Nyilvánosságra került, hogy idén februárban miért zárta le vádemelés nélkül az illetékes ügyész az úzvölgyi katonatemetőben történt események ügyét. Érvelése szerint a „Ki a magyarokkal az országból” egy „állítólagos magyarellenes jelszó”, de nem tekinthető uszításnak, sem diszkriminációnak.

A több mint egy évvel ezelőtt Úzvölgyében történtek miatt az Erdélyi Magyar Néppárt, a Magyar Polgári Párt és a Mikó Imre Jogvédő Szolgálat is feljelentést tett. Vádemelés nem történt, mindössze annyit rendeltek el, hogy szolgáltassák vissza a temetőkapu megrongált láncát és lakatját. Az ügyet még februárban lezárták, az indoklás most került a sajtóhoz, számolt be a Hotnews. 

Daniel Gălbează illetékes ügyész érvelése szerint a „Ki a magyarokkal országból” nem fedi az uszítás vagy diszkrimináció fogalmát, mindössze egy „állítólagos magyarellenes jelszónak” tekinthető, ami legfeljebb kihágást jelent, semmiképp nem bűncselekményt. 

Ahhoz, hogy a btk. 369. cikkelyének besorolása alá essen, az uszítás a nyilvánosság, vagyis meghatározatlan számú személy ellen kell hogy irányuljon, nem egy vagy több, konkrét személy ellen. Úzvölgyében a sértő skandálások egy korlátozott számú személyhez szóltak, azokhoz, akik a helyszínen nem akarták beengedni az „erre felhatalmazott” románokat a katonatemetőbe. 

A „Ki a magyarokkal az országból” skandálás tehát legfeljebb egy szabálysértésnek tekinthető, uszításnak vagy diszkriminációnak nem, mert egy etnikum ellen, és nem egy embercsoport ellen – például fogyatékkal élő személyek, homoszexuálisak stb. – irányultak, szól az indoklás. 

Csak román szemtanúkat kérdeztek

Az indoklásban más furcsaságokat is lehet találni: az ügyben tanúként nyilatkozó román személyek szerint a magyarok 17 órakor zárták le lakattal és lánccal a katonatemető kapuját, holott a valóságban ez sokkal korábban, a déli órákban történt. 

Továbbá több másik tanú szerint a magyarok erőszakos magatartásra buzdítottak, de a románok „nem válaszoltak a provokációra”. Aki követte az eseményeket, emlékezhet, hogy a magyarok élőláncot formálva imádkoztak, miközben a helyszínen tartózkodó románok kiabáltak és szidalmazták őket, néhányan köveket is dobáltak. 

Emellett az ügyész arról is ír, hogy a román szemtanúk szerint többen – köztük férfiak, nők és gyerekek – bementek a temetőbe, meghúzták a kaput, amelyről „vékony fadarabok” váltak le, így lehetett kinyitni. A valóságban a kaput betörték, és akik bejutottak a temetőbe, megpróbálták megütni az élőláncot alkotó magyarokat.

Az ügyész szerint ezek voltak az egyedüli erőszakos mozzanatok, de nem tartja indokoltnak az erőszakos cselekedetek miatti vádemelést, mert nem történt előzetes feljelentés.