A fiatalság mindig is kísérletezésre és kockázatvállalásra sarkallta a tinédzsereket. Azonban napjainkban egy újabb és veszélyesebb kihívással is szembe kell néznünk: a fiatalok körében elterjedt kábítószer-fogyasztással. A drogok használata nem új jelenség, de a mai generáció olyan kihívásokkal szembesül, amelyekre elődjeik nem voltak felkészülve. Riasztó adatok jelzik, hogy a kábítószer-fogyasztás terjedése nem áll meg, és a drogprevenció sem működik megfelelően. A Pontis Egészségügyi Szervezet tagjai arra vállalkoztak, hogy drogprevenciós előadásokat tartsanak a diákoknak. Dr. Réti Hunor rezidens családorvost és dr. Balázs Boglárka rezidens onkológust kérdeztük a megelőzéssel kapcsolatos tájékoztatókról és azok korlátairól. Arra is kíváncsiak voltunk, miért tűnik úgy, hogy a hagyományos megközelítések nem elégségesek, és milyen új irányokra van szükség a drogprevenció hatékonyabbá tételéhez.

„Már a hivatalos megalakulása előtt is fő szándékunk volt – akkor még aktív diákszövetségi tagokként és egyetemistákként –, hogy a megelőzést helyezzük későbbi munkánk és civil tevékenységeink előterébe. A baráti társaságból végül 2022 februárjában jött létre a szervezet, és első tevékenységeink mind a megelőzésre irányultak, hiszen könnyebb vigyázni a vázára, hogy ne törjön el, mint a törött vázát összeragasztani. Így jött létre az Alapszintű Újraélesztés képzésünk és a Megtanulni NEM-et mondani dohányzás-, alkohol- és drogprevenciós interaktív kiállítás-sorozatunk” – tudtuk meg dr. Réti Hunortól.

Kiderült, hogy az első előadást 2022. október 3-án tartották meg Székelyudvarhelyen a Tamási Áron Gimnáziumban, ahol a tanórákon újra és újra bemutatták egy-egy osztálynak a kiállítást. Azóta összesen 60 alkalommal több mint 1500 fiatal látta az előadást. Kilencedik osztályosoktól az egyetemistákig célozták meg a fiatalokat, viszont olyan kivételes eset is volt, amikor a tanári gárda is külön tanóra keretében részt vett a bemutatón.

„Amíg nem kezdtük el rendszeresen tartani az előadásokat, még mi magunk sem gondoltuk, hogy ilyen súlyos problémával állunk szemben, pedig mi nem olyan régen hagytuk el a tantermeket. A szervezetünk tagjai majdnem mind 30 év alattiak, 4–6 év egyetemmel a hátuk mögött. Rengeteg a szórakozási lehetőség, a bulik, csak ámítás lenne azt állítani, hogy ha kerestük volna, mi nem találkoztunk volna egyes szerekkel diákéveink alatt. Sajnos nagyon sok tanári és diákbeszámolót hallhattunk drogdíler osztálytársakról, letartóztatásokról, tönkrement családokról egyaránt” – hívta fel a figyelmet dr. Réti Hunor rezidens családorvos.

A Pontis Egészségügyi Szervezet tagjai úgy vélik, a fiatalok viszonyulása a legális kábítószerekhez (alkoholhoz és dohánytermékekhez) nagyon összetett. Függ a saját személyiségük fejlettségétől, családi hátterüktől, baráti körüktől és oktatási szintjüktől. Ugyanakkor a változás itt is megfigyelhető,  például a klasszikus cigaretta kikopásán és az elektromos cigaretták térnyerésén keresztül (amely sajnos a tévhitekkel ellentétben semmivel sem „egészségesebb” klasszikus elődjénél). Ugyanakkor a tapasztalat az, hogy az illegális szereket még mindig kevesebben merik kipróbálni, még ha hajlandóság meg is van egy adott fiatalban. De a széleskörű terjedése a nagyon olcsó, kiszámíthatatlan hatású designer drogoknak beférkőzik akár az 5. osztályosok mindennapjaiba is.

A hagyományos kiselőadások nem hatnak

A modern technológia térnyerésével nyilvánvaló volt számukra, hogy olyan prevenciós programot kell létrehozniuk, ami megüti a fiatalság ingerküszöbét. Az interaktív és vizuális elemekben gazdag, specifikusan fiatalok számára létrehozott kiállítás az iskolai óramenetbe illeszkedik. Az 50 perces „tárlatvezetések” során a diákok megismerkedhetnek a különböző káros szenvedélyek hatásaival, következményeivel. A tudomány, a technika, a kreativitás és a filmművészet eszközeit használva próbálják a kritikus gondolkodásra nevelni a fiatalokat, hogy ők maguk dönthessék el mit „érdemes és mit nem érdemes” tenni a szervezetükkel.

