessük az édes ízeket: ezeknek vannak természetes (sztívia, eritrit, xilit, méz) és mesterséges (aszpartam, szacharin) változatai.

  • A sztívia 300-szor édesebb a cukornál, ellenben kalóriatartalma 0, szénhidrátot nem tartalmaz, glikémiás indexe nulla, így a vércukorszintet sem emeli meg. Ezenkívül gombaölő hatása van, így Candida diétát folytatók is használhatják, a fogakat sem károsítja, gyulladáscsökkentő és emésztésjavító hatásáról is ismert.
  • A xilit vagy másnéven nyírfacukor, a nyírfa nedvéből vagy kukoricarostból előállított természetes édesítőszer. Kalóriatartalma 40 százalékkal kevesebb, mint a cukoré (240 kcal/100 g), ellenben édesítő hatása megegyezik vele. Glikémiás indexe alacsony, alig emeli meg a vércukorszintet, így cukorbetegek is bátran fogyaszthatják. Nagy mennyiségben fogyasztva hasmenést, puffadást okozhat, ezért érdemes fokozatosan hozzászoktatni a szervezetet a fogyasztásához. Candida diétában ez az édesítőszer is ajánlott, emellett nem károsítja a fogakat sem.
  • Az eritrit vagy eritritol egy természetes cukoralkohol, amelynek kalóriatartalma igen alacsony (20 kcal /100 g), glikémiás indexe nulla, így nincs hatással a vércukorszintre és a cukorbetegek is fogyaszthatják. Íze és állaga hasonlít a cukoréhoz és a xilittel szemben, nagy mennyiségben való fogyasztása sem okoz gyomorpanaszokat. Az eritrit 90 százaléka a vékonybélben szívódik fel, majd a vizelettel ürül ki a szervezetből.
  • A méz, annak ellenére, hogy egy egészséges vitaminban, enzimekben és ásványi anyagban gazdag édesítőszer, magas szénhidráttartalma és vércukorszint emelő hatása miatt cukorbetegeknek kerülendő. A mézhez hasonló a juharszirup vagy agavé szirup, amelyek szénhidráttartalma szintén magas és hirtelen megemeli a vércukorszintet is.
  • Az aszpartam egy mesterséges édesítőszer, amelynek édesítő ereje csökken hő hatására, ezért többnyire tabletták, üdítőitalok, rágógumik, joghurtok, gyümölcskészítmények édesítésére alkalmazzák. Az aszpartam használata tilos fenilketonuriában szenvedőknek, mivel fenilalanint tartalmaz, de ezt leszámítva nem ártalmas az egészségre.
  • A szacharin az egyik legrégebben használt, szintén mesterségesen előállított édesítőszer, amelynek édesítőereje 350-szorosa a cukorénak. Hátránya a fémes, kesernyés mellékíze.

A felsorolt cukorpótlók bármilyen étrendbe beilleszthetők, a fogyókúrázók és a túlzott cukorfogyasztást kerülők számára is megfelelőek, többféle formában is megtalálhatók, legyen az por, folyadék vagy tabletta, így könnyedén beépíthetők az étkezésbe.

Fotó: pexels.com

Szilágyi Karola dietetikus figyelmeztetett, a cukorpótlókat, ahogyan más élelmiszereket is, csak mértékkel fogyaszthatják a cukorbetegségben szenvedők vagy az egészségesebb édesítőszerre vágyók. Embere válogatja, hogy melyik édesítő válik be legjobban a konyhában, ezért is jó lassacskán kezdeni, kitapasztalni a hatásukat.

A nyírfacukor például kelt tésztákhoz nem ajánlott, mert nem segíti az élesztőgombák működését, így az állaguk nem lesz levegős és puha. Nem karamellizálható, ellenben sütésálló és magas hőfokon is megtartja az édes ízét. Piskóták, sütemények elkészítésénél kiváló édesítőszer. Fontos tudni, hogy az eritrit 160 fokig sütésálló, de 160 fokos sütési hőmérséklet fölött elveszíti édes ízét. Hideg ételekben nehezen oldódik, így tanácsos megőrölni használata előtt.

A sztívia hőstabil, így sütéshez főzéshez kiválóan alkalmas, legyen szó limonádéról, smoothieról, mártásokról, teáról, kávéról, pudingokról vagy süteményekről, de sütésnél érdemes szódabikarbónát adni a tésztához, mert a sztíviának nincs állagjavító tulajdonsága. Nem karamellizálható és kelt tésztákhoz sem alkalmas. Ha nagy mennyiségben fogyasztja az ember, zavaró kesernyés utóízt észlelhet – részletezte Szilágyi Karola dietetikus, kiemelve, hogy sütemények készítésekor édesítés gyanánt akár különféle friss vagy szárított gyümölcsök is használhatók.

 

Kapcsolódók

banner_33n1iUxf_maltai-970x250.gif
banner_jpL2NADm_maltai-300x250.gif

Kimaradt?