Kiszippanthatja-e a munkaerőt Romániából a schengeni csatlakozás, vagy épp segíthet a munkaerőhiányon? A Maszol által megkérdezett szakember szerint több szempontból kell vizsgálni a kérdést, a kihívás pedig az lesz, hogy a kereslet-kínálat közötti harcban egyensúlyt találjunk. 

Ez év elején mindenki Románia teljes körű schengeni csatlakozását ünnepelte. Azt, hogy végre eltűntek a korlátok, amelyek mind az utazókat, mind a gazdaságot hátráltatta. Csakhogy a Nyugat felé szabaddá vált út a hazai munkaerőpiacra is hatást gyakorol, új kihívások elé állítva a cégeket, amelyek már eddig is munkaerőhiányra panaszkodtak.

Békési Csaba, a Bihar megyei munkaerő-elhelyező ügynökség vezetője szerint a nehezen betölthető állások és a schengeni csatlakozás kérdését több megközelítésből kell szemlélni. Vannak ugyanis azok a munkahelyek, amelyeket mennyiségileg nem tudnak betölteni, ugyanakkor olyanok is, amelyek megfelelően képzett munkaerő hiányában jelennek meg újra és újra a kínálatban.

Merthogy, mint mondta: hónapról hónapra általában ugyanazok a típusú állások várnak betöltésre. „Ezek általában mennyiséget, illetve alacsony képzettséget vagy képzettséget nem igénylő munkák” – fejtette ki. Példaként említette a termelésben dolgozó munkásokat, de építőmunkásokra is mindig szükség van. Vannak ugyanakkor azok a típusú munkák, amelyek már némi kompetenciát igényelnek. Ide sorolta például a szakácsokat, szakácssegédeket, sofőröket. A felsőfokú végzettséget igénylő munkák között említette az építészmérnököket, elektrotechnikusokat.

Van egy harmadik kategória is. Ezek a szezonális munkahelyek, a nyári munkák, idénymunkák – ecsetelte. Legtöbbször mezőgazdasági munkáról van szó, de a vendéglátói tevékenységek is gyakoriak. Mosogatókat, pincéreket keresnek szinte rendszeresen.

Aki Nyugatra akart menni, az eddig is megtette

Az Európai Unión kívüli munkásokat elsősorban vendéglátóiparba és építőiparba hoztak. Bihar megyében például autóalkatrészgyárba hoztak vendégmunkásokat, de termelésbe általában kevesebbet hoznak, tudtuk meg. Békési hozzátette, hogy nehéz a munkavállalási engedély beszerzése, nagyon hosszú a várakozási idő. A munkaerő kiválasztásától a megérkezéséig hónapok, akár egy év is eltelhet, így az is előfordulhat, hogy mire a gyakorlatban is betölthetővé válik a munkahely, már nincs is rá szükség.

A hivatalos adatok szerint országos szinten tavaly közel 150 ezer EU-n kívüli állampolgár dolgozott Romániában, 11 ezerrel többen, mint 2023-ban és 100 ezerrel többen, mint 2020-ban. Hogy ezeket a munkavállalókat kiszippanthatja-e a schengeni csatlakozás Romániából? Békési szerint a csatlakozással ezek a munkások valóban könnyebben elhagyhatják az országot Nyugat felé, de tapasztalata szerint eddig is elhagyták, amikor nem Románia volt a fő célállomásuk.

A spotmedia.ro szerint az egyik temesvári cégtől már januárban távozott három ázsiai vendégmunkás, ugyanakkor az aradi munkaerő-elhelyező ügynökség igazgatója, Marinel Henteș szerint jó munkakörülmények biztosításával itthon lehet őket tartani. „Mindenki tudja, hogy két gondolattal érkeznek Romániába: dolgozzanak itt, és ha lehet, menjenek tovább. (…) Vannak munkaadók Aradon, akik gondoskodnak arról, hogy tisztességesen megfizessék őket” – mondta Henteș korábban a Radornak.

Nemcsak mennek, jönnek is

Az uniós munkaerő kapcsán Békési Csaba rámutatott, hogy mivel Magyarország keleti része kevésbé fejlett, inkább onnan jönnek át hozzánk, a határmenti térségbe dolgozni. Ugyanakkor, ha szezonális munkáról van szó, a magyarországi munkák a keresettebbek, mert a napszámot jobban megfizetik a határon túl.

Megjegyezte, hogy Románia teljes körű Schengen-tagsága fellendítette az ingatlanvásárlást, ami azt jelzi, hogy még többen, még könnyebben vállalnak majd munkát. A képzettséget igénylő munkahelyekre ingáznak majd sokan, vélekedett. Az autóipar, az akkumulátorgyárak vonzhatják majd a fiatalokat a határ túloldalán. Tájékoztatása szerint a debreceni egyetem például már Nagyváradon szervez képzéseket olyan munkahelyekre, amelyeket majd Hajdú-Bihar vármegyében töltenek be.

A kereslet-kínálat közötti harcban lesz majd kihívás megtalálni az egyensúlyt, vélekedett Békési. Megjegyezte: annak idején Romániából, Bulgáriából, Magyarországról áramlott fel Nyugat felé a munkaerő, tőlünk keletebre viszont már az Unión kívül vagyunk. Azt tapasztalta viszont, hogy több külföldre távozott hazai munkavállaló kezd hazajönni. Szerinte a külföldi piacon is érezhető nacionalista mentalitás, ugyanakkor azok visszaáramlása kérdőjeles, akik családostól kitelepedtek, megtalálták a helyüket, jól képzettek.