A nagyobb nyugati bérek reményében már most továbbáll az EU-n kívüli munkavállalók jelentős része, de belegondolni is rossz, mi lesz, ha életbe lép Románia teljes körű Schengen-tagsága.  

A romániai politikusok és az üzleti világ képviselői kórusban követelik az ország mihamarabbi teljes körű csatlakozását a schengeni övezethez, azt hangoztatva, az utazóknak mennyi kellemetlenséget, a gazdaságnak pedig mekkora kárt okoz annak elmaradása. Mindeközben úgy tűnik, teljesen megfeledkeznek a veszélyről, amit a csatlakozás jelent majd a hazai munkaerőpiac számára, megnyitva a legális utat az EU-n kívüli munkavállalók számára a Nyugat felé. Márpedig a honi gazdaság jelen körülmények között is súlyos munkaerőhiánnyal küzd.

Azt, hogy hány vendégmunkás dolgozik Romániában, pontosan nem lehet tudni, ugyanis, ahogy az idehaza megszokott, az illetékes intézmények erősen eltérő adatokat adnak meg. A Bevándorlásügyi Felügyelőség (IGI) adatai szerint 2023 végén közel 75 ezren voltak. Ennek ellentmondva, tavaly nyáron a Munkaügyi Felügyelőség azt közölte, hogy a számuk megközelíti a 100 ezret. Az Economica.net megkeresésére a munkaügyi tárca tavaly szeptemberben azt a tájékoztatást adta, hogy szeptember 1-jén 118 ezer nem EU-s állampolgárnak volt érvényes munkaszerződése Romániában.  

Az idei évre a kormány ismét 100 ezres kvótát hagyott jóvá, nőhetett tehát a létszámuk, de hogy ez pontosan mit jelent, azt tulajdonképpen senki sem tudja.

Vendégmunkások átutazóban

A vendégmunkások közül viszonylag sokan már akkor is nyugat felé vették az irányt, amikor Románia még a légtérben sem volt a schengeni térség része. „Tavaly télen 23 szudáni munkásom volt, akiknek mindent biztosítottam, szállást és étkezést is. Tavasszal, egy napra rá, hogy megkapták a fizetésüket, mind eltűntek” – nyilatkozta a Bihoreanul hetilapnak Valeriu Trip, az autókba való kiegészítőket gyártó Valtryp tulajdonosa.

Cristian Erbașu, az egyik legnagyobb romániai építőipari vállalat, a Construcții Erbașu tulajdonosa azt mondja, hogy az elmúlt két évben nőtt az illegálisan Nyugat-Európába távozó vendégmunkások aránya. „A mi cégünknek nagyon rossz tapasztalatai vannak a pakisztániakkal. A 75 százalékuk az első két hónap után továbbállt. Más nemzetiségek esetében sokkal kisebb volt az arány” – nyilatkozta az üzletember az Economedia.ro-nak.

„Becsléseink szerint a légi schengeni csatlakozás óta a vendégmunkások 35-40 százaléka elhagyta Romániát” – nyilatkozta az economica.net-nek Yosef Gavriel Peisakh, a Work From Asia munkaközvetítő ügynükség vezérigazgatója. Állítása szerint olyanok is vannak, akik munkába sem állnak Romániában, hanem egyből megpróbálnak eljutni valamelyik nyugati országba.

A béremelés nem megoldás

Ha megkapjuk a szárazföldi Schengen-tagságot is, akkor borítékolható, hogy a jelenség fel fog erősödni. „A külföldi munkaerő nem elszivárog majd, mint most, a Nyugat egy az egyben el fogja szippantani” – nyilatkozta a Maszolnak egy nagyváradi vendéglátóipari vállalkozó, aki nepáli, indonéz és Sri Lanka-i dolgozókat is foglalkoztat. Véleménye szerint fizetésemeléssel nem lehet ezt megakadályozni, mivel a romániai bérek nem versenyezhetnek a nyugatiakkal.

Cristian Erbașu is osztja ezt a véleményt. „A csatlakozás első hatása a munkaerő elvándorlásának a felerősödése lesz. Utána a romániai vállalkozók fel fogják emelni a fizetéseket, remélve, hogy így visszaesik a távozók száma. Természetesen ez a vállalkozók szolgáltatásainak a drágulását vonja majd maga után, főleg hogy az elkövetkező években a munkaerőhiány egyre súlyosabb lesz” – mondja a bukaresti üzletember.

Elmondása szerint a hatóságok lényegében tehetetlenek a jelenséggel szemben, még akkor is, ha a nyugati országokba távozó vendégmunkások munkavállalási engedélye csak Romániára szól. „Nagyon nehéz lenne őket megállítani, mivel a nyugati államok, ha hivatalosan nem is ismerik el, akarják ezt a munkaerőt, s miután megérkeznek oda, semmit nem tesznek azért, hogy hazaküldjék” – fejtegeti Cristian Erbașu.

Călin Roman, az Erbașu Transilvania igazgatója szintén úgy látja, a fizetésemelés semmit sem old meg: ”Vannak cégek, melyek havi 1800 eurót is fizetnek, még sincs elég szakmunkásuk”. Ennek egyszerű a magyarázata: Nyugaton is munkaerőhiány van, az ottani bérekkel pedig a romániai cégek, bármennyire erőlködnek is, nem tudnak konkurálni, ezért az ázsiai vendégmunkások elmennek, a románok pedig nem jönnek haza. „Az ottani cégeknek sincs kivel dolgoztatniuk, így hát bért emelnek. Nem mondhatnak le 2 millió romániai dolgozóról” – mondja Călin Roman.

A vendégmunkások elvándorlásának a mérséklésére az egyik válasz a munkavállalási engedélyek kibocsátásának felgyorsítása lehetne, a gyakorlatban azonban épp ellentétes folyamat zajlik.

„A vízumok kibocsátása még körülményesebbé vált, mert Romániai Vízumközpont jóváhagyása mellett a többi schengeni országéra is szükség van, ami elnyújtja a folyamatot. Ráadásul a román konzulátusok személyzete szigorúbb lett, nőtt az elutasított igénylések aránya. A munkáltatók, akiknek nagy szükségük van munkaerőre, arra panaszkodnak, hogy az alkalmazás, a jelentkezők kiválasztása után egyre hosszabb időbe telik, egyes esetekben akár egy évig is eltarthat” – mondja a Work From Asia igazgatója. Az érintett vállalkozók elmondásai szerint korábban átlagosan nyolc hónapba tellett egy EU-n kívüli vendégmunkás alkalmazása.

Várhatjuk türelmetlenül a schengeni csatlakozás áldásait, de ne lepődjünk meg, ha a munkaerőhiány további súlyosbodását is elhozza majd.