Az országos átlaghoz viszonyítva Székelyföldön rendkívül alacsony az átoltottsági arány, jelen pillanatban sem Hargita, sem Kovászna megyében nem éri el a 30 százalékot. A hatóságok a negyedik járványhullám közepén jelentették be, hogy akiknek indokolt, kérhetik az oltás harmadik dózisát is. Az uniós zöld igazolvány bevezetése enyhén fellendítette az országos oltási kedvet, de ahhoz, hogy közösségi szintű védettségről beszélhessünk, jóval több embernek kellene rászánnia magát a beadatásukra. Háromrészes sorozatunkban járványtani főorvossal, közegészségügyi igazgatóval és társadalomkutatóval kerestük a választ arra, hogy miért tartózkodnak a székelyföldi emberek az oltások beadásától. Harmadik, utolsó interjúalanyunk dr. Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Egészségügyi Igazgatóság vezetője.

Dr. Tar Gyöngyi szerint a székelyföldiek az egészségértés, valamint az iskolázottság, a műveltség alacsony szintje miatt is inkább tartózkodnak az oltások beadatásától. Rámutatott: a kevésbé iskolázottak körében az álhírek sokkal jobban terjednek, az emberek hiszékenyebbek, amire még rátesz egy lapáttal, hogy az online médiahasználattal szembeni műveltség is általánosan alacsony. Sokan nem tudják elkülöníteni a hiteles forrásból érkező információt az álhírtől.

„Nem hibáztatható senki azért, hogy nincs olyan típusú tájékozottsága, műveltsége, ami segítene ebben. Van egy korosztály, amely egyáltalán nem tanulta az online médiahasználatot, az a korosztály pedig, aki tanulta ezt, még nagyon fiatal. A többiek elkezdtek facebookozni, navigálni az interneten, anélkül, hogy valaha valaki elmagyarázta volna nekik, hogy ott nemcsak jó dolgok jöhetnek szembe. Ezért több a hiszékeny ember is, aki bedől például a kereskedelmi csalóknak. Nem ritkán olvashatjuk a híreket, hogy átvertek embereket, akiknek szinte a házuk is elúszott a fejük fölül. Nálunk hiszékenyek az emberek, mert nem tanulták és nem tudják megfelelően megvédeni magukat az álhírekkel szemben” – nyomatékosított az egészségügyi igazgató.

Hozzátette: mindezek mellett a politikusok sem hitelesek a székelyföldiek szemében. „Nézzük meg, hogy Franciaországban, Németországban, Ausztriában sokkal magasabb az átoltottság, de Magyarországon is, ahová mi büszkén szoktunk tekintgetni, és ahonnan divat átvenni dolgokat. Ebben az esetben ez nem valósult meg. De itt arra is gondolnunk kell, hogy a román társadalom hatóságokba vetett bizalma nagyon alacsony, ezt többször mérték” – hívta fel a figyelmünket.

Mint mondta, nehezen érthető viszont, hogy a székelyföldi többség mindenben követi azt, amit a magyar kormányzat, Orbán Viktor mond, most is egyértelmű, hogy mire biztatnak, „és ez a székelyekre is érvényes, mert ők is pont úgy hullnak és fogynak. Magyarország dolgozik azon, hogy a demográfiai mutatók javuljanak, és a magyarság ne fogyjon olyan rettenetes ütemben, ahogy fogyott éveken át. Ez rontja a magyar nemzet pozícióját, ha úgy akarjuk, és mégis azt kell hogy mondjam, Székelyföld ebben Orbán-ellenes, magyarellenes. Én sem értem ezt”.

Tar Gyöngyi szerint a román politikusokkal szembeni tartózkodásnak megvan a kommunista időkben, de még az utána következő politikai zavargásokban is a magyarázata. Mint emlékeztetett, első sorban a hatóságok és az államelnök, a miniszterelnök kezdték kommunikálni az oltások beadatásának fontosságát, a miniszterek nyilvánosan oltatták be magukat, ezzel akartak példát mutatni. „Ez nagyon jó, dicséretes dolog, ha az ő szemszögükből nézzük, csak Románia ebben nem reagált típusosan, és Székelyföld különösen nem, mert Székelyföldnek ki üzent? A román katonaruhába öltözött oltáskampány-koordinátor” – fogalmazott Tar Gyöngyi.

Ha nem kellett nekünk, elvitték mások

A szakemberek egyébként azt mondják, hogy Románia példásan szervezte meg az oltáskampányát. „És én is egyetértek ezzel, tényleg a maximumot hozták ki az alacsony számú szakembergárdából. Románia pénzügyi forrásai sem igazán érnek fel a francia- vagy a németországi gazdasági potenciállal. Mégis nálunk gyorsabban beindult az oltás, sokan Németországból, Franciaországból jöttek ide, mert hamarabb hozzáfértek az oltásokhoz. Sajnos ez azonban nemcsak a jól szervezettség miatt volt így, hanem azért is, mert az itteni emberek tartózkodását vagy tájékozatlanságát ki lehetett használni, mert nem kérték az oltást, üres helyek maradtak. Tehát így a külföldiek könnyebben hozzáfértek az oltásokhoz, mint otthon” – magyarázta a szakember.

Meglátása szerint nyilvánvaló, hogy Székelyföldön nemcsak a helyi magyar politikusokkal, hanem általában a román hatóságokkal szemben is gyenge a bizalom, kétségeik vannak az embereknek, amit érdekes lesz később szociológiai kutatásokkal mérni.

Kapcsolódó

Társadalomkutató a székelyföldi oltásellenességről: a hatalommal való szembeszegülés megnyilvánulása

Az országos átlaghoz viszonyítva Székelyföldön rendkívül alacsony az átoltottsági arány, jelen pillanatban sem Hargita, sem Kovászna megyében nem éri el a 30 százalékot.

oltásellenesség Székelyföld koronavírus Romániában delta variáns

„Én olyan összefüggést találtam az oltásellenesség témájában összeállított, budapesti konferenciára készült előadásomban, ami fájdalmas, de igaz: nagyon erős kapcsolat van a gazdasági fejlettség és az átoltottság között Romániában. Ez Székelyföldön is megmutatkozik, mert a városokon kétszer akkora az átoltottság, mint falvakon. Utóbbiakban 13 százalék, míg városon 26 százalék (szeptember végi adatok – szerk. megj.). És így jön ki a Hargita megyei 20 százalék körüli átlag” – nyomatékosította.

A gazdasági fejlettség és a magas átoltottsági arány közötti párhuzam az első helyeken szereplő megyék és városok (Kolozs, Temes, Bukarest) esetében jól megmutatkozik. Egyértelműen sokkal jobb és nagyon erősen kapcsolatban áll a gazdasági fejlettséggel.

„Székelyföld sajnos a gazdaságilag a fejletlen vidékekhez tartozik. Én a GDP-t vetettem össze az átoltottsággal, és sajnos nagyon jó az egyezés. Ez minket olyan szempontból nem vígasztal, hogy nem egy-két nap vagy hónap alatt lehet változtatni rajta. Viszont azt mutatja, hogy sokkal erősebb oktatási, nevelési tevékenységet kellene itt kifejtenünk annak érdekében, hogy ezt ellensúlyozzuk. Tehát fel kell hozni az emberek egészségtudatosságát legalább a romániai átlag szintjére” – mutatott rá Tar Gyöngyi.

Megjegyezte továbbá, hogy a hatóságokkal és a politikusokkal szembeni bizalmatlanságot is nagyon nehéz ledolgozni, viszont ez nem az egészségügy dolga, és ezen azoknak kell elgondolkodniuk, akik vezető pozícióban vannak.

„Honnan veszik a bátorságot maguknak, hogy mindent megkérdőjelezzenek?”

„Engem az aggaszt, hogy az orvosokba vetett bizalom is nagyon megingott. Látszik, hogy ez nemcsak a politikusoknak szól. Ez abból a bizonytalanságból ered, hogy ha egy jelenséget nem értek, nem fogom fel a mechanizmusokat, például az oltóanyag hatásmechanizmusát – amit nem is kell egy laikusnak tökéletesen megértenie –, akkor lehet, hogy inkább rettegni fogok tőle, minthogy megbízzak benne. De egy olyan társadalomban, amelyben a bizalomra épülnek a dolgok, a szakemberre bízzuk a döntést. Nálunk ez nem működik. Nekem is mint szakembernek és mint itt élő embernek fáj, hogy nagyon nehéz innen felhozni a bizalmi szintet” – fogalmazott az egészségügyi igazgatóság vezetője.

„Nem tudom, mi az, ami feljogosít egyeseket, hogy megkérdőjelezzék mindenki véleményét. Honnan veszi azt a merészséget vagy önbizalmat valaki. És látva, hogy milliárdokat beoltottak a világon… Kézzel foghatók és láthatók a tények: nem bolondult meg senki, nem nőttek fülei, nem nyerít… A világ szaktekintélyei, nőgyógyászok és szülészek mondják, hogy nem okoz meddőséget. Most terhes és szoptató anyákat is olthatunk, erre is van elég bizonyíték, hogy nem okoz károsodást a magzatban és a csecsemőben sem. Mindenkinek el kellene gondolkoznia azon, hogy a saját szakmai hátterének birtokában van-e elég tudása ahhoz, hogy egy olyan embernek, aki elvégezte az egyetemet, szakképzést, főorvosi vizsgát tett, doktorált, kutatóként elismert, megkérdőjelezze a véleményét, hogy okosabb legyen nála ezekben a dolgokban. Tehát ez a székely önbizalom érthetetlen számomra. Most már nem mondhatja senki, hogy nem volt alkalma hozzájutni az oltóanyaghoz vagy elég információhoz, ha jó irányban keresett. Most már azok, akik a negatív információt keresik, tulajdonképpen magukat akarják mentegetni, önigazolást keresnek arra, hogy miért tették jól, hogy nem oltották be a magukat” – fogalmazott az intézményvezető.

Ma már többet tudunk a hatásosságáról

Az elmúlt időszakban országos viszonylatban emelkedni kezdett az oltási kedv. Tar Gyöngyi magyarázata szerint azok indultak most el, akik átestek a betegségen és mostanig kivártak. Van olyan páciens Hargita megyében, aki márciusban betegedett meg, most, ősszel újra elkapta és belehalt, 41 éves volt. Véleménye szerint ezek a számok egy bizonyos kategóriát megriasztottak. „Én csak azt tudom mondani, hogy minél többen gondolják át. Akik nagyon határozottan kérték az első időkben az oltást, azok most is nagyon gyorsan kérik a harmadik adagot, mert ők azok, akik kilenc hónapja be vannak oltva. A nyáron nem volt jellemző, hogy beoltottak fertőződtek meg, mert akkor még elegendő antitest volt a szervezetükben” – hívta fel a figyelmet.

Mint mondta, az első időkben sokan kérdezték, hogy meddig véd majd az oltás, de akkor nem volt rá válasz, a mérések viszont most azt igazolják, hogy hat hónap után kezd esni az antitestek száma, és kilenc hónap után már olyan szintre csökken, hogy a vírus képes áttörni a védőfalat.

Kapcsolódó

Járványszakértő az oltásellenességről: aggasztó, hogy még mindig nem értettük meg a vakcinák hasznosságát

Háromrészes sorozatunkban járványtani főorvossal, közegészségügyi igazgatóval és társadalomkutatóval kerestük a választ arra, hogy miért tartózkodnak a székelyföldi emberek az oltások beadásától.

oltásellenesség epidemiológia Székelyföld koronavírus Romániában delta variáns

A kormány oltásnépszerűsítő intézkedéseivel kapcsolatban a közegészségügyi igazgatóság vezetője kifejtette, hogy az ötleteket a tengerentúlról vették át. A jelszó az, hogy mindent meg kell próbálni. „Én nagyon szomorú lennék, ha ez győzne meg embereket, hogy oltassák be magukat. Szerintem az egészségünk mindennél többet ér, tehát annak kéne a döntő érvnek lennie, hogy meg akarom védeni magam egy súlyos betegséggel szemben, vagy hogy egy fertőzés terjedésének a leállításában részt akarok venni. Semmiképpen nem az, hogy százlejes ételutalványt kapok. Lehet, hogy lesznek, akiknek ez nyom a latban. Úgy gondolom, hogyha növekszik is az oltási kedv most, az sokkal inkább a fertőzési hullám emelkedése miatt van, mintsem az ételjegyek bevezetése miatt” – tette hozzá.

A Hargita megyei aktuális járványügyi helyzettel kapcsolatban kifejtette, hogy az országos reziliencia terv szerint a csíkszeredai és a székelyudvarhelyi kórházban 10-10 intenzív terápiás ágyat kell létrehozniuk. Ezzel szemben Kovászna megyének összesen 10-et írtak elő, míg például Suceava megyének, ahol körülbelül kétszer többen laknak, mint Hargita megyében, szintén 20-at. Tar Gyöngyi meglátása szerint ott a legjobb megnövelni a kapacitást, ahol több beteg van, mert nem tesz jót nekik a mentőautós szállítás, főként a lélegeztetett betegeknek.