A vallásszabadság tekintetében Romániában nem javult a helyzet az előző évekhez képest - ez az egyik lényeges következtetése az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztériuma által összeállított, a vallásszabadság helyzetét elemző dokumentum Romániára vonatkozó fejezetének. 

A dokumentum Romániával foglalkozó 22 oldalas fejezete felmérések és szociológiai tanulmányok alapján arra a megállapításra jut, hogy az ország lakosága egyáltalán nem toleráns a kisebbségi felekezetekkel és a kisebbségekkel. A lakosság csaknem 70 százaléka nem bízik a muzulmánokban, közel fele nem szívleli a zsidókat. A lakosság 23 százaléka nem akar magának barátokat a kisebbségi felekezetekből, 60 százaléka pedig veszélyesnek tartja a muzulmánokat. 

A kisebbségi felekezetek csoportjainak panaszai szerint az ortodox egyház papjai és hívői ellenségesen viszonyulnak ezekhez a közösségekhez. Romániában az állam továbbra is késlekedik visszaszolgáltatni a két világháború között a zsidó közösségtől, illetve a kommunizmus időszakában a görögkatolikus egyháztól elvett javakat. A kisebbségi egyházak helyzete sokkal rosszabb, mint az ortodox egyházé, amelyet az állam előnyben részesít a többi felekezettel szemben, az antiszemitizmus pedig még mindig jelen van az országban.

A jelentés kitér a huși-i zsidó temető feldúlására, amelynek esetében a tetteseket még mindig nem sikerült megtalálni. A dokumentum a romániai antiszemitizmust már csak azért is nehezen érthetőnek találja, mivel Romániában alig élnek már zsidók. Romániában ennek ellenére vannak olyan polgármesterek, akik utcákat, szervezeteket, iskolákat és könyvtárakat neveznek el háborús bűnösökről. Példaként Kolozsvárt hozza fel, ahol utca viseli a vasgárdista mozgalom egyik parancsnokáról, a meggyőződéses antiszemitáról, Radu Gyr költő nevét.

Úzvölgyét is említik

A dokumentum megemlíti az úzvölgyi katonatemető esetét is, leszögezve, hogy magyar katonák sírjaira román katonáknak szentelt emlékművet emeltek, de tételesen említi a gyulafehérvári Batthyáneum könyvtár visszaigénylésének bírósági úton való ellehetetlenítését, valamint a római katolikus, református és evangélikus-lutheránus egyházak restitúciós kérelmeinek elutasítását, különböző ürügyekre hivatkozva.

A vallásszabadság helyzetét elemző amerikai külügyminisztériumi jelentés a görögkatolikus egyházi javak visszaszolgáltatásának késleltetése kapcsán leszögezi, ennek a felekezetnek 474 visszaszolgáltatási kérését utasították el egyetlen esztendő alatt. A romániai görögkatolikus egyházat annak idején a kommunista rendszer oszlatta fel, annak minden javát átadva az ortodox egyháznak. 

Romániában ugyan a törvények szavatolják a vallásszabadságot, ám az idevágó jogszabályok nagy részét nem tartják tiszteletben – vonja le végső következtetését a jelentés. 

(Címlapifotó: úzvölgyi katonatemető | Forrás: MTI)