A romániaiak 32 százalék úgy gondolja, hogy az ország recesszióban, ezzel szemben majdnem ugyanennyien ennek az ellenkezőjét vallják, miközben 37 százaléknyian nem tudtak véleményt alkotni ebben a kérdésben, derült ki a Hotnews hírportál által közölt felmérés eredményeiből. Belgiummal, Svájccal és Mexikóval együtt Romániában a legmagasabb azoknak az állampolgároknak az aránya, akik nem tudják megmondani, hogy gazdasági válságban vagyunk-e vagy sem.

Meglepő módon Románia Kína (45%) után a második olyan ország a világon (43%), ahol az emberek azt mondják, hogy anyagilag megbirkóznak a nehézségekkel, szemben a 28%-os globális átlaggal. A romániaiaknak mindössze 6%-a mondja azt, hogy megfelelőnek tartja az életszínvonalát, míg a globális válaszadók 10%-a érzi ugyanígy.

Világszerte átlagosan tíz emberből hatnak kell valamilyen szintű pénzügyi nehézséggel szembenéznie, tízből három (27%) pedig azt mondja, hogy pénzügyi problémákkal küzd.

Romániában a polgárok 28%-a „alig boldogul” anyagilag (a globális 33%-os átlaghoz képest), és további 22% (a globális 27%-os átlaghoz képest) az mondja, hogy pénzügyi nehézségekkel küzd. Ugyanakkor több romániai gondolja úgy, hogy életszínvonala (32%) és rendelkezésre álló jövedelme (28%) növekedni fog a következő évben.

Romániában az éves infláció az októberi 8,3%-ról novemberben 6,7%-ra csökkent. A Román Nemzeti Bank megerősítette az idei év végére vonatkozó 7,5%-os inflációs előrejelzését, de a 2024-re vonatkozó inflációs becslését 4,4%-ról 4,8%-ra módosította. A 2024-re vonatkozó inflációs előrejelzés az olaj- és dohánytermékek jövedéki adójának bejelentett módosítása, valamint az alapvető cikkekre vonatkozó árplafon eltörlése kapcsán készült.

Az Ipsos Global Inflation Monitor legfrissebb kiadása a megélhetési költségek válságával összefüggésben továbbra is fennálló nehézségekre hívja fel a figyelmet, miközben a világ számos országában a lakosság körében a gazdasági optimizmus kis felvillanásai mutatkoznak.

A felmérés szerint a világ lakosságának közel fele észlelte a „zsugorodásnak” nevezett jelenséget: miközben a termékek egyre kisebbek lesznek, az áruk nem változik. A zsugorodás Európában a leginkább észrevehető, az Egyesült Királyságban a legmagasabb azok aránya, akik észrevették ezt a gyakorlatot (64%), szorosan kivetik őket a francia (63%) és a német (62%) fogyasztók. A romániaiak a rangsor alsó felében helyezkednek el: 40% mondja, hogy észrevette ezt. A románok a világátlagnál jóval nagyobb valószínűséggel említik azokat a termékkategóriákat is, amelyekben észrevették ezt a jelenséget, a kenyértől (56%), a sajttól (50%), a sós snackektől (47%) a joghurtig (45%).

Világszerte minden második válaszadó (48%) elfogadhatatlannak tartja, hogy a gyártók a növekvő költségekre válaszul csökkentik a termékek méretét, miközben az árak változatlanok maradnak. Az ezzel a gyakorlattal szembeni egyet nem értés Európában és Észak-Amerikában a legnagyobb, a franciák (67%) a legelégedetlenebbek. A romániaiak a legtoleránsabbak, mindössze 38%-uk tartja elfogadhatatlannak ezt a gyakorlatot.

Az optimizmust tekintve elmaradunk a világátlagtól: minden harmadik világpolgár (32%) derűlátó azt tekintve, hogy a következő egy évben vagy hamarabb normalizálódnak-e a dolgok, szemben a romániaiak 24%-ával. Ugyanakkor a világ 21%-a (szemben a romániaiak 28%-ával) úgy véli, hogy az infláció már soha nem tér vissza a normális szintre.

A következő hat hónapban 10 romániaiaból 7 arra számít, hogy az élelmiszerek (72%), a közüzemi szolgáltatások/energia (69%), az üzemanyag (68%) és az egyéb háztartási kellékek (69%) ára emelkedni fog. Ugyanakkor az infláció továbbra is jelentős aggodalomra ad okot a világ számára: a 33 megkérdezett ország polgárainak 62%-a számít arra, hogy a következő évben nőni fog az infláció.