banner_qpmMZsMg_970x250 eurotrans.webp
banner_PT5K3wNG_728x90 eurotrans.webp
banner_kNLLfvE0_300x250 eurotrans.webp

Drogfüggők kezelése: Kolozs, Hargita és Brassó megyében kellene központoknak működniük

Romániában egyetlen állami klinika sincs a kábítószerfüggők kezelésére, miközben a Számvevőszék dokumentuma szerint Mikeházán, Balánbányán, Vajdarécsén kellene terápiás központoknak működniük évek óta – írja a Digi24. A központok sosem nyíltak meg, bár több mint 3 millió lejt költött rájuk az állam. Drogellenes rendőrségi szakértő szerint megyénként legalább egy százágyas klinikának kellene működnie a függőség kezelésére, hisz a visszesést kellene megelőzni a sürgősségi ellátás után. A rendőrségi szakértő azt is elmondta, a romániai kábítószergyártás és -forgalmazás kevesebb mint tíz százalékát fedezik fel a hatóságok.

A kábítószerfüggők kezelésére évek óta meg kellett volna nyitni terápiás központokat, ezeket azonban sosem indították be, amit részben jogi akadályokkal indokoltak.

A Számvevőszék egy friss beszámolójára hivatkozva, melyben átvizsgálták a román állami intézmények kábítószer-használóknak nyújtott segítségnyújtásról szóló dokumentumait, a Digi24 azt írja, a 2007-2010 közötti időszakban a román állam az Országos Drogellenes Ügynökségen keresztül „az állami költségvetésből három terápiás közösség létrehozásába fektetett be a Kolozs megyei Mikeháza községben (813 228 lej). ), a Hargita megyei Balánbányán (505 585 lej) és a Brassó megyei Vajdarécse-Dezsán (Recea-Dejani) községben (2 001 794 lej). Ezeken a beruházásokon kívül 529 721 lej értékben voltak kiadások e központok felszerelésére”.

Illusztráció | Fotó forrása: Pexels

Bár a balánbányai és dezsáni központok, amelyek mindegyike 30 kedvezményezett befogadására lett volna alkalmas, és minden szükséges felszereléssel rendelkezett a működéshez.

A Számvevőszék dokumentuma szerint „beindításuk folyamata elhúzódott, amit 2019-ben a szükséges munkaerő felvételének nehézkes eljárásával, valamint azzal indokolták, hogy a kábítószer-használóknak nyújtandó orvosi, pszichológiai és szociális segítő szolgáltatások kiszervezését nem teszik lehetővé jogszabályi keretek, ugyanakkor a kedvezményezettek viszonylag kis számával is indokolták. Ezek a terápiás központok soha nem működtek, a fent említett épületek más intézményekhez való átadása folyamatban van”.  

A számvevőszéki ellenőrzés fő következtetése, hogy az Országos Kábítószer-ellenes Ügynökségnek a Belügyminisztérium támogatásával helyre kell állítania a kábítószer-fogyasztók integrált segítő rendszerét.

Kezelés drága magánintézményekben

Az Országos Kábítószer-ellenes Ügynökség adatai szerint 2022-ben 1742 kábítószer-használat miatti egészségügyi sürgősségi esetet regisztráltak Románia-szerte. A sürgősségi helyzet klinikai kezelésén túl terápiára is szükség lenne a függőség hosszú távú kezeléséhez. Erre azonban csak magánintézményben van lehetőség. Egy ilyen, Szeben megyei központban a terápia általában 2-4 hónapig tart, és havonta 3900 lejbe kerül a Digi24 információi szerint.

Cătălin Țone drogszakértő, a Bukaresti Szervezett Bűnözés Ellenes Csoport Drogellenes Szolgálatának volt vezetője Németországot hozta fel példának. Ott, a drogszakértő szerint, 270 állami klinikán foglalkoznak a kábítószer-függőség kezelésével. Cătălin Țone szerint Romániában minden megyében legalább egy ilyennek kellene lennie, minimum 100 ággyal, hisz terápia nélkül a droghasználók a pszichoterápiás osztályokon végzett sürgősségi kezelések után nagyon könnyen visszaesnek.

Illusztráció | Fotó forrása: Pixabay

„Két szakasz van: a detoxikálás, azaz méregtelenítés, ez sürgősségi beavatkozás, ami három hét és egy hónap közötti időszakot jelent, általában a kórházak pszichoterápiás osztályán történik. Bukarestben az Obrejia és a Sf. Stelian kórházakban vannak, ahol más mentális beteg emberekkel vannak együtt. És ez egyáltalán nem segít. Fantasztikus egyensúlyhiány van ott. A detoxikációs időszak után szükségszerűen következne a gyógyulás utáni időszak, ami legalább 3-4 hónapig tart. Nálunk ilyen nincs állami szinten” – fejtette ki Cătălin Țone.

A kábítószerkereskedelem és –fogyasztás kapcsán arra is felhívta a figyelmet, az országszerte foglalkoztatott 50 ezer rendőrből csak 300 dolgozik a drogellenes részlegen, azaz alulméretezettek az erők mind a megelőzési, mind a drogkereskedelem elleni területen.

Csak néhány százalékot fedeznek fel

Bár évről évre több kábítószer-kereskedelemmel kapcsolatos ügyön dolgoznak a Drogellenes Szolgálat rendőrei és a Szerveztet Bűnözés és Terrorizmus Ellenes Ügyészség (DIICOT) ügyészei, a drogszakértő szerint „a romániai kábítószer-gyártásnak és -forgalmazásnak csak néhány százalékát, határozottan 10% alatti részét fedezik fel”.

Fotó forrása: a Román Rendőrség Facebook-oldala

Míg 15-20 évvel ezelőtt még csak tranzitországa volt Románia az Ázsiából Nyugatra tartó kábítószereknek, mostanra a kábítószer-értékesítés, sőt a gyártás helyszíne lett az ország. Az Országos Kábítószer-ellenes Ügynökség elmúlt évi tevékenységi jelentése szerint „2022-ben regisztrálták a legtöbb elkobzott kábítószert”.

A DIICOT jelentése szerint 2022-ben 2021-hez képest 19%-kal több ügyet kellett megoldani a kábítószer-bűncselekmények területén, írja a Digi24. A kábítószer-lefoglalások is óriásiak: csak a kábítószer-tablettákat tekintve 2021-ben több mint 56 000, 2022-ben viszont több mint 509 000 tablettát foglaltak le. Óriási emelkedés, ami egyben nagy fogyasztást is jelez. Az elmúlt két évben csak a kannabiszfogás volt több mint 4 tonna volt, azaz több mint 4 millió grammot koboztak el.

Ugyanezen dokumentum szerint tavaly a DIICOT ügyészei tevékenységének 74,5%-a kábítószer-csempészet bűncselekményeihez kapcsolódott. A fiatalok közül is egyre többen fogyasztók. A DIICOT tevékenységi beszámolója szerint „az ügyészi tevékenységből származó adatok a fiatalok körében a fogyasztás növekedéséről árulkodnak, a fogyasztók még a középiskolások között is megtalálhatók”.

(Nyitókép forrása: Pixabay)

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

 

Kapcsolódók

Kimaradt?