A fiatalok itthon maradása, az elvándorlás és a beolvadás megfékezése, vállalkozásaik elősegítése és segítése a fő célkitűzésük a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) helyi és megyei önkormányzati jelöltjeinek. Az RMDSZ listáin az ifjúsági ernyőszervezet 1200 fiatal jelölttel vág neki a helyhatósági választásoknak, míg Szilágyi Dóra, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) elnöke a harmadik helyen szerepel az RMDSZ EP-jelöltlistáján. Az ifjúsági ernyőszervezet jelöltje komolyan vette a feladatát és belevetette magát a választási kampányba, melynek során népes csapatával hasznos tudnivalókat juttattak el a fiatalokhoz, akik bevonásával egy belső felmérés is készült az ifjúság mindennapi problémáiról. Ezekről és a lehetséges megoldásokról, valamint a magyar képviselet fontosságáról beszélgettünk, illetve arról, hogy a mai fiatalok számára mennyire fontos a nemzeti identitás kérdése.

– Mit tapasztalt, az üzenetek eljutottak a fiatalokhoz és megértették, hogy mennyire fontos választások előtt állunk?

– A megszigorított szabályozások miatt általában véve kevésbé érződik a választási kampány, de amikor látjuk az RMDSZ-es kollégákat az utcákat róni, amikor bekopogtatnak a házakhoz vagy utcafórumokat tartanak, akkor érződik, hogy kampány van. Persze az online térben mindenki kampányol és ebben tényleg mindenki részt vesz. A fiatalok, akikkel beszélgettem, érzik azt, hogy most egy különleges időszakot élünk. A fórumokon is sokszor megkapom a kérdést, hogy a fiatalok érzik-e a választások tétjét. Nehéz erre a kérdésre egy határozott választ adni, mert azok a fiatalok, akikkel beszélgettünk, és elég sokakkal beszélgettem személyesen is, értik, hogy ez róluk, rólunk szól.

A MIÉRT-nek volt év elején egy állampolgársági neveléssel foglalkozó karavánja, amikor elmagyaráztuk a fiataloknak, főleg az elsőszavazóknak, hogy milyen választások lesznek, miről dönthetnek igazából, hogy azok a tisztségek, amelyekre most választunk majd a jelöltekből, azok milyen hatáskörrel rendelkeznek, milyen hatással lehetnek a mi közös életünkre. Ezen beszélgetések alapján bátram merem azt állítani, hogy értik a fiatalok a június 9-ei választások tétjét és hogy miért fontos elmenni szavazni.

– Melyek azok a fő problémák, amelyeket a fiatalok felvetettek ezeken a körutakon, és akár az RMDSZ EP-képviseletének, akár a MIÉRT-nek volna a feladata megoldani?

– Az általuk említett legfontosabb problémák között az első helyen van a lakhatási kérdés, mert azt tapasztaljuk, hogy az ingatlanárak mindenhol borzasztóan elszálltak, és most már nemcsak a nagyvárosokról, egyetemi központokról vagy megyeszékhelyekről beszélünk, hanem ez egy általános jelenség lett. A fiatalok nem tudnak lakáshoz jutni, szükség lenne valamilyen támogatási formára. Nyilván beszélhetünk külön az egyetemistákról is, akik amikor felkerülnek az egyetemi központokba és nem sikerül bentlakásban helyet találniuk maguknak, akkor az albérlet méregdrága, és a szülőknek ez – a lakbér és a számlák – az egyik legnagyobb kiadásuk. Aztán a családalapításhoz közeledve nyilvánvaló módon mindenki szeretne egy saját házat vagy lakást, valamit, ami a sajátja lehet, de ez borzasztó gondot okoz. Azt is látjuk, az utóbbi évek tendenciája az, hogy aki nem tudja magának megengedni az otthon megteremtését, az jó pár évre kimegy külföldre dolgozni, összekuporgatja a pénzt és amikor hazajön, akkor esetleg így már meg tudja oldani a lakhatási problémát. De ez nem egy élhető modell, s nem szeretnénk azt, hogy a fiataloknak külföldre kelljen menniük azért, hogy megszerezzék a kezdőtőkét az életükhöz.

Másik fontos probléma az oktatás. Sokat beszélgettünk arról, hogy mi az elképzelés, hogy érettségi után miképpen szeretnék folytatni, valamilyen szakma elsajátítását, gyakorlását tartják fontosnak vagy pedig a továbbtanulást, és azt tapasztaljuk, hogy a szakma tanulása kezd elfogadottabb lenni és egyre többen választják ezt. A jó szakemberekből egyébként nagy hiány van, ha csak a villanyszerelőre, a víz- vagy gázszerelőre gondolunk, de rengeteg másból is hiány van, ezért pedig a bérek is növekedtek, így már kecsegtetőbb a szakmatanulás. Az oktatási kérdések között továbbra is az egyetemi továbbtanulás iránti elköteleződés vezet, de mint már említettem, nagyon befolyásoló tényező a lakhatási probléma.

Az ösztöndíjrendszerekről, a mobilitás vagy az áthallgatásos programokról beszélve a fiatalok ismerik ezeket a lehetőségeket, de még mindig arányaiban kevesen élnek velük. Ennek több oka is van, az egyik nyilván anyagi, hiszen az az összeg, amit felkínál a program, nem biztos, hogy elegendő a külföldi tartózkodásra. Ezeket a programokat szeretnénk jobban elmagyarázni, mert a bürokrácia is sokak számára ijesztő.

– Az eddig említett problémák mind anyagi természetűek, de ezek mellett megjelenik-e a mai fiatalok prioritás-listáján a nemzeti identitás, a magyarságtudat, a hagyományok, a nyelv megőrzésének fontossága, vagyis mennyire fontos a magyar fiataloknak a magyarságuk?

– A lakhatás és az oktatás mellett a vállalkozás tartozik még az előző kategóriába, de ezeket követi a kisebbségi kérdés. Egyrészt a fiatalok már hozzászoktak, hogy magyar iskolában tanulhatnak, magyarul érettségizhetnek, nagyon sok felsőoktatási intézményben van magyar képzés, úgyhogy ez egy olyan adottság úgymond, amit ők megkaptak és ugyanúgy el is várnak.

– Az is látszik, hogy a MIÉRT kampányába mindenhol jelentős számú fiatal kapcsolódott be, ebből pedig arra is következtethetünk, hogy fontos nekik megőrizni azt, ami az elődök kiharcoltak. Hogyan sikerült így felpörgetni a szervezetet?

– A személyes találkozásokkal. Nem lehet megspórolni azt, hogy beszélgessünk személyesen, vagy hogy elmenjünk olyan térségbe, ahol tömbben, ahol vegyes közösségekben vagy éppenséggel szórványban élnek a magyar fiatalok. Nagy különbségek vannak közöttük, de kellemes meglepetés volt számomra, hogy amikor az „itthon vagy külföldön” kérdéskört vetettem fel nekik, tehát hogy hol képzelik el a jövőjüket, nagyon sokan azt mondták, hogy itthon maradnának, de ha ki is mennek külföldre, akkor is csak azért, hogy valamilyen anyagi tőkét gyűjtsenek össze, vagy szakmai gyakorlatra, tanulni, de az az általános mentalitás, hogy itthon maradnának. És ez a természetes is, hogy mindenki a saját családi, baráti, ismerősi környezetében érzi magát a legjobban. Persze, mindig lesznek olyanok, akik szeretnének utazni, vagy rövidebb időre elhagyni az országot, ami szükséges is ahhoz, hogy egy teljesebb világkép alakuljon ki bennük, hogy tudjanak új impulzusokat, újításokat hazahozni.

– Milyen konkrét lépések szükségesek ahhoz, hogy a fiatalok által jelzett problémák belátható időn belül legalább részben rendeződjenek?

– Elsősorban az alap az, hogy megőrizzük a magyar képviseletet minden szinten, Európában, a helyi önkormányzatokban és Bukarestben is. Ez az alap, hogy ott legyenek a képviselőink, amikor a törvény születik, vagy helyben történnek intézkedések, vagy amikor az európai programok sorsáról döntenek, máskülönben nem tudjuk ezeket befolyásolni. Ha kormányon vagyunk, a végrehajtó hatalommal még több lehetőségünk adódik, ez bebizonyosodott a legutóbbi kormányzati szerepvállalás két és fél éve alatt, amikor számtalan program elindult, gondoljunk csak a fejlesztési minisztériumra, amit Cseke Attila vezetett, a sport- és ifjúsági minisztériumra, amit Novák Eduárd irányított, vagy a környezetvédelmire Tánczos Barna idején.

– A fiatalság jelentős része azonban apolitikus, kiábrándult abból, amit látnak a politikusok viselkedéséből, az állandó cirkuszból. Van-e valami stratégia arra, hogy azokat a fiatalokat is megszólítsák, akiket nem érdekel a politika, csak egy vágya van, hogy jobban akar élni?

– Erről is nagyon sokat beszélgettünk, és az a tapasztalat, hogy amikor úgy tesszük fel a kérdést, hogy „érdekel-e a politika?”, akkor nagyon elutasító magatartást látunk, mert ilyen a közhangulat, a média és a hírek azt sugallják, minden negatív…

– Azért azt hozzá kell tennem, nem a média a felelős ezért, a román politikum vívta ki magának ezt a fajta megbecsülést…

– Ebben egyetértünk. És ehhez hozzájárul az is, hogy Romániában nincsen folytonosság, nincs egy vízió, nincs egy országterv, hogy mondjuk a következő tíz évben legyen egy ifjúsági stratégia, vagy elképzelés a demográfiai problémákra, vagy a vidéki települések állandó problémáira. Főleg vidéken gond van az oktatási rendszerrel, az egészségüggyel, kiürülnek a falvak. Azt látjuk, hogy nincs vízió ezeknek a megoldására, és persze, hogy mindenki kiábrándul, miközben a politikusok mandátumról mandátumra kérik a szavazatokat, de nincs egy olyan áttörés, fejlődés, szintlépés, mint amit elvárnánk.

Ez ellen csakis úgy tudunk tenni, ha leülünk és beszélgetünk, kérdésről kérdésre szálazzuk a dolgokat, megbeszéljük a helyi közösség gondjait, hogy konkrétan mivel nincsenek megelégedve, mi lehet a potenciális megoldás.

– A statisztikák szerint a romániai fiatalság várhatóan a korábbiaknál nagyobb mértékben vesz részt a június 9-ei választáson, ugyanakkor az is látszik, hogy a szélsőséges pártok, például az AUR támogatói bázisának jelentős része éppen a fiatalok köréből kerül ki. Ezt figyelembe véve mi a MIÉRT üzenete a romániai magyar fiataloknak?

– Jómagam is tapasztaltam, hogy ezek a szélsőséges pártok, mind az AUR, mind a Diana Șoșoaca féle párt nagyon aktívan jelen van a közösségi médiában, pontosan azokat a csatornákat használják, amelyek az elsőszavazókhoz, a fiatalokhoz eljut. Látszik, hogy ez egy jól célzott, megtervezett és agresszív kampánnyal mennek a fiatalok felé. Azt gondolom, hogy a romániai vagy erdélyi magyar fiatalok különbséget tudnak tenni és látják, hogy ezek egy populista, szélsőségesen magyarellenes politikai alakulatok és nem tudnak alternatívát vagy megoldást nyújtani semmire.

– Most, az utolsó métereken a választás előtt mivel győzne meg egy olyan fiatalt, akinek meg sem fordult a fejében, hogy részt vegyen a választáson?

– A tétlenségből még soha nem született semmi jó. Attól, ha valaki távolmarad a választástól, biztosan nem fog megváltozni semmi. Tétlenséggel csak hozzájárulunk annak az állapotnak a folytatásához, amiben most vagyunk, s ha ezzel nincs megelégedve, akkor nagyjából öt percébe kerül, hogy leadja szavazatát és megpróbáljon változtatni. Akik a következő tíz évben szeretnének mást látni, szintet lépni, fejlődni, itthon maradni és itthon boldogulni, vegyenek részt a választáson, szavazzanak az RMDSZ jelöltjeire mind az önkormányzati, mind az európai parlamenti választáson, mert senki más nem fog bennünket képviselni.