Online nemzetközi workshopot szervezett Hargita Megye Tanácsa #Tabuknélkül – Milyen a mélyszegénységben élő közösségek jövője az EU-ban? a Régiók és Városok Európai Hetén. A rendezvénysorozat keretében már több alkalommal tartottak különböző konferenciákat és műhelyfoglalkozásokat szakemberekkel és neves előadókkal – írja közleményében a megyei önkormányzat.

Az idei workshopon részt vett Borboly Csaba, az esemény házigazdája, Hargita Megye Tanácsának elnöke; Csák László szakértő; Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere; András Lóránd, a Hargita megyei mélyszegénység munkacsoport vezetője, projektmenedzser; Vincze Lóránt, az Európai Parlament képviselője, a FUEN – Európai Kisebbségek Szövetségének elnöke; Jari Andersson, Sastamala városi tanácsának elnöke (Finnország); Kiss Tamás kutató a Romániai Nemzeti Kisebbségkutató Intézet részéről; és Kari Attila, a Hargita Megyei Tanfelügyelőség szaktanfelügyelője.

A Régiók és Városok Európai Hete és az ehhez társuló rendezvények lehetőséget biztosítanak arra, hogy az európai döntéshozók figyelmét ráirányítsák arra, hogy az uniós döntéshozatalban a régiók és városok szempontjait figyelembe kell venni.

Az intézmény által szervezett műhelymunka ezért egy központi témára, a mélyszegénység kérdéskörére hívta fel a figyelmet, különös tekintettel a roma közösségek problémáira és ezek megoldására. A program végső célja azon javaslatok összegyűjtése, amelyek az érintettek tapasztalataira épülnek, illetve ehhez társul a szakemberek véleménye, amelyek alapján hatékony és integrált cselekvési tervet alakítanak ki.

Csák László, az esemény moderátora, felvezetőjében kiemelte, hogy a probléma Európa szerte égető, mivel közel 20 millió ember él az Európai Unió szintjén mélyszegénységben. A műhelymunka, a tudományos elképzelések mellett végső célként azon javaslatok összegyűjtését tűzték ki, amelyek az érintettek tapasztalataira épülnek, illetve ehhez társulnak a szakemberek által megfogalmazott vélemények is.

Borboly Csaba azt hangsúlyozta, hogy a mélyszegénységet érintő kérdéskörben a regionális és helyi önkormányzatok szerepe elenyésző, de folyamatosan azért dolgoznak, hogy ezen változtatni tudjanak, mivel az alulról való építkezésnek és a közösségi összefogásnak ereje van.

„Felzárkóztatási tevékenységeken és a megfelelő módszereken dolgozunk Hargita Megye Tanácsánál a következő programok és elképzelések mentén: létrejött a mélyszegénység munkacsoportunk, a DreamRoad projekt segítségével munkahelyeket biztosítunk. A Hargita megyei jó példák közül kiemelném a mélyszegénység kérdéskörének összegzésére létrehozott honlapot, a Hargita Útkezelő Vállalatnál létrehozott munkahelyeket, illetve az egy éve alakult cigánypasztorációt Alcsíkon” – zárta gondolatait a brüsszeli jelentéstevő.

Korodi Attila szerint a mélyszegénység kérdése átfogó munkát igényel. „Együttműködésre hívok minden résztvevőt, hiszen az elmúlt hónapokban stratégiára épülő, jó együttműködés volt tapasztalható. Úgy gondolom, hogy az elkövetkező tizenöt évben Csíkszereda példája modellértékű lesz minden erdélyi település számára” – emelte ki Csíkszereda polgármestere.

Szükséges az összefogás, hogy minél kevesebb mélyszegénységben élő család legyen, mert ez a város teljes közösségének érdeke, ugyanis nő a közbiztonság, erősebbé válik az egészségügyi rendszer és a szociális háló – tette hozzá.

Vincze Lóránt beszédében három fontos szegmenst emelt ki az Európai Unió viszonylatában: romakérdés, gyermekszegénység, munkahelyi szegénység.

András Lóránd elmondta, hogy Hargita Megye Tanácsa elkötelezett a mélyszegénységben élő közösségek társadalmi felzárkóztatása ügyében. Ebből a célból indult el a mélyszegénység munkacsoport is, amelynek egyik célja, hogy példaértékű együttműködéseket indítson el.

„Az álmok, utak, esélyek értelmében keressük a társadalmi felzárkóztatás útjait, lehetőségeit a továbbiakban” – fogalmazott a megyei tanács mélyszegénység munkacsoportjának koordinátora.