„Úgy igyekszünk megszólítani a fiatalokat, hogy az igazán hatásos legyen, hogy ne csak egy hagyományos előadást hallgassanak végig. Ennek fényében nemcsak megnézhetik a kiállított tárgyakat, hanem kipróbálhatják, testközelbe kerülhetnek olyan dolgokkal, amikkel a mindennapi életben ritkán lenne lehetőségük. Hangfelvételeket hallgatnak, játékban vesznek részt, mikroszkópot használnak, sztetoszkópokkal meghallgathatják egymás tüdőhangját, különböző drogok vizuális hatását imitáló szemüvegeket próbálhatnak fel, egészséges és kóros szervpreparátumokat vizsgálhatnak. Nemcsak a szemlélői, hanem a részesei a kiállításnak, így remélhetőleg a hatás maradandó lesz” – fejtette ki dr. Réti Hunor rezidens családorvos.

Kiemelték, nem kioktatni szeretnék a diákokat és a szájukba rágni, hogy szerintük mit nem szabad, hanem el szeretnék juttatni őket arra a szintre, hogy saját maguktól rájöjjenek, hogy az adott szer (legyen az legális vagy illegális) milyen hatással bír majd a testükre és a lelki egészségükre. Mindezt közvetlen hangnemben, tegeződve, barátságos hangulatban igyekeznek végigvinni, hogy a gyerekek őszintén merjenek rákérdezni, ha valamilyen témában kétségeik támadnának, az ítélkezés és megkülönböztetés veszélye nélkül.

Leegyszerűsítő, közhelyes és nevetséges lenne csupán azt az üzenetet közvetíteni, hogy „a drog rossz". „Ez persze igaz, de ahhoz, hogy egy gimnazista fiatalnak a hosszú távú következmények beférkőzzenek a tudatába, sokkal többre van szükség. Ezért tartjuk fontosnak a láttatást, és ezért beszélünk a fizikai elváltozások mellett nagyon sokat a személyes, családi és társadalmi következményekről, kisiklott életekről és a függőségről” – mondta dr. Réti Hunor. A probléma okát kell megkeresniük magukban, vagy a függő családtagjukban, ismerőseikben, és nem kell szégyellni segítséget kérni az erre specializálódott szakemberektől, tette hozzá.

Az előítéletek ledöntése és a bizalom kiépítése nagy feladat

Elsősorban a gimnazista diákokat célozták meg, így a mondanivaló struktúrája, stílusa is rájuk igazított. Közben rájöttek, hogy egy 15 éves és 19 éves között is óriási különbségek vannak, de akár korosztályon belül is más megszólalásmódot igényelhet egy-egy személy. Ezen kívül voltak szakiskolában, elméleti líceumban, tanároknak is adtak elő, így a kötött szövegeken kívül dinamikusan alkalmazkodtak a résztvevők igényeihez.

„A kiállítás sajátossága miatt először is az ötletelés és az elkészítés volt hosszadalmas és költséges feladat számunkra. Ugyanakkor a prevenciós „turnéink” is kifejezetten kimerítőek, amikor naponta megtartva a 7 előadást, még le kell szerelni a teljes tárlatot és adott esetben még ugyanaz nap egy másik város iskolájában felállítani, hogy másnap reggel 8-tól tudjuk kezdeni az újabb 6-7 előadást” – hangsúlyozta dr. Réti Hunor.

Úgy vélik, leginkább az előítéletek ledöntése és a bizalom kiépítése a nagy feladat, hiszen pont azt a korosztályt célozzák meg, akiknek a mindennapjaiban alapgondolat a „lázadás minden ellen”. Ezen felül még ott van a kulturális beágyazottság az alkohol és nikotin irányába, amelyet természetesnek vesznek, így elképesztően nehéz ellene küzdeni és kritikus gondolkodást kialakítani.  

Hogyan lehet hatékony a drogprevenció az iskolában?

Amire leginkább szükség lenne, de sajnos a jelenlegi oktatási rendszerben luxusnak számít, az az idő – tudtuk meg dr. Balázs Boglárka rezidens onkológustól. Idő kellene ahhoz, hogy az oktatók a leckéken túl olyan kapcsolatot alakítsanak ki a diákokkal, hogy felfedezzék, ha baj van. Idő kellene ahhoz, hogy a prevenció igenis téma legyen az órák során. Jelenleg, amikor a diákok így is napi 7-8 órát töltenek az iskolapadban, és így sem érnek a tanterv végére, mindez elérhetetlen álomnak tűnik.

Mindemellett az „ördögi kör” megszakításához még többre lenne szükségünk, hiszen a társadalmi és kulturális szinten is elfogadott alkohol és dohánytermékek fogyasztását átadjuk egyik generációról a másikra. A tudatmódosult állapot a „hagyomány része”, a lázadás eszköze egy fiatal kezében, és amíg ezen nem változtatunk, addig tökéletes megoldás sem lesz. Ennek a szemléletváltásnak a kiindulópontja pedig az iskola és a családi környezet kellene hogy legyen. Hiába érünk el civil szervezetként akár 50 iskolát, ha nem válik az iskolai tananyag részévé a prevenciós oktatás.

Miért ilyen népszerű a szerfogyasztás a fiatalok körében?

„A technológia fejlődése a kábítószerpiac térnyerését is elősegítette. A világ egy karnyújtásnyira van. A klasszikus és eddig nem ismert drogok előállítása is költséghatékonyabb lett. A néhány hete egy laborban kifejlesztett, új generációs designer drog már minden kontinensen megtalálható. Így a fiatal, aki adott élethelyzetéből való menekülésképp, vagy pusztán szórakozásból ki szeretne próbálni egy legális vagy illegális szert, könnyedén megteheti azt” – véli dr. Balázs Boglárka.

Mindemellett azt is le kell szögezni, hogy a családdal töltött idő is látványosan lecsökkent. A megfelelő kommunikáció, szülői, tanári intelmek hiányában a fiatalok szocializációja kizárólag a saját generációjukra és a közösségi médiára terjed ki, amely rossz esetben aligha fogja visszatartani őket bármilyen jellegű szer fogyasztásától. A környezeti tényezők, a biztonsági hálók hiánya és a szoros baráti kör negatív befolyásoló ereje hatalmas károkat tud okozni. A „gyere, most vagy fiatal!”, „egyszer élünk!”, „ó, velünk úgysem történhet baj!” felkiáltások nyomán sokan indulhatnak el a lejtőn. Egy másik tényező a tájékozatlanság lehet. Nincsenek elég mélyen a köztudatba ágyazva a lehetséges következmények. Nem tudják felmérni, hogy egy függőség milyen terhet ró elsősorban rájuk, másodsorban a közvetlen környezetükre és végül a társadalomra. Sajnos ezek nem olyan témák, amik a mindennapi életben vagy az iskolai órák során gyakran felmerülnének, hangsúlyozta dr. Balázs Boglárka.

Romániában főleg az Országos Drogellenes Ügynökség (ANA) foglalkozik drogprevencióval, akik a Pontis Egészségügyi Szervezetnek is partnerei a rendezvények során. A résztvevő diákok az ANA által biztosított szemüvegek által tapasztalhatják meg a különböző drogok hatásait, a kiállításnak ezen pontja általában rendkívül nagy népszerűségnek örvend. A romániai, de egyúttal nemzetközi drogprevenció egyik kulcskérdése, hogy mennyire tudnak közös hangot találni a megszólított fiatalokkal. „Meglátásunk szerint sajnos nagyon kevés a sikeres párbeszéd. Fel kell ismerni, hogy egy teljesen más irányultságú fiatalság a célcsoport, magasabb ingerküszöbbel, akiket nehéz meglepni. Új alapokra kell helyezni a kommunikációt és olyan platformokra vinni, ahol elérjük őket, megtaláljuk, megszólítjuk és meghallgatnak. Egy plakát, egy kiselőadás ehhez már kevés” – emelte ki a rezidens onkológus.

Be kell vonni a fiatalabbakat is

Mivel rezidens orvosokból álló önkéntes csapatként szabadidejükben tesznek eleget a felkéréseknek, ezért számukra az a jövő egyik kihívása, hogy ezután is tudják tartani a színvonalat mennyiségben és minőségben is.

Kapcsolódó

Fiatalkori drogfogyasztás: „nem mondhatom, hogy valaha is nehézséget okozott a kábítószerek beszerzése”

Megkerestünk két, a húszas éveik elején járó fiatalt, akik felidézték, hogyan lehetett kábítószert vásárolni az iskolában, továbbá azt is megosztották, ők hogyan kerültek közel a droghasználat témájához.

kábítószer-kereskedelem kábítószer-fogyasztás iskolások drogfogyasztás bódulat

„A szülői és tanári visszajelzésekre reagálva szeretnénk az előadás 5–8. osztályosok számára megfelelő változatát kidolgozni és ezt a korcsoportot is bevonni. Ebben a korosztályban még van esélyünk úgy megszólítani a gyerekeket, hogy jó esetben nincs előzetes szerhasználati tapasztalatuk, így mi formálhatjuk az „első benyomást”, ezzel segítve a felelősségteljes, tudatos döntés meghozatalát a későbbiekben. Ugyanakkor hozzá kell tennünk, hogy sajnos a szerhasználat már itt is egyre gyakrabban jelen van” – tudtuk meg dr. Balázs Boglárkától.

A Maszolon korábban foglalkoztunk már a fiatalok droghasználatának témájával. Egyebek mellett arra voltunk kíváncsiak, mit tegyenek a szülők, ha rájönnek, hogy gyermekük kábítószert fogyaszt. Kalóz János György pszichológus és addiktológus szerint az a legfontosabb, hogy gyanakvás esetén a szülők ne kérdezzenek rá egyenesen a lényegre, mivel ez tagadáshoz vezethet, a gyermek pedig úgy érzi, hogy folyamatosan megfigyelik, közben megtalálja a kiskapukat és továbbra is használni fogja a kábítószereket. Ugyanakkor arról is írtunk, hogy milyen egyszerűen juthatnak hozzá a drogokhoz a diákok az iskolában, két fiatal őszintén vallott a tapasztalatairól.