Kedden tartják a véglegesítő vizsga írásbeli próbáját, amely a pályakezdő pedagógusok számára az első igazán fontos szakmai mérföldkő. Bár a jelentkezők száma növekszik, továbbra is komoly kihívást jelent a szaktanárhiány, különösen a reál tantárgyak esetében – nyilatkozta a Maszolnak Antal Levente Mihály, Maros megyei főtanfelügyelő-helyettes.

A véglegesítő vizsga a pályakezdő pedagógusok első továbbképzési fokozata. Ennek sikeres teljesítésével szerezhetik meg a végleges pedagógusi státuszt, amely lehetővé teszi, hogy meghatározatlan időre alkalmazzák őket – mondta Antal Levente Mihály.

A főtanfelügyelő-helyettes szerint sokan összekeverik a véglegesítő és a címzetes vizsgát, pedig egészen más a szerepük. Hozzátette: „A pályakezdő részt vehet a címzetes vizsgán, és akár meg is kaphat egy állást. De amíg nincs meg a véglegesítője, csak meghatározott időre alkalmazható” – magyarázta.

Kapcsolódó

Kedden tartják a pedagógusi véglegesítő vizsga írásbeli próbáját

Több mint 9600 jelentkező vehet részt idén a pedagógusi véglegesítő vizsga írásbeli próbáján, amelyet kedden tartanak meg az erre kijelölt 42 vizsgaközpontban.

tanári vizsga írásbeli vizsga pedagógus

A vizsga ugyanakkor nem csupán a négyórás írásbeliből áll. A jelentkezőknek előbb igazolniuk kell, hogy jogosultak részt venni rajta, ezt követően két szakellenőrzésen vesznek részt, ahol tanóráikat értékelik, emellett szakmai portfóliójukat is elbírálják. A végső jegyben azonban az írásbeli vizsga a meghatározó, hiszen hétszer akkora súllyal számít, mint a korábbi részeredmények. A sikeres véglegesítőhöz legalább 8-as végső átlag szükséges.

Évről évre többen jelentkeznek Maros megyében

Maros megyében folyamatosan nő a véglegesítő vizsgára jelentkezők száma – jelentette ki a főtanfelügyelő-helyettes. Míg 2024-ben 230-an, 2025-ben 245-en, addig idén már 255 pedagógus vesz részt az írásbeli vizsgán. Tavaly a vizsgázók 67,96 százaléka érte el az átmenő jegyet.

Antal Levente Mihály szerint ez azt mutatja, hogy továbbra is sok fiatal választja a pedagógusi pályát.

Arra a kérdésre, hogy felkészültebbnek látja-e az idei jelölteket, közölte: ezt majd a vizsgaeredmények mutatják meg, de a szakmai portfóliók biztatóak. „Nagyon sok tízest írtam alá, tehát nagyon sok kiváló portfóliót láttam. Úgy gondolom, hogy amióta a tapasztaltabb kollégák mentorként segítik a pályakezdőket, azok a fiatalok, akik nyitottak és valóban elkötelezettek a szakma iránt, jól felkészülnek. Nemcsak a szakellenőrzéseken, hanem az írásbeli vizsgán is elérik a szükséges eredményt” – mondta.

Fizikatanárból hiány, nyelvtanárból sokszor túljelentkezés van

A jelentkezők számának emelkedése nem jelenti azt, hogy minden tantárgyból elegendő pedagógus állna rendelkezésre – hívta fel a figyelmet a szakember.

A főtanfelügyelő-helyettes szerint továbbra is kritikus a helyzet a fizika, a kémia, több szaklíceumi szaktantárgy, illetve egyes művészeti szakok esetében. Ezekre a területekre nehéz megfelelő szaktanárt találni, miközben a tanítói, óvodapedagógusi, nyelvtanári vagy romántanári állásokra rendszerint jóval többen jelentkeznek, mint ahány helyet meghirdetnek.

Ez olykor különleges helyzeteket is eredményez: filológiát végzett pedagógus végül reál tantárgyat tanít.

„A pályakezdők többnyire 25–26 éves korukban kerülnek be a rendszerbe. Addigra már elvégeztek egy egyetemet, és sok esetben korábban egy-egy reál tantárgyból is kiváló tanulók voltak. Találkoztam már olyan filológia szakot végzett pedagógussal, aki azért vállalta el egy reál tantárgy oktatását az általános iskola felső tagozatán, mert a saját szakjának megfelelő állások már beteltek. Attól, hogy később filológiát tanult, még lehet, hogy általános iskolában kitűnő volt matematikából vagy fizikából. Egy kis felkészüléssel egy ötödik–nyolcadik osztályos reál tantárgy tanítását is el tudja látni” – magyarázta Antal Levente Mihály.

Nem a vidéki iskola riasztja el a fiatalokat

A pályakezdő pedagógusok többsége elsősorban az otthonához minél közelebb szeretne elhelyezkedni – válaszolta kérdésünkre a főtanfelügyelő-helyettes. Antal Levente Mihály szerint a vidéki iskolák önmagukban nem jelentenek visszatartó erőt. „Ha valaki vidéki környezetből származik, egyáltalán nem retten meg attól, hogy vidéki iskolában dolgozzon, a városiak pedig inkább a városban szeretnének elhelyezkedni. Nem hallottam olyan pályakezdőről, aki csak azért utasított volna vissza egy állást, mert vidéki iskoláról volt szó” – mondta.

Kapcsolódó

Veszélyben az oktatás jövője? – A hazai pedagógusok mindössze 9 százaléka 30 év alatti

A romániai oktatási rendszer akut hiánnyal küzd fiatal pedagógusok terén, a tanárok mindössze 9%-a fiatalabb 30 évesnél, figyelmeztet Mircea Miclea, volt oktatási miniszter.

oktatás pedagógusok fiatalok pályaválasztás

Szerinte sokkal inkább az ingázás költségei befolyásolják a döntést. Ha az önkormányzatok megtérítik az utazási költségeket, a fiatal pedagógusok könnyebben vállalnak munkát a kisebb településeken is. Ha azonban a nagy távolságot saját költségükön kell megtenniük, az már komoly visszatartó tényező lehet.

Nyugdíjas pedagógusok nélkül még nehezebb lenne

A tanárhiány miatt ma is számos iskola számít a nyugdíjas pedagógusokra. Antal Levente Mihály szerint előfordul, hogy egy állás nem jelent teljes katedrát, vagy egyszerűen nincs megfelelő jelentkező egy-egy tantárgyra. Ilyenkor a nyugdíjas kollégák jelentik a megoldást.

„Örülünk a nyugdíjas pedagógusoknak. Volt olyan időszak, amikor a nem teljes katedrákat is nekik ajánlották fel, csak hogy a gyerekeknek szakképzett tanáruk legyen. Ilyen nemcsak vidéki, hanem városi iskolákban is előfordult” – mondta a főtanfelügyelő-helyettes.