Nyílt levélben száz értelmiségi – többek között Gabriel Liiceanu, Mircea Miclea, Lazăr Vlăsceanu, Andrei Cornea, Nicolae Manolescu, Radu Vancu – arra kéri Sorin Cîmpeanu oktatási minisztert, hogy „konzultáljon a romániai értelmiséggel, a tantestülettel és a szülőkkel” az új oktatási törvények kapcsán – írja a G4media.

A nyílt levél aláírói az oktatási törvénytervezetek módosítását és a nyilvános vita időszakának meghosszabbítását követelik. Sorin Cîmpeanu oktatási miniszter a vakáció közepén, 2022. július 13-án indította el a Képzett Románia nevű oktatási reformcsomag nyilvános vitáját, amelynek végső határideje 2022. augusztus 24-én, szerdán van.

„Az egységes, online tesztelés számos hibára ad lehetőséget. Ez a fajta számonkérés a diákokat még inkább a memorizálásra ösztönzi, ahelyett, hogy a felfedezés örömét megtapasztalnák és a gondolkodás képességét fejlesztenék” – hívják fel a figyelmet a szakértők. Hangsúlyozzák: megértik, hogy az oktatás fejlesztése a miniszter egyik kiemelt ügye, éppen ezért kérik, hogy a reformok minőségét is biztosítsák. Mint írják, ez a javaslat újragondolásával és a vitára szánt idő meghosszabbításával érhető el. A nyílt levél aláírói fontosnak tartják szakértők bevonását, mind a felsőoktatást, mind a középiskolai oktatást érintő kérdésekben.

„Szükségesnek tartjuk a romániai értelmiség, a pedagógusok és a szülők, azaz a közvetlenül érintettek valódi bevonását a konzultációba, az oktatási rendszer reformját célzó oktatási törvényjavaslatok kidolgozásába” – írják a nyílt levél aláírói, akik módosítási javaslatok listáját, valamint kérdéseket nyújtanak be az oktatási miniszternek a valódi konzultáció érdekében.

A száz értelmiségi a nyílt levélben számos kérdést is nekiszegez Sorin Cîmpeanu oktatási miniszternek. Például:

• A javasolt intézkedések olyan hatástanulmányokon alapulnak-e, amelyek megvizsgálták az új törvények lehetséges pozitív és negatív hatásait?
• Mi akadályozza azt, hogy a javasolt reformok irányadó értékeit, kritériumait és elveit összehangolják magukkal a törvénytervezetekkel?
• A szakképzésben tanulók gyenge átmenési arányának problémáját nem lehetne a követelmények csökkentése helyett egy bizonyítvány/tanusítvány kiállításával kezelni?
• Hogyan kerülhetjük el a romániai oktatás polarizálódását, gondoskodva minden tanuló teljes körű fejlődéséről, tiszteletben tartva egyéniségüket, és mindannyiuk számára ösztönző és teljesítő környezetet biztosítva?
• Milyen összefüggés várható az érettségi és a felsőoktatás között?
• Milyen alacsonyra csökkentik az elvárt ismeretek szintjét, hogy az elméleti és a szakiskolai tanulók is letehessenek egy közös, a szakirányoknak megfelelően nem differenciált vizsgát?

A nyílt levél aláírói között többek között újságírók, kutatók, írók, filozófusok, orvosok, művészek és egyetemi tanárok vannak. 

Amint korábban írtuk a Képzett Románia projekt célkitűzései között szerepel, hogy az évtized végéig legalább ötven százalékkal – húsz százalék alá – csökkenjen a funkcionális analfabéták aránya a 15. évüket betöltött fiatalok körében, a korai iskolaelhagyók aránya pedig ne haladja meg a tíz százalékot. Szintén 2030-ig el akarják érni, hogy valamennyi tanár, illetve a nyolcadik osztályt elvégző fiatalok legalább 85 százaléka rendelkezzen alapfokú digitális kompetenciával.

Egységesíteni akarják az érettségit, amely a PISA-tesztekhez hasonló országos kompetencia-felmérés lesz a középfokú oktatás bármely formáját elvégző diákok számára.

A nyolcadik osztályos záróvizsga, az „országos képességfelmérő” után három típusú – elméleti, szakmai és tehetséggondozó – középiskola közül választhatnak majd a fiatalok, de az új oktatási rendszer minden tanév végén lehetővé teszi az átiratkozást – különbözeti vizsgával – a három iskolatípus között. Emellett a keresettebb középiskoláknak, ahol túljelentkezés van, várhatóan joguk lesz felvételi vizsgát szervezni még az egységes képességfelmérő előtt. A szakközépiskolák első három évének sikeres elvégzése után a diákok hármas szintű szakmunkási képesítést szerezhetnek.