Árvízvédelmi és idegenforgalmi szempontból is jelentős beruházás a csíkszeredai Suta-tó rehabilitációja – hangzott el pénteken a helyszínen tartott sajtóeseményen. A munkafolyamatokról Tánczos Barna környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti miniszter, valamint Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere számolt be.

Még 2012-ben, Korodi Attila környezetvédelmi miniszterségének idején kezdődött el az a munkafolyamat, amely a Csíkszereda keleti határában található vésztározó-rendszer felújítását és biztonságossá tételét hivatott biztosítani. Az akkor a tervezési stádiumban abbamaradt beruházást a Tánczos Barna vezette Környezetvédelmi, Vízügyi és Erdészeti Minisztérium indította újra. Mint a miniszter elmondta: nyolchónapos munkáról van szó, amely lassan a végéhez közeledik, a beruházás összértéke 5 millió lej.

„Ezzel egyrészt visszaállítjuk azt a környezetet, amely valamikor egy jellegzetes kirándulóhelye volt a csíki embereknek, ezen kívül olyan árvízvédelmi rendszert is kiépítünk, amely megvédi a városnak ezt a részét a nagy árvizek idején” – fogalmazott Tánczos Barna. Hozzátette: reméli, jövőre elektromos csónakok szelhetik a tó vizét és visszakapja a turisztikai jellegét is a víztározó és annak a környezete.

Fontosnak nevezte a beruházás újraindítását Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere is. Mint a városvezető fogalmazott: összetett szervezési fázis előzte meg a konkrét munkát. A beruházás végeredményeként Csíkszereda zsögödi része biztonságba kerül a Fitód-pataktól és a város új fejlődési övezete nyílik meg Csíkszentlélek községgel együttműködve - emelte ki a városvezető.

Csíkszeredában folyamatos az árvízveszély

„Csíkszeredában néhány veszélyes övezetre fontos lesz a következő években megoldást találni. A Somlyó-patak is árvízvédelmi rizikófaktort jelent a város számára. Ha nem találunk megoldásokat, a lakhatási vagy szociális intézményrendszeri fejlesztéseket egy-egy övezetben le kell állítani. Csíkszereda egy katlanban helyezkedik el, a bejövő patakok esetében meg kell találnunk azokat az eszközöket, amelyek által biztonságban tudjuk az érintett városrészeket” – mondta el Korodi Attila.

Csíkszereda területének közel 40 százaléka vörös zónás besorolásnak számít árvízvédelmi szempontból, hangsúlyozta Sándor László, az Olt Vízügyi Igazgatóság kinevezett megyei igazgatója. „Az új európai uniós szabályozások szerint egy megyei jogú város esetében ez a mutató nem lehetne több 0,2 százaléknál. Például a Somlyó-patak nagy részén nincsenek védőgátak, vagy egy hasonló gátrendszer, mint itt, ami képes felfogni a tavaszi áradásokat” – mondta el a szakember. Hozzátette: különösen érintettek Csíkszereda azon részei, a Nagyrét utcán túli északi területek, amerre a város terjeszkedhet, beruházásokat eszközölhet.

A Suta-tó árvízvédelmi okokból kialakított mesterséges víztározó Csíkszereda keleti határában található, eredeti funkciója szerint a Fitód patak árhullámait hivatott megfékezni. Az egy nagy tóból és három kisebb ülepítőből álló vésztározó rendszer és környéke a legnagyobb vízfelület lecsapolásáig rendkívül népszerű volt a környékbeliek és a csíkszeredaiak körében is. Sokan jártak ide kirándulni, horgászni, sportolni. A tavat 2007-ben csapolták le, miután a 2006 évi tavaszi árhullám során repedéseket fedeztek fel a gát szerkezetében. Legutóbb idén áprilisban volt szükség sürgős beavatozásra, amikor eldugult a gát Fitód-patakba nyíló kifolyója, és veszélyes mértékben megnőtt a vízszint. A tó egy része jellegzetesen gazdag vízi élővilág otthona, a munka során ezt részben figyelembe vették és egy szeglete háborítatlan maradhat a beruházást követően is.

(Borítókép: A szerző felvétele)