A romániai energiaszektor katasztrofális helyzetét diagnosztizálja a Számvevőszék jelentése, amely a közelmúltban jutott el a döntéshozókhoz. Az 55 oldalas dokumentum arra világít rá, hogy Románia energiafüggetlensége nincs biztosítva, továbbá az Európai Unió országai közül a vásárlóerőhöz viszonyítva nálunk a legmagasabb az áram ára. Figyelmeztetnek, fennáll a veszélye, hogy az ország elveszíti az energetikai beruházásokra lehívható, vissza nem térítendő támogatásokat.

Az elmúlt években a hagyományos energiatermelő egységek közel felét bezárták, arra hivatkozva, hogy megújuló erőforrásokra támaszkodó új egységek épülnek. Ez utóbbi azonban nem valósult meg, a 2022-re kitűzött célt mindössze 0,64 százalékban sikerült teljesíteni, olvasható a jelentésben. A Számvevőszék szakemberei nagyon sötét képet festenek a romániai energiarendszerről: 2022 második félévében az országban volt a legnagyobb az áram árának növekedése uniós szinten (+112,35%). Románia 2019 óta nettó áramimportőrré vált, és a kereskedelmi mérleg ebben az ágazatban 735,8 millió eurós hiányt mutat.

A 2019-2021-es időszakban Románia azt tűzte ki célul, hogy 2022-ben 1816 MW-tal növeli a megújuló forrásokból származó energia termelési kapacitását, de a célt csak 0,64 százalékos arányban sikerült elérni. Az elmúlt hat évben mindössze két új megújuló villamosenergia-termelő kapacitást helyeztek üzembe, a beépített kapacitás mindössze 15,56 MW.

A romániai megújuló villamosenergia-termelők által jegyzett átlagos fajlagos költség jelentősen megnőtt, bár világszerte csökkenő tendencia figyelhető meg. 2023 júniusában Románia eltűnt a RECAI rangsorából, amely az energiaágazatba történő beruházások szempontjából a 40 legvonzóbb országot tartalmazza. Az országos villamosenergia-fogyasztás 6,32%-kal csökkent.
A Számvevőszék emlékeztet, hogy Romániának több mint három éve nincs nemzeti energiastratégiája, annak ellenére, hogy 2016 óta minden párt kormányprogramjának egyik fő célkitűzése egy új energiastratégia kidolgozása, véglegesítése és jóváhagyása volt. „Az energiastratégiát nem hagyták jóvá a törvénynek megfelelően, annak ellenére, hogy 2016-2018-ban az energiaügyi minisztérium több mint 2 millió lejt költött szakértői tanácsadásra” – taglalja a Számvevőszék jelentésében.Az országos helyreállítási tervben (PNRR) 1,62 milliárd eurós szerepel az energiaágazatban történő beruházásokra, a végrehajtási időszak 2026 augusztusáig tart. A lebonyolításért felelős Energiaügyi Minisztérium a pénz egy részét, 457,7 millió eurót 2022-ben az energetikai projektekre vonatkozó beruházási tervre különítette el. A Számvevőszék szakértői megállapították, hogy a projektek kiválasztása és értékelése késik, így 2023 júliusában, azaz egy év elteltével a 723 benyújtott projektből mindössze 171-et fogadtak el előszerződéskötésre. Emiatt fennáll a visszatérítendő pénzek elvesztésének kockázata.

„Tekintettel az intézkedés végrehajtásának jelenlegi ütemére és arra, hogy a projektek telepítésének és üzembe helyezésének határidejéig már csak 1 év van hátra, fennáll a veszélye annak, hogy ezek 2024 második negyedévéig nem valósulnak meg, és az erre a célra elkülönített vissza nem térítendő pénzek, valamint a PNRR által kitűzött cél elvesz" – összegzik a jelentésben.

A Számvevőszék jelentése ITT tanulmányozható.