Sértésnek nevezik az új bértörvény tervezetét a tanügyi szakszervezetek

Elutasítja az új közalkalmazotti bértörvény pénteken közzétett, felülvizsgált tervezetét a Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) és a Spiru Haret Oktatási Szakszervezeti Szövetség. Az érdekvédelmi szervezetek szerint a módosított változat sem teljesíti a kormány korábbi ígéreteit, sőt tovább rontja a pedagógusok helyzetét – számolt be az Agerpres.

A két szakszervezet közleményében úgy fogalmaz: a tervezet „javított” változata valójában újabb sértés az oktatásban dolgozók számára. Szerintük nem csökkenti a bérkülönbségeket, nem állítja helyre a pedagógusi hivatás megbecsülését, hanem tovább rontja a tanári pálya vonzerejét, és még nehezebb helyzetbe hozza az oktatási rendszert.

Sértőnek érzik a bértörvény-tervezetet a pedagógusok | Fotó: Agerpres

A szakszervezetek azt kifogásolják, hogy a tervezet figyelmen kívül hagyja a 2023-as általános sztrájkot lezáró megállapodás alapján elfogadott 57-es sürgősségi kormányrendeletet. Ez kimondja, hogy a kezdő pedagógusok fizetését az országos bruttó átlagbérhez kell igazítani, a bértáblát pedig úgy kell kialakítani, hogy ösztönözze a szakmai előmenetelt és motiválja a tanárokat.

Állításuk szerint a mostani tervezet ezt nem teljesíti. A kezdő tanár fizetése és az I-es didaktikai fokozattal, és teljes szolgálati idővel rendelkező pedagógus bére közötti különbség jóval kisebb a szerintük szükséges, legalább 1,47:1-es aránynál, ami nem ösztönzi a szakmai előrelépést.

Az érdekvédelmi szervezetek szerint a kormány egy másik korábbi vállalásától is visszalépett. Emlékeztettek arra, hogy 2024-ben megállapodás született arról: a legmagasabb besorolású, I-es didaktikai fokozattal és maximális szolgálati idővel rendelkező pedagógus fizetése érje el egy szakorvos bérét. A mostani tervezetben azonban a tanárok fizetése mintegy 4000 lejjel alacsonyabb lenne ennél.

A szakszervezetek azt is elfogadhatatlannak tartják, hogy a legmagasabb pedagógusi fizetés még a bértábla hármas szorzóját sem éri el. Szerintük ez azt mutatja, hogy a pedagógusok munkáját, felelősségét és társadalmi szerepét továbbra is alulértékelik más szakmai kategóriákhoz képest.

Közlésük szerint a májusban bemutatott bértáblához képest most javasolt emelések is csupán jelképesek. A kezdő pedagógus bruttó bére 410 lejjel emelkedne, ami nettóban körülbelül 240 lejt jelent. Az I-es didaktikai fokozattal és több mint 25 év szolgálati idővel rendelkező tanárok fizetése pedig mindössze 164 lejjel bruttóban, vagyis hozzávetőleg 96 lejjel nettóban nőne.

A szakszervezetek szerint ezek az emelések nemcsak elenyészőek, hanem sértőek is egy olyan hivatás képviselői számára, amely felsőfokú végzettséget, folyamatos továbbképzést és nagy felelősséget igényel.

Bírálják azt is, hogy az osztályfőnöki pótlék egységesen 410 lej bruttó (mintegy 240 lej nettó) lenne. Emellett csökkennének az összevont osztályokban végzett oktatásért, az elszigetelt térségekben dolgozóknak, valamint a pedagógiai gyakorlatot irányító tanároknak járó pótlékok is.

A két érdekvédelmi szervezet szerint a tervezet folytatja az oktatásban már korábban bevezetett megszorításokat, köztük a kötelező óraszám emelését, az osztálylétszámok növelését és az óraadó tanárok díjazásának csökkentését. Arra figyelmeztettek, hogy amennyiben a tervezet ebben a formában marad, újabb tiltakozó akciókat kezdeményezhetnek.

A parlamentet egyúttal arra szólították fel, hogy utasítsa el a törvénytervezetet, és orvosolja azt, amit „súlyos igazságtalanságnak” neveztek.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

Kapcsolódók

Kimaradt?