A polgári védelem világnapja alkalmából kíváncsiak voltunk, hogyan néz ki egy óvóhely Csíkszeredában. A háborús filmeket idéző létesítmény egy részében megállt az idő, miközben rendelkezésre állnak igazán korszerű eszközök is.

Akadnak Csíkszeredában olyan tömbházak, amelyek már eleve biztonságos, óvóhelyként is használható alagsorral épültek, ilyenek például a Pacsirta sétány 3,5, 7 számozású épületei, ahol az építéskor vészkijáratot, mosókonyhát is kialakítottak – vágott bele kísérőnk Roth László, Csíkszereda Polgármesteri Hivatalának polgárvédelmi felelőse. A szakembert arra kértük, mutassa meg nekünk Csíkszereda egyik közösségi óvóhelyét. Hasonló létesítményből egyébként 17 található a hargitai megyeszékhelyen, ezek közül 9 nyilvános, 8 pedig magánszállásnak tekinthető, mint az említett tömbházak alagsora.

Óvóhelynek kinevezett helyiségek találhatók még a városháza és a törvényszék pincéjében, a Hargita Népe napilap szerkesztőségének pincéjében, a Nárcisz sétány 5-ös tömbházának A és C lépcsőházában, az Országos Lakásügynökség (ANL) által épített tömbházak H lépcsőháza alatt, a BRD bank épülete alatt, az egykori postabank Sadoveanu utcai épülete alatt, a Márton Áron Gimnázium pincéjében, valamint a taplocai iskola és kultúrház épületei alatt is. Mint Roth László elmondta: összesen 1350 férőhely található az említett létesítményekben.

Úticélunk pedig a Gyermeksétány 4. szám alatt található óvóhely volt. A fehérre meszelt lapostetős épületen kívülről csupán néhány antenna, szellőzőlyuk és az óvóhelyeket jelölő nemzetközi, egyezményes jel, sárga alapú négyzetben kék háromszög árulkodik arról, hogy a falak valamilyen objektumot rejthetnek. A súlyos zöld vasajtó mögött 1,4 méter vastag betonfalak fogadtak, a falakon különböző tájékoztató táblák lógtak. Az egyik például azt ábrázolja, milyen sziréna-jelzés mit jelent, a másikon a különböző vészhelyzetek színjelölései láthatóak, valamint az óvóhely igénybevételének feltételei is olvashatóak. Hogy veszélyhelyzet esetén kinek lenne ideje, kedve böngészni az előírásokat, az már más kérdés…

A háború után nem fejlesztették tovább

Az óvóhely 1942-43-ban épült. A '70-es években, a Tudor-lakótelep építésekor fel akarták robbantani, ám végül elálltak a tervtől, hiába fúrták meg az objektum falát és robbantottak egy alkalommal, számottevően nem tudtak kárt tenni az építményben, így annyiban hagyták – elevenítette fel a hely történetét Roth László. Az óvóhely belsejébe lépve újabb tájékoztató plakátok sorakoznak a falon, olyan hasznos információkkal például, hogy mit kell tennünk nukleáris katasztrófa, vagy vegyi támadás esetén. Egy vasajtón oxigénszoba feliratú helyiségbe értünk, a szellőztető rendszer egy részét sohasem építették ki teljesen, a békeidő beköszöntével abbahagyták a bunker fejlesztését, tudtuk meg.

A menedék belseje felé haladva elénk tárul a kicsi, ám praktikus, gáztűzhellyel felszerelt konyha és a hozzá tartozó ebédlő. A helyiségeken jól látszik, hogy ugyan rendben van tartva a hely, ám az utóbbi évtizedekben fejlesztésekre nem igen futotta. Az általános képet némileg árnyalja az a modern riasztó- és tájékoztató-rendszer, amelyet az egyik szobácskából, számítógép segítségével lehet használni. A szirénákhoz és a lakosság tájékoztatására alkalmas, üzenet-továbbító állomásokhoz innen közvetlenül hozzá lehet férni, a rendszer ugyanakkor a fővárosból is használható – mutatta kísérőnk. Vészhelyzet esetén azonnal elérhető a város összes lakója és megkaphatja a megfelelő tájékoztatást a teendőkre nézve, a rendszer mintegy 14 ezer négyzetkilométert képes lefedni – tette hozzá.

A csúcstechnikával merőben ellentétes képet mutatnak az elmúlt évtizedek hátrahagyott emlékei. Telefonok, telefonközpont, régi térképek, a ’60-as, '70-es évekből hátramaradt eszközök sorakoznak a falak mentén, ahogy haladunk a bunker belseje felé. A raktárakban árvízvédelmi zsákok, matracok, különböző gázálarcok, egészségügyi felszerelések, tűzoltó védőruhák. A tárgyak közül természetesen külön tárolják azokat, amelyek használhatóak. Áramfejlesztő biztosítja, hogy áramszünet esetén el tudják látni a helyiségeket elektromos árammal. A jókora központi terem mellett egy apró műhely is található a 400 négyzetméteres objektumban, valamint fürdőszoba, mosdók, orvosi helyiség, egy hatalmas víztartály és egy második világháborús filmekbe illő parancsnoki szoba hatalmas asztallal, üvegfalú megfigyelő-helyiséggel. A bunker hátsó kijárata ellenállt kinyitási kísérletünknek, végül a bejáraton távoztunk, és kívülről néztük meg, hová is értünk volna ki.

A Maszol érdeklődésére Bors Béla, Csíkszereda alpolgármestere elmondta: az óvóhely továbbfejlesztése és korszerűsítése irreálisan magas költségekkel járna, ugyanakkor katonai támadás esetén képes jelenlegi állapotában is védelmet nyújtani a lakosságnak, valamint arra is alkalmas, hogy tájékoztassák onnan a megyeszékhely lakóit. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a polgári védelem nem csupán háborús helyzetek esetén kerül előtérbe, hiszen számos esetben lehet szükség beavatkozásra az emberi életek, vagy vagyontárgyak védelmében. Legyen szó árvízről, vagy egyéb természeti katasztrófáról, tűzesetről, vagy akár károkozó állatok inváziójáról, egyaránt a katasztrófavédelem feladata menteni a menthetőt, fűzte hozzá.

A Nemzetközi Polgári Védelmi Világszervezet 1972. március 1-jén alakult meg. Erre emlékezve 1992-ben határoztak a polgári védelem világnapjának megrendezéséről. Az 1949. évi genfi egyezmény két jegyzőkönyvében kimondja a polgári védelem humanitárius jellegét, azt határozottan elkülöníti a fegyveres erőktől, továbbá a polgári védelem feladatai közé sorolja a katasztrófák veszélyeitől való védelmezést, az életben maradás feltételeinek biztosítását.