Siralmas állapotban vannak a hazai óvóhelyek, és még azt sem lehet pontosan tudni, hogy hány van belőlük – derült ki az Országos Számvevőszék jelentéséből.

Konfliktus esetén nem tudják kellően megvédeni a lakosságot a polgári óvóhelyek, ezért a Számvevőszék egy új koncepció kidolgozását javasolja az illetékes hatóságoknak. A héten bemutatott jelentést kísérő közleményben megállapították, hogy a nyilvántartást aktualizálni kell, hogy az óvóhelyek felújítására kidolgozhassanak egy kritériumrendszert.

A polgári óvóhelyek állapota nem újkeletű probléma, közismertem az orosz-ukrán konfliktus tette aktuálissá. Az elmúlt három évben a hatóságok már többször is beavatkozást sürgettek, tudván, hogy a veszély esetén használható védelmi menedékhelyek elégtelenek. 2022-ben napirenden voltak intézkedések, de amint az a jelentésből kiderül a konkrét megvalósítások több megyében megrekedtek a tervek szintjén. Ahogyan arról mi is írtunk, tavaly a Digi24 riportjából kiderült, hogy több meglévő óvóhely használhatatlan, a lakosság pedig sokról nem is tud.

Kapcsolódó

Óvóhelyek Hargita megyében: mennyire vagyunk felkészülve?

Hargita megyében harminc polgári védelmi óvóhely és két irányítási pont működik.

óvóhely Hargita megye ISU

A Számvevőszék most bemutatott felmérése is tavaly készült, a 2021-2023-as időszakra vonatkozik. Hangsúlyozták, hogy a polgári védelem fontos részét képező óvóhelyek nincsenek megfelelően leszabályozva, a törvényi keret elavult. Mivel az illetékes hatóságok nem leltározták fel megfelelően, azt sem lehet pontosan tudni, hogy jelenleg hány polgári óvóhely van és hány olyan egyszerű menedékhely, amit vészhelyzet esetén a lakosság használhat – derül ki a közleményből. A nyilvántartások szerint 5072 állami és magán polgári óvóhely van, abból 2543, azaz a fele használhatatlan.

Ez azt jelenti, hogy légitámadás esetén Románia lakosságának mindössze 3,21 százalékának (nagyjából 610 ezer személynek) tudnák speciálisan kiépített óvóhelyen menedéket nyújtani, ha a metrókat, parkolókat, alagutakat és egyéb óvóhelyként használható helyiségeket is figyelembe vesszük akkor is csak a lakosság 5,19 százalékának lenne elegendő hely.

A meglévő óvóhelyek ráadásul rendkívül elavultak, a 73 százalékuk 1990 előtt épültek, felszereltségük pedig megrekedt a ’70-es évek szintjén. Tekintettel arra, hogy Romániát nem érintett fegyveres konfliktus, a védőhelyeket nem használták rendeltetésük szerint, némelyeket raktárakká alakították át, vagy pedig annyira átalakították, hogy már nem is felelnek meg óvóhelyként. Az óvóhelyek lakossághoz viszonyított aránya évről évre csökkent, és bár említettek néhány pozitív példát is Galac, Konstanca és Prahova megyékből, valamint Kolozsvárról, Temesvárról és Craiováról, de összeségében az óvóhelyek kapacitása elégtelen Romániában.

A Számvevőszék rámutatott arra is, hogy a katasztrófavédelmi hatóság hivatott ezeket ellenőrizni, ugyanakkor a bírságok nem kellően elrettentőek ahhoz, hogy az ingatlanfejlesztők maradéktalanul betartsák a törvényi előírásokat az óvóhelyekre vonatkozóan.

A jelentést átolvasva kiderül, hogy Finnországban például 50 ezer óvóhely van, amely az 5,58 millió lakost számláló ország 87 százalékának helyet biztosít. Ugyanakkor a legjobb példaként Svájcot említették, ahol 1960 óta kötelező az óvóhelyek építése, ezért napjainkban több mint százszázalékos a lefedettség.