Alig hét hónappal azután, hogy elfogadták az Országos Rákellenes Tervet, Alexandru Rafila egészségügyi miniszter úgy döntött, hogy új tervet készíttet. A romániai rákbetegek tiltakozást jelentettek be, továbbá beperlik a tárcát a törvények be nem tartása miatt. De hogyan áll Románia a rákos megbetegedések megelőzésével, diagnosztizálásával, kezelésével, valamint a túlélési esélyek javításával?

A parlament által már elfogadott és az államfő által kihirdetett tervnek július 1-jén kellett volna hatályba lépnie. Tavaly decemberben, a kihirdetést követően az egészségügyi minisztériumban munkacsoportot hoztak létre a Nemzeti Rákellenes Terv végrehajtási szabályainak kidolgozására. A szabályzatnak 6 hónapon belül kellett volna elkészülnie és a tervet július 1-jétől kellett volna végrehajtani.

Rafila egyébként a döntést azzal indokolta, hogy a rákellenes tervben „apró működési zavarok” vannak. Az egészségügyi miniszter április vége óta – amikor bejelentette a terv módosítását – nem tisztázta, hogy milyen formában történik majd ez a módosítás, és hogy újabb törvény elfogadásáról van-e szó.

A Rákbetegek Egyesületeinek Szövetsége az eset kapcsán úgy fogalmazott, „július 1-jén, amikor lejár az a 180 nap, amelyen belül a parlament által elfogadott Rákellenes Terv végrehajtási szabályainak készen kellett volna lenniük, bíróság elé visszük az Egészségügyi Minisztériumot a törvény be nem tartása miatt, és tiltakozásul az utcára vonulunk. Nem vagyunk kíváncsiak a miniszter úr szóbeszédére” –mondta Cezar Irimia.

Ahogy arról a Maszolon is beszámoltunk, az október 19-én jóváhagyott dokumentum számos kérdést felvet a daganatos betegségekkel foglalkozó szakemberekben. Dr. Dégi László Csaba akkor elmondta, a dokumentumban kulcsszavak szintjén mindent megtalálunk, amit az európai rákellenes tervben is. Elméletben igazodik az európai irányelvekhez és azokhoz a stratégiákhoz, amelyek jó példaként előttünk állnak, ugyanakkor ha beleássuk magunkat a szöveg tanulmányozásába, csakhamar kiderül, hogy a beteg lelki és társas jóllétével nem sokat foglalkoztak. Ráadásul az sem derül ki, hogyan hozzák létre az országos pszichoonkológiai hálózatot ilyen rövid idő alatt. A rákellenes tervben mégis szerepel, hogy a romániai, illetve az EU-s tagállamokban élő betegeknek hozzáférésük lesz mind az orvosi, mind a pszichológiai és szociális kezeléshez.  

Egyre több a rákos megbetegedés Romániában

A rák jelentős népegészségügyi probléma az országban, évente 100 ezer új esetet diagnosztizálnak, az elmúlt években Romániában és Európában is nőtt a megbetegedések száma. Ugyanakkor probléma az, hogy Romániában az egyik legmagasabb a rákos halálozási arány az európai országok közül, ahogy a kezelhető rákos megbetegedések ötéves túlélési aránya is az uniós átlag alatt van.

Emellett probléma az is, hogy a rákbetegek pszichoszociális szükségletei nincsenek megfelelően kielégítve. Egyrészt hiányoznak a szakemberek és a meglévő szolgáltatások is gyakran rosszul koordináltak, ez pedig negatív hatással van a daganatos betegek és a hozzátartozóik életminőségére.

A fokozott finanszírozás lehetővé tenné a rák túlélőinek szóló átfogó támogató programok kidolgozását, az egészségügyi szakemberek képzése áthidalná a túlélőgondozásban mutatkozó hiányosságokat is. A nyilvánosság tájékoztatása elősegíthetné a daganatos túlélők megértését és támogatását. Emellett szükséges lenne megerősíteni a túlélők életminőségének javításával foglalkozó szervezeteket, hogy támogatást nyújthassanak a kezelés alatt és után is.

Egyenlőtlenségek az onkológiai ellátásban

Korábban dr. Dégi László Csaba, a BBTE professzora, a Nemzetközi Pszichoonkológiai Társaság (IPOS) ügyvezető titkára és az Európai Rákszervezet (ECO) megválasztott elnöke megfogalmazta, az egyik legnagyobb probléma az, hogy a következő 15 évben megduplázódik a daganatos megbetegedések száma. „Elsősorban pénz kérdése az, hogy hogyan tudunk megküzdeni ezzel a problémával. Az Amerikai Egyesült Államokban az elmúlt 10 évben kétszer annyi pénzt költöttek egy személyre, mint Európában. Körülbelül 230 eurót az USA-ban, míg Európában fejenként 26 eurót.

Úgy véli, a „hármas nyomásban”, vagyis a koronavírus-járvány, a Brexit és a háború miatt ez kifejezetten fontos. A pandémia időszakában 100 millió szűrővizsgálatot nem végeztek el, ennek következménye az, hogy a következő 10 évben sokkal magasabb lesz a mortalitási arány.

Közös küldetés, hogy több rákos túlélő legyen Romániában

Dégi László Csaba a Maszol megkeresésére elmondta, „a pszichoonkológiával foglalkozva eltökélt szándékunk, hogy hozzájáruljunk egy jelentős változás megteremtéséhez Romániában, így valódi küldetésünk, hogy a rák túlélését közös céllá tegyük, a források növelésével, a tudatosság növelésével és a pszichoszociális támogató szolgáltatások megerősítésével” – magyarázta.

Úgy véli, így minden rákos túlélőnek egy magasabb életminőséget is biztosíthatnak. „Szilárdan hiszünk abban, hogy erőforrásaink és szakértelmünk mozgósításával olyan jövőt építhetünk, amelyben a rák túlélése nem a kivétel, hanem a norma lesz Romániában, így minden egyes túlélő története az erő és a kitartás példájává válik az egész közösség számára” – tette hozzá.