Úzvölgye: az ítélőtábla nem arról döntött, hogy a temető Csíkszentmártonhoz tartozik-e vagy sem

A Marosvásárhelyi Ítélőtábla nem döntött érdemben arról, hogy az úzvölgyi katonatemető Csíkszentmárton községhez tartozik, mindössze annyit állapított meg, hogy ennek tulajdonjogát nem a csíkszentmártoni község önkormányzatának határozata, hanem a hatályos 2010-es kormányhatározat szabályozza – adta hírül a szekelyhon.ro portál.

A portál annak az október eleji ítéletnek az indoklását ismertette, amellyel az ítélőtábla jogerősen elutasította a Bákó megyei Dormánfalva (Dărmănești) községnek a fellebbezését a csíkszentmártoni község azon önkormányzati határozata ellen, amely kimondta, hogy a katonatemető, vagyis a vitatott 15 ezer négyzetméteres terület a székelyföldi településhez tartozik. A bírósági portálokon október elején közzé tett pársoros ítéletnek a részletei akkor nem derültek ki, így az érintett székelyföldi önkormányzati vezetők úgy értelmezték, hogy a bíróság megerősítette a katonatemető Csíkszentmártonhoz tartozását.

A Szekelyhon.ro portál szerint azonban a Marosvásárhelyi Ítélőtábla „óvatos volt", és mindössze annyit állapított meg, hogy a Hargita megyei község önkormányzati határozatának nincs jogi következménye a terület tulajdonjogát illetően, ugyanis azt a szóban forgó 2010/299-es kormányhatározat szabályozza. Ez megerősítette a 2007-es csíkszentmártoni önkormányzati határozatot, amely a székelyföldi település közvagyonaként tüntette fel az úzvölgyi katonatemetőt és a közelében álló, használaton kívüli kaszárnyasort.

A portál szerint az ítélőtábla így érdemben nem mérlegelte, hogy kihez tartozik a terület, hanem kimondta: közigazgatási bírósági eljárás csak a kormányhatározat ellen indítható. A portál szerint ezzel nyitva hagyta a tulajdonjog kérdését, megteremtve a lehetőséget egy újabb közigazgatási bírósági eljárásnak.

Dormánfalva önkormányzata 2019 áprilisában önkényesen román parcellát alakított ki a Hargita és Bákó megye határán fekvő katonatemetőben, melyet korábban a székelyföldi Csíkszentmárton község gondozott és a magyar közösség magyar katonatemetőként tartott számon. Tavaly június 6-án több ezer román megemlékező erőszakkal nyomult be a temetőbe, hogy részt vegyen a román parcella és emlékmű román ortodox felszentelésén, miután székelyek élőlánccal próbálták megakadályozni ezt.

Kapcsolódók

Kimaradt?