Az országos átlaghoz viszonyítva Székelyföldön rendkívül alacsony az átoltottsági arány, jelen pillanatban sem Hargita, sem Kovászna megyében nem éri el a 30 százalékot. A hatóságok a negyedik járványhullám közepén jelentették be, hogy akiknek indokolt, kérhetik az oltás harmadik dózisát is. Az uniós zöld igazolvány bevezetése enyhén fellendítette az országos oltási kedvet, de ahhoz, hogy közösségi szintű védettségről beszélhessünk, jóval több embernek kellene rászánnia magát a beadatásukra. Háromrészes sorozatunkban járványtani főorvossal, közegészségügyi igazgatóval és társadalomkutatóval kerestük a választ arra, hogy miért tartózkodnak a székelyföldi emberek az oltások beadásától. Első interjúalanyunk Dr. Sergiu Sîngeorzan epidemiológus főorvos, a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház munkatársa.

A járványszakértő szerint az első időszakban még érthető volt a tartózkodás, a félelem, a gyanakvás a vakcinákkal szemben, mert nem rendelkeztünk elég ismerettel ezekről. Hozzátette, természetesen a mikrochipekről, a meddőségről, az anyatej elapadásáról szóló híresztelések eleve túlzások voltak. Mostanra viszont már elég hosszú idő eltelt az első oltások beadása óta, sok mindent tudunk az egyes vakcinák hatásáról, az ellenreakciókról, és bebizonyosodott, hogy amit az oltások jótékony hatásáról a tudományos kutatások alapján állítottak, igazak.

„Itt elsősorban a klinikai tanulmányokra gondolok, nem arra, amit az emberek a különböző közösségi oldalakon megtárgyalnak. Még mindig oltáspárti vagyok, és továbbra is az a véleményem, hogy az oltás az egyik legjobb megelőzés. Annak ellenére is mondom ezt, hogy a vírus delta variánsának terjedésével bebizonyosodott, hogy az oltás nem zárja ki a megfertőződés lehetőségét, ami egyébként azelőtt is egyértelmű volt más betegségekkel kapcsolatban is: nevezetesen az, hogy semmilyen oltás nem nyújt százszázalékos védelmet a megbetegedések ellen” – fejtette ki a főorvos.

Kapcsolódó

Társadalomkutató a székelyföldi oltásellenességről: a hatalommal való szembeszegülés megnyilvánulása

Az országos átlaghoz viszonyítva Székelyföldön rendkívül alacsony az átoltottsági arány, jelen pillanatban sem Hargita, sem Kovászna megyében nem éri el a 30 százalékot.

oltásellenesség Székelyföld koronavírus Romániában delta variáns

Az epidemiológus véleménye szerint részben érthető, hogy sokan tartózkodnak az oltásoktól, mert azok a hatóságok és politikusok népszerűsítik azt, akikkel kapcsolatban az embereknek egyébként is fenntartásaik vannak. „Nézzük csak meg, hogy milyen gyakran változik az egészségügyi miniszter személye, és mindez oda vezet, hogy az emberek elveszítik a bizalmukat. Elgondolkodtató, hogy ezzel szemben Új-Zélandon mennyire fegyelmezett a lakosság, és mennyire tartják magukat a hatóságok előírásaihoz” – mutatott rá.

Meglátása szerint a tudományt is azért tiporják lábbal és veszíti el a hitelét az emberek szemében, mert egyes politikusok a saját érdekeik szerint rángatják azt oda, ahol nekik éppen hasznukra válik. Ehhez hozzájárul még – és kiválóan mutatja a lakosság tájékozottsági és képzettségi szintjét –, hogy ételjegyekkel és sorshúzással próbálják népszerűsíteni az oltásokat. „Minél kevésbé képzett egy társadalom, annál könnyebb manipulálni és annál kevésbé hisznek a tudományban. Ebben a közösségi média még inkább közrejátszik, egyre inkább zárják csoportba az embereket. Emellett sokan csak azt hiszik el, amit bizonyos véleményformálók mondanak” – hangsúlyozta.

A zöld igazolvány bizonyos helyszíneken való kötelezővé tétele is hozzájárult az oltási hajlandóság növekedéséhez, ami az epidemiológus magyarázata szerint annak a bizonyítéka, hogy az emberek továbbra is vágynak a társasági életben való részvételre, ezért érthető, hogy többen beoltatják magukat.

Elkerülhetetlen az egészségügyi rendszer újbóli leterhelése

Dr. Sergiu Sîngeorzan kifejtette, hogy a kórházba beutalt betegek számából válik egyértelművé, hogy azok közül, akik nincsenek beoltva, milyen súlyos az állapotuk, milyen csúnya a betegség lefolyása esetükben. Természetesen csak azok a fertőzöttek kerülnek kórházba, akiknek legalább közepesen súlyos az állapotuk, ugyanakkor az intenzív terápiás osztályon most csak oltatlanokat kezelnek.

„Jelenleg (szeptember 23-án – szerk. megj.) 49 koronavírus-fertőzött személyt kezelünk a kórházban, közülük öten voltak beoltva. Ezt hangsúlyozzuk: az oltás nem zárja ki teljesen a megfertőződés esélyét, de a tünetek jóval enyhébbek, a betegség lefolyása könnyebb esetükben. Továbbá a fertőzés átadásának esélye sokkal kisebb, mint azoknál, akik nincsenek beoltva. Ha a szervezetünkben jelen vannak az antitestek, akkor az fel tudja venni a harcot a vírussal, éppen ezért a tünetek sem lehetnek annyira súlyosak, hiszen a vírus nem tud olyan ütemben sokszorozódni” – mutatott rá.

Romániában az átoltottsági arány rendkívül alacsony, Európában csak Bulgária áll mögöttünk ebben a tekintetben. Viszont az olyan országokban, mint Nagy-Britannia, annak ellenére, hogy sok a fertőzött, rendszerint enyhe lefolyású a betegség és kevesen halnak meg, éppen az oltásoknak köszönhetően – tette hozzá.

„Ezt láthattuk egyébként Izraelben is. Náluk volt a legmagasabb az átoltottsági arány, enyhítettek is a korlátozásokon, viszont, amikor megjelent a delta variáns, ott mutatták ki a legtöbbször ezt a változatot, de a halálesetek száma nagyon alacsony volt. És valójában éppen ez az, ami érdekel minket, hogy minél kevesebben haljanak meg a vírus miatt. Ugyanakkor mivel a betegség lefolyása enyhébb, kevesebben kerülnek kórházba, így az egészségügyi rendszert sem terhelik le annyira” – magyarázta a szakember hozzátéve, hogy Romániában is a legtöbben, akik az oltás után megfertőződtek, otthon gyógyulnak ki a betegségből.

Mint mondta, érthető, hogy Nagy-Britanniában vagy Új-Zélandon szinte korlátozások nélkül szerveznek tömegrendezvényeket, mivel ott annyira magas az átoltottsági arány, hogy jóval kisebb a fertőzés terjedésének esélye. Ezzel szemben a romániai alacsony oltottsági arány miatt elég jó az esély arra, hogy újra megteljenek a kórházak koronavírusosokkal. „És ez az, amitől tartunk, hogy megint nem lesz elég kórházi hely, és már most tapasztaljuk, hogy nincs elég kórházi alkalmazott, akik a betegek ellátásával foglalkozhatnak. Mi a hatóságok kérésére létrehozhatjuk az ágyakat mind az osztályokon, mind az intenzív terápián, de ki fogja ellátni a betegeket? Az orvosok nem tudnak a szakterületükön kívül eső betegséget megfelelően kezelni” – hívta fel a figyelmet a járványtani szakember.

Jön a dél-amerikai Mu variáns

Arra a kérdésünkre, hogy mennyi esélyt lát arra, hogy a koronavírus-járvány az influenzáshoz hasonlóan az életünk részévé, szezonális jellegűvé váljon, ami ellen újabb és újabb oltások beadásával kell majd védekeznünk, azt a választ kaptuk, hogy még mindig nem lehet ezt pontosan megjósolni. A koronavírus még nem mutálódik olyan könnyen és gyorsan, mint az influenzavírus. „A delta variáns a felelős negyedik hullám felíveléséért jelenleg, de a nemzetközi diskurzusban már a Mu variánsról beszélnek, amely Dél-Amerikából indult. Most vizsgálják, hogy miként reagál ez a mutáció. De, ha marad ez a trend, akkor igen, elképzelhető, hogy szezonális járvány lesz a koronavírus, ami azt feltételezi, hogy folyamatosan be kell oltatnunk magunkat, hacsak nem fejlesztenek ki egy még jobb vakcinát, ami több variáns ellen véd” – részletezte.

Felhívta a figyelmünket, hogy az újabb és újabb variánsok jellemzően a kevésbé fejlett társadalmakban fejlődtek ki, ott, ahol az átoltottsági arány alacsony, így könnyen mutálódott és kezdett újra terjedni a vírus. Hozzátette, az Egészségügyi Világszervezet is erre hívta fel a figyelmet: hiába vezetik már be a harmadik oltást a fejlett országokban, ha a világ szegényebb felén még az első dózist sem kapta meg a lakosság túlnyomó része. Így ezekben a régiókban továbbra is szabadon mutálódhat és terjedhet a vírus. „Amíg ebben a kérdésben nem teremtünk egyenlőséget, végeláthatatlan lesz a harcunk a vírussal. A koronavírus mutációját még nem ismertük ki olyan jól, mint az influenzáét. Éppen ezért az oltóanyagok is ugyanazt tartalmazzák, az ismétlő oltás csak azért van, hogy újra megnöveljük az antitestek számát a szervezetünkben” – fejtette ki.

Dr. Sergiu Sîngeorzan szerint az újabb adag oltások beadása előtt a hatóságoknak arra is lehetőséget kellene teremteniük, hogy felmérjék a szervezetünkben jelenlévő antitestek arányát, hiszen annak, akinek még mindig elegendő ellenanyaga van, nem kellene újabb oltást kapnia. Az azonban már ismert, hogy kilenc hónap után csökken az antitestek száma a szervezetben. Hozzátette, hogy a harmadik oltást minden esetben az mRNS-vakcinákkal javasolják, még azoknak is, akik az AstraZeneca szérumát kapták meg korábban. A Johnson&Johnson vakcinájával oltottak esetében pedig még nem tudni erre a választ, mivel kevesebb mint hat hónappal ezelőtt adták be az első adagokat.

Újdonság továbbá, hogy októbertől várhatóan a Pfizer–BioNTech elérhetővé teszi az oltást az 5-12 éves korosztály számára is, ami azért lenne előnyös, mert így nyitva maradhatnának az iskolák, és kisebb eséllyel betegednének meg a gyermekek is. „Szerencsénkre Csíkszeredában nagyon kevés gyermekgyógyászati esetünk volt eddig, összesen négy fertőzött gyermeket kezeltünk vagy kezelünk a negyedik hullámban, míg az előző fertőzési időszakokban egyetlen gyermek sem került hozzánk. Erre az is magyarázatként szolgálhat, hogy a vírus delta variánsa a gyermekekre veszélyesebb. De mindezekkel együtt még mindig alacsony a fertőzött gyermekek száma a felnőtt lakosság arányához viszonyítva” – adta tudtunkra a járványtani főorvos.   

Dr. Sergiu Sîngeorzan azt is nehezményezte, hogy sok kórházi asszisztens és ápoló sem oltatja be magát különböző okokat, magyarázatokat adva. Még mindig vannak, akik nem hisznek a koronavírus létezésében, holott a csíkszeredai orvosi közösség több mint 90 százaléka megkapta a vakcinát, míg a kórházi alkalmazottak átlaga csupán 54,6 százalék.  

A járványszakértő meglátása szerint az is magyarázat lehet a tartózkodásra, hogy tűvel adják be az oltást. Lehetséges, hogy tabletta formájában többen elfogadnák az ellenszert.

„Ha az emberek ezek alatt a hónapok alatt nem értették meg az oltások hasznosságát, akkor már nem sok lehetőségünk van. Mert mi is motiválja az embereket, hogy beoltassák magukat? Elsősorban a félelem, hogy megfertőződnek, másodsorban a szabad mozgás utáni vágy, hogy ne karanténban töltsék az idejüket, harmadsorban pedig a különböző sorshúzások, oltáslottó és az étkezési utalványok. Az utóbbi véleményem szerint lealacsonyító, és őszintén nem értem, hogyan jutottunk idáig” – fejtette ki véleményét hozzátéve, az is elárul valamit a lakosság tájékozottsági szintjéről.