Építkezésen, vendéglátásban, szupermarketekben vagy a nagyvárosi biciklis futárokat látva tapasztalhattuk, egyre inkább célország lett Románia az ázsiai, afrikai vendégmunkások számára. Az utóbbi években, mintha kezdenének átadni bizonyos pályákat vendégmunkásoknak a hazai alkalmazottak. A munkaerő-közvetítő irodák Pakisztánból, Nepálból, Indiából, Thaiföldről, Bangladeshből, Sri Lankaról, Egyiptomból, Ghanából, Szudánból kínálnak munkásokat szinte minden területre. A kereslet évről évre nagyobb irántuk a munkaadók részéről, akik azt mondják, képtelenek másképp lefedni a munkaerőhiányt.

Mint korábban írtuk, idén tovább is nőhet a vendégmunkások száma, mivel a kormány újabb 100 ezer munkavállalási engedély kibocsátását hagyta jóvá.

Olcsóságuk és lecserélhetőségük miatt népszerűek

Az igény óriási rájuk – ezt Arros Orsolya, a Dreamjobs munkaerő-közvetítő cég vezetője is megerősítette megkeresésünkre. Elmondta, kétnaponta érdeklődnek nála közvetítők vagy munkaadók.

„Van jövője, van kereslet, sok pozitív példa van. Én még nem mertem belefogni, mivelhogy mi alapvetően fehér galléros munkákra profilálódtunk, de kétnaponta kapok megkeresést ázsiaiaktól, hazaiaktól, munkaerő-kölcsönzőktől. Whatsapptól elkezdve minden csatornán megkeresnek. Vendéglátásba, sőt bányába is vennének fel ázsiai munkaerőt, még Sepsiszentgyörgyről is kerestek, hogy vennének fel ázsiai munkásokat” – sorolta a Dreamjobs vezetője.

Arros Orsolya elmondta, ahhoz, hogy felvehessen az EU-n kívüli országból származó állampolgárt, az alkalmazó cégnek munkát ajánló meghívást kell küldenie, és vízumot kell biztosítania.

„A munkaerő-kölcsönzés vált be leginkább, és általában minimálbért fizetnek nekik. Ha nem tetszik a munkás, akkor lecserélik, főleg amikor szezonra keresnek munkaerőt, akkor ez a legpraktikusabb, a kölcsönzés, és meg is lehet hosszabbítani, ha végül úgy döntenek. A román munkatörvény nagyon helyes módon a munkavállalót védi, nem lehet olyan könnyen lecserélni, mint a kölcsönzött munkaerőt, ez a kockázatmentesség a kulcs, emiatt olyan vonzó a munkaadók számára” – fejtette ki a munkaközvetítő vezetője.

Nepáliak a Farkas utcában

Kolozsvár belvárosában, a Farkas utca környéki építkezésen is dolgoznak ázsiai vendégmunkások. Elmondásuk szerint mintegy húszan vannak, mindannyian Nepálból. Amennyire szerény angoltudásuk engedte, válaszoltak a kérdéseinkre. Nabaraj elmondta, hogy naponta ingáznak Marosvásárhelyről, ott van a szállásuk. Hat hónapja tartózkodik az országban, és két évig marad. Napi 9 órát dolgoznak, két-két óra az utazás Marosvásárhely és Kolozsvár között.

A beszélgetéshez egy másik munkás, Sun Thapa is csatlakozott, kérdésünkre elmondta, hogy havi 3000 lejes fizetést kapnak kézbe, és az egészségbiztosításuk is fedezve van. Otthon ugyanezért a munkáért nagyon keveset kapna, intett lemondóan. Jól érzik magukat itt – bólogattak. Segítőkészek az emberek, mondta Sun Thapa.

Még egy nepáli munkás, Jhalak Katuwal is odajött, aki már románul köszönt, és próbált néhány szót mondani. Ő 5 hónapja dolgozik az országban. Elmondta, hogy 4000 eurójába került a munkaközvetítés, amiben benne vannak az engedélyek, útiköltség és szállás. Mindezt részletekben fizeti vissza a közvetítő ügynökségnek.

Szovátán is nepáli és Sri Lanka-i vendégmunkások

Sri Lanka-i és nepáli vendégmunkásokkal találkozhatnak a Szovátán üdülők is idén. Jelenleg húszan dolgoznak az Ensana Health Spa Hotelsnél április óta. Közvetítő cégen keresztül béreli őket a szállodalánc.

„A vártnál jobban teljesítenek. Arra számítottunk, hogy mivel nagyon más kultúrából érkeznek, a világ másik feléből, esetleg gond lesz, hogy más az ízvilág itt, de semmi probléma nem volt” – mondta el a Maszol megkeresésére Fülöp Nagy Róbert, a szállodalánc üzemeltetési igazgatója.

Hozzátette, évek alatt nem sikerült megoldani a munkaerő-hiányt, ezért döntöttek a vendégmunkások mellett, akik 8-9 hónapra a toborzási procedúra megkezdésétől meg is érkeztek. Szakács, szakácssegéd, pincér és szobalány munkakörökben dolgoznak, és két évre szól a szerződésük.

„Aki ismeri a keleti kultúrát, az tudja, hogy az ezek az emberek nagyon kedvesek. Úgy a kollégák, mint a vendégek részéről csak pozitívat tudok mondani” – mondta el még Fülöp Nagy Róbert.

Minimálbérért ők sem jönnének

Nem béreli, hanem meghatározatlan időre szóló munkaszerződéssel vette fel az egyik kolozsvári négycsillagos hotel vezetője nepáli vendégmunkását. Vlad Bota hotel-koordinátor megkeresésünkre elmesélte, szobalányként dolgozik nála egy asszony, akinek hamarosan a férje is megérkezik, és a hotelben fog dolgozni.

„Nem találtam megfelelő embert, legalább három hét kell, míg beletanul egy új alkalmazott, aztán vagy marad, vagy nem, a nepáliak nem mennek sehova. Gyorsan belejött a munkásunk, angolul tudunk értekezni. Szállást kap, fizetést, nem minimálbért, annyiért senki nem jönne” – számolt be a hotel koordinátora.

Hogy pontosan mennyi fizetést ad, azt nem árulta el, de elmondta, jövőbeli megoldásnak is a távoli országból hozott munkaerőt látja, mivel dolgosak, megbízhatóak.

További 50 ezer kellene

A hotel vezetője a Work From Asia munkerő-toborzó cégen keresztül szerződtette a nepáli munkását. Yosef Gavriel Peisakh, az ügynökség menedzsere megkeresésünkre elmondta, az elmúlt 2 évben évente több száz munkavállalót toboroztak, többségüket a Fülöp-szigetekről, Sri Lankáról, Nepálból, Indonéziából, valamint kis százalékban Nigériából, Kenyából és Indiából.

„A legtöbb megkeresést az autóipari szolgáltatások és a mezőgazdaság területén regisztráltunk. A Fülöp-szigeteki dadák és házvezetőnők továbