banner_066Zffpe_maszol_6fel_rmdsz-02.png
banner_VnNOCp39_maszol_6fel_rmdsz-01.png

Vincze Lóránt: „A háromlábú széket most két lábon megerősíthetjük”

Őshonos kisebbségvédelem, gazdasági fejlődés és harc a szélsőséges pártok ellen – három kiemelt pillére ez a június 9-ei európai parlamenti választásoknak, ahol az RMDSZ-nek legalább öt százalékot kell elérnie, hogy a következő mandátumra is képviselőket küldhessen Brüsszelbe. A jelöltlistán szereplő Vincze Lóránt kedden Nagyváradon tartott sajtótájékoztatón ecsetelte ennek a jelentőségét, rámutatva arra is, hogy előnyös lehet, hogy az EP-választásokat a helyhatósági választásokkal együtt szervezik.

Cseke Attila, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének elnöke és tanácselnökjelöltje az EP-választások kapcsán felhívta a figyelmet arra, hogy ha nem ők foglalják el a helyeket, akkor azt mások fogják, az 5 százalékos köszöb elérése így rendkívül fontos. Meglátása, hogy az elmúlt mandátum rácáfolt arra, hogy két ember ne tudna eredményt elérni, hiszen EP-képviselőiknek – Winkler Gyulának és Vincze Lorántnak – sikerült több száz másik EP-képviselőt meggyőznie arról, hogy az őshonos kisebbség ügyét európai szintre lehet emelni.

„Az már más kérdés, hogy utána az Európai Bizottság ezt megtámadta, ezért is mondjuk, hogy az EB-vel, annak a döntéshozóival van a baj. Csak azt szerettem volna kiemelni, van példa arra, hogy igenis két ember is fontos. Két szavazat is számít” – mondta Cseke Attila.

Vincze Lóránt és Cseke Attila | Fotó: Mihály László

Vincze Loránt EP-képviselő is kiemelte, hogy az EP-ben sikerrel járt a kezdeményezésük, a Bizottság „söpörte le” azt az asztalról. „Az Európai Uniónak hatalmas adóssága van az őshonos kisebbségekkel szemben, hiszen a csatlakozás óta az őshonos kisebbségek védelmét, támogatását nem tudta megoldani. Igaz, hogy ezt szó szerint soha nem ígérték meg, de láthattuk, az elmúlt húsz év folyamán az unió folyamatosan bővítette a kompetenciáját; csoportokat, társadalmi témákat mindig kiemelt, megtalálta a módját, hogy politikát alkosson. (…) Valahogy az őshonos kisebbségek maradtak ki ebből, azzal együtt is, hogy a csatlakozáskor a koppenhágai kritériumrendszert számon kérték, de utána ugyanezen kritériumok betartását nem vártál el” – mondta.

Felidézte, hogy a Minority SafePack polgári kezdeményezést két évvel ezelőtt az Európai Bizottság „lesöpörte az asztalról”, holott az Európai Parlament háromnegyedes többséggel elfogadta azt. Szerinte az unió becsapta a polgárokat, és arra is emléketetett, hogy öt évvel ezelőtt Ursula von der Leyen – akkor bizottsági elnökjelöltként – személyesen neki ígérte meg, hogy támogatni fogja a kezdeményezést, de amikor odajutott a téma, átadta másnak, és elengedték. „Szégyenletes döntése ez a Biztoságnak” – mondta. Szerinte a testület rossz úton jár, és rámutatott, hogy egyéb kényes témák esetében, amikor akarták, megtalálták a módját, hogy foglalkozzanak vele.

Újságírói kérdésre Vincze Loránt elmondta, hogy polgári kezdeményezésük ügye jelenleg az unió luxemburgi bíróságán fellebbviteli szakaszban van. „Év végén, jövő év elején várjuk azt, hogy meghozza a döntést. Az jogi értelemben pontot fog tenni az ügy végére. A korábbi ítéletek tapasztalatát, szövegét figyelembe véve elképzelhető, hogy nekünk ad igazat a bíróság. Meg kell várnunk, hogy mi lesz az eredmény, de ettől függetlenül a harcot, amire vállalkoztunk, hogy legyen egy kisebbségvédelmi normarendszer az unióban, azt mindenképp folytatni kell. Ha nem ezzel az eszközzel, akkor mással” – mondta.

Kíváncsiak voltunk arra, hogy milyen más eszközök vannak. Kérdésünkre Vincze Loránt elmondta, több lehetőség is van. „Tulajdonképpen ami az EP-ben van, hogy folyamatosan születnek határozatok, amelyek felkérik az EB-t, ugyan gyenge jogi eszköz, mert nincs közvetlen következménye, de fontos jelzés mindenki felé. Viszont az igazi változás az lehet, amikor az EB belátja, hogy itt jogszabályváltozásra van szükség. Keressük az utakat, hogy milyen más lehetőségek vannak” – magyarázta.

Felidézte, hogy egy hónappal ezelőtt európai kisebbségügyi szakértőkkel egyeztettek arról, hogy milyen platformot lenne érdemes teremteni. Nagyon fontosnak tartja az Európa Tanács támogatását is, amely bár szerinte az elmúlt időszakban meggyengült, az unió mindig úgy tekintett a tanácsra, mint társintézményre, amely az emberi jogok tekintetében úttörő.

A nagyváradi sajtótájékoztató alkalmával Vincze Loránt kiemelte, hogy a választások tétje az is, hogy az Erdélybe érkező támogatásokat fenn tudják tartani, hogy az méltányos legyen, a csatlakozáskor megígért kohéziós program, a Romániának járó támogatáspolitika ne változzon. EP-jelenlétük harmadik aspektusaként a szélsőséges pártokkal, konkrétan a magyarellenes AUR elleni harcukat említette – főleg miután előrejelzések szerint az AUR sok képviselővel jelen lesz majd Brüsszelben. Kiemelte, hogy ha EP-jelenléte által az AUR „szalonképessé” válik, akkor itt, Romániában is elképzelhető, hogy valamelyik nagy párt koalícióra lép velük. Meglátása, hogy emiatt is hosszabb távra kihat az, hogy az EP-választáson az RMDSZ-nek milyen eredménye lesz. „Az öt százalék ad egy biztonságot, felmutat egy erőt. (…) Ez majd a parlamenti választásokon itthon is ilyen olvasatban fog megjelenni” – mondta.

A Maszol érdeklődésére elmondta: az, hogy az EP-választásokat idén együtt tartják az önkormányzati választásokkal, szervezési szempontból hatalmas előnyt jelent. „Hogy kifejezetten az EP-ről szóló üzenetek hogyan jutnak el a polgárokhoz, az másik kérdés. De itt a közös politikai felelősségvállalásról van szó. Arról, hogy a romániai magyar közösségnek meglegyenek a politikai eszközei helyi, országos és európai szinten. Ezt a háromlábú széket most két lábon megerősíthetjük ezen a választáson” – fogalmazott Vincze Lóránt.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT
banner_Os8CxLFO_KUK_Webbanner_970x250_ANIM.gif
banner_9y4hN5Rx_KUK_Webbanner_728x90_ANIM.gif

Kapcsolódók

Kimaradt?