A harcban elveszett, majd sokkal később megtalált kürt megszólaltatásával emlékeztek az úzvölgyi katonatemetőben csütörtökön a szovjet csapatok 77 évvel ezelőtti úzvölgyi betörésre.

A sepsiszentgyörgyi székely határőr zászlóalj kürtjét 1944. augusztus 26-án a városból származó egyik hírvivő honvéd találta meg és rejtette el visszavonulás közben. A férfi a szovjet hadifogság után, 1965-ben kereste meg a rejtekhelyet. Azóta ő és családja a háza padlásán rejtegette a hangszert, melyet unokája adott át 2019-ben, az úzvölgyi katonatemető körül kialakult konfliktus hevében Tamás Sándornak, a Kovászna megyei önkormányzat elnökének. A kürt azóta Tamás Sándor irodáját díszíti.

A kürt történetét a csütörtöki megemlékezésen Birtalan Sándor, Csíkszentmárton polgármestere ismertette, a hangszert pedig a Rétyi Kováts András Fúvószenekar trombitása szólaltatta meg. A csütörtöki megemlékezés több száz résztvevője között ott volt a 97 éves Bartha Mihály is, aki Úzvölgyén szolgáló katonaként élte át az 1944-es betörést.

Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára felszólalásában hangsúlyozta, hogy Kelet-Közép-Európa nemzetei a 21. században csakis együtt lehetnek sikeresek. „Ha tudunk együttműködni, ha kölcsönös tisztelettel és elismeréssel vagyunk egymás iránt, ha valódi egyenrangú partnerei vagyunk egymásnak, Magyarország és Románia is nagy közös sikereket érhet el Kelet-Közép-Európa más nemzeteivel közösen” - jelentette ki az államtitkár. Hozzátette: a békés és jóakaratú együttműködés ugyanakkor nem követelheti meg az önfeladást.
„El kell fogadjuk, hogy a történelmünkben vannak olyan események, amelyekre mindig is másként fogunk tekinteni, amelyeket mindig másképp fogunk megítélni. Ennek szellemében szabad mindig kimondanunk, hogy nekünk Trianon tragikus veszteség. Magyarországnak mindig szívügye lesz a székelyföldi magyarság ügye. Ehhez jogunk van, és ezt senki sem veheti el tőlünk” - szögezte le az államtitkár.

Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke beszédében kijelentette: nincs tudomása egyetlen olyan romániai intézményről sem, amely pozitívan véleményezte volna, hogy a temetőben önkényesen román parcellát alakított ki Dărmănești önkormányzata. A politikus reményét fejezte ki, hogy Csíkszentmárton község jogi küzdelmének az lesz az eredménye, hogy a temetőt vissza kell állítani a régi formájában.

Az Úz folyó völgyében mind az első, mind a második világháborúban heves csaták folytak. A második világháború végén a szovjet csapatok három nappal a román átállást követően érték el az akkori Magyarország határát Úzvölgyénél, ahol székely határőrök teljesítettek szolgálatot. A gyengén felfegyverzett 310 fős székely határőrcsapat csak pár óráig tudta feltartóztatni a 2. Ukrán Front páncélos járművekkel felvonuló egységeit. A székely határőrök közül 70-80-an maradtak életben az ütközet után.

(Nyitókép: MTI)