A Sapientia EMTE diákjai vizsgálják a székelyföldi borvízforrások összetételét, és részletes kimutatást készítenek arról – ebbe a munkába engedtek betekintést pénteken a 37. Országos Tudományos Dákköri Konferencia (OTDK) Ágrártudományi szekciójának szabadidős programján.

Mint ismert, történetében először Magyarország határain kívül szervezik meg az OTDK Agrártudományi szekcióját, az eseménynek a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai Kara ad otthont. Az OTDK pénteki szabadidős programjának egyik érdekes mozzanata a terepi ásványvízelemzések bemutatása volt, amelyet dr. Máthé István, a Sapientia EMTE Csíkszeredai Karának oktatója vezetett Kristály Noémi harmadéves génsebész szakos hallgató segítségével. A programon mintegy nyolcvan hallgató vett részt – tájékoztatta a Maszolt az oktató.

Emlékeztetett: Székelyföld a maga több mint kétezer ásványvízforrásával „borvíznagyhatalom”. Az OTDK témába vágó szabadidős foglakozásainak egy részét pedig hol máshol tarthatták volna meg, ha nem egy borvízforrásnál. A szervezők a csíksomlyói forrást választották. A pénteki eseményen az oktató először elmagyarázta, hogy mitől ásványvíz, azaz borvíz a forrás vize: milyen ásványi összetevőket tartalmaz. A csíksomlyói borvízben például bikarbonát, kalcium, magnézium, nátrium, vas stb. található.

Kapcsolódó

Két napon át Csíkszereda a magyar agrártudomány fővárosa

Első alkalommal szervezték meg határon túli helyszínen az Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) Agrártudományi Szekcióját.

Országos Tudományos Diákköri Konferencia Sapientia Csíkszereda Sapientia EMTE Csíkszereda

Ezt követően a hallgatók terepi műszerek segítségével megmérték a víz kémhatását, a kapott eredmény szerint a pH-ja 6,3. A csíksomlyói borvíz hőmérséklete 14,2 ^oC, az össz-sótartalommal összefüggő elelektromos vezetőképessége 2,85 millisiemens/cm, azaz ~2 g/L össz-sótartalom. Megmérték továbbá oldottoxigén-tartalmát, majd végül megkóstolták a forrás vizét.

Mint megtudtuk, a program további részeként a hallgatók a Jakab Antal Ház hátsó udvarán egy sátorban kialakított kis laboratóriumban vízkémiai analíziseket végeztek: sav-bázis titrálással meghatározták a csíksomlyói borvíz bikarbonáttartalmát (1790 mg/L) és spektrofotométer segítségével a vastartalmát (8,3 m/L). A folytatásban összehasonlító méréseket végeztek és megkóstolták a nagy ásványianyag-tartalommal rendelkező Salutaris-borvizet (Kászonjakabfalva), illetve a környék egyik legsósabb borvizét, a Szeltersz-forrás (Lövéte) vizét.

A program végén Máthé István szemléltetőanyagok kíséretében ismertette az ásványvíz-kitermelés (kútfúrás, vízkivétel), illetve palackozás technológiáját (víztárolás, vastalanítás, palackozás, tárolás), és beszélt a környéken palackozott vizek összetételéről, kitérve az egyes vizek eltérő széndioxid-tartalmára.