Jelek szerint megtörténhet, hogy egyfajta vallásosnak nevezhető rituálét végeznek csimpánzok szakrális helyeken.

A berlini Humboldt Egyetem kutatója, Laura Kehoe feltételezi a NewStatesman cikkében, hogy amit guineai terepmunkáján látott a csimpánzoknál, több mint értelmetlen mozdulatsor. Ottjártakor egy vadon élő csimpánz csoportot kellett megfigyelniük. Az első útján egy helybéli idegenvezető, Mamadou Alioh Bah mutatott neki látszólag különösebb jelentőséggel nem bíró nyomokat egy fatörzsön, és bár a tudós csapat nem igazán foglalkozott volna a jelenséggel, vendéglátójuknak volt egy sejtése, hogy érdemes volna.

Egy kamerát állítottak fel, hogy megpróbáljanak tetten érni valamit, bármit. A felvételen, amit a kamera rögzített az látható, hogy egy hatalmas hím csimpánz közelíti meg a szóban forgó fát és megáll egy pillanatra, gyorsan szétnéz, felemel egy nagy követ és teljes erővel a fának hajítja.

Kehoe azt írja, hasonlót soha nem látott még és szöget ütött a fejébe. A hatvanas években Jane Goodall rámutatott a csimpánzok eszközhasználatára, és még az is kiderült, hogy időnként kőhajítással demonstrálják egymásnak a fizikai erejüket, de most másról lehetett szó. Ezt azért gondolják így, mert a mostani, többször megismételt mozdulatsornak nem volt köze semmilyen kitűzött cél eléréséhez, legyen szó például élelmiszer vagy státusz megszerzéséről.

Kiderült, a környékbeli fákon hasonló nyomokat találni, ugyanakkor üres fatörzsekbe összegyűjtött köveket – amilyeneket az emberiség történetében is felfedeztek már. Időközben pedig kiderült: máshol is készítettek már hasonló felvételeket, Bissau-Guineában, Elefántcsontparton és Libériában.

A tudósok két elméletet dolgoztak ki, ami megfejtést adhat a rejtélynek: az egyik a férfiasság bemutatása ezeken az üres törzsű, tehát jól kongó fákon, a másik a territórium kijelölése. Meglehet ugyanakkor, hogy egyfajta szent helyekre leltek – bennszülött észak-afrikai emberek  hasonló módon gyűjtenek köveket „szakrális” fák törzseiben, de a világ számos pontján látni hasonlót.