Új bértörvény: változnának az egészségügyben dolgozók pótlékai
Akár az alapbérük 15 százalékának megfelelő pótlékot is kaphatnak az állandó szolgálatot teljesítő egészségügyi és szociális intézmények alkalmazottai az új bértörvény felülvizsgált tervezete szerint. A pénteken nyilvánosságra hozott jogszabályjavaslat az ügyeletek díjazását és több pótlék szabályait is módosítaná – számolt be az Agerpres.
A munkaügyi minisztérium honlapján közzétett tervezet szerint a 15 százalékos pótlék azoknak járna, akik állandó ügyeletet fenntartó egészségügyi vagy szociális intézményben dolgoznak, és egy hónap során mindhárom műszakban szolgálatot teljesítenek, vagy két műszakban, 12/24 órás munkarendben dolgoznak. Ez a juttatás az éjszakai munkáért járó pótlékot váltaná fel.
A javaslat szerint a pihenőnapokon, munkaszüneti napokon és más szabadnapokon, a rendes munkaidőben végzett munkát 30 százalékkal magasabb órabérrel fizetnék ki. Ezért a munkáért később már nem lehetne szabadidőt adni.
Az orvosok és más felsőfokú végzettségű egészségügyi dolgozók hétköznapokon, a rendes munkaidőn túl teljesített sürgősségi ügyeleteiért az alapbérüknek megfelelő óradíj járna. Az úgynevezett betegmegfigyelő ügyeletért ennek 75 százalékát fizetnék.
Ha az ügyeletet heti pihenőnapon, munkaszüneti napon vagy más szabadnapon teljesítik, a sürgősségi ügyelet óradíja 20 százalékkal magasabb lenne az alapbér alapján számított összegnél. A betegmegfigyelő ügyeletet ezeken a napokon is az alapbérnek megfelelő óradíjjal fizetnék.
Az otthoni készenlétet vállaló orvosok a készenlétben töltött időre az alapbérük alapján kiszámított óradíj 40 százalékát kapnák meg.
A tervezet azt is rögzíti, hogy a törvényes munkaidőn felül, külön szabályzat alapján teljesített orvosi ügyelet kötelező ügyeletnek minősülne. Az ezen felül, az egészségügyi ellátás folyamatosságának biztosítása érdekében vállalt ügyeletekre az orvosoknak részmunkaidős munkaszerződést kellene kötniük az állami egészségügyi intézménnyel. Ebben az esetben csak az ügyeleti munkához kapcsolódó jogosultságok illetnék meg őket.
A munkakörülményektől függően az egészségügyi szakszemélyzet és a kisegítő személyzet különböző pótlékokra is jogosult lehetne. A különösen veszélyes munkakörülményekért legfeljebb az alapbér 50, illetve 30 százaléka járna, veszélyes munkakörülményekért legfeljebb 15 százalék, nehéz munkakörülményekért pedig 5 százalék.
Legfeljebb 15 százalékos pótlékot kapnának azok is, akik elszigetelt vagy magasan fekvő településen, nehezen megközelíthető egészségügyi intézményben dolgoznak, illetve olyan helyen, ahová nehéz szakembereket toborozni.
Kapcsolódó
A szociális intézmények alkalmazottai közül legfeljebb 40 százalékos pótlék járna a neuropszichiátriai rehabilitációs központokban, valamint a pszichiátriai betegeket ellátó bentlakásos intézményekben dolgozóknak. Ugyanez vonatkozna azokra is, akik tuberkulózisban vagy AIDS-ben szenvedő, illetve neuromotoros, neuropszichomotoros, neuromuszkuláris vagy neurológiai rehabilitációra szoruló személyeket gondoznak.
A tervezet szerint a szociális intézmények alkalmazottai a nehéz munkakörülményekért 5 százalékos, az elszigetelt vagy nehezen megközelíthető településeken végzett munkáért pedig legfeljebb 15 százalékos pótlékra lennének jogosultak.
A bértörvény tervezete jelenleg közvitán van, így a végleges elfogadásig még változhat.
CSAK SAJÁT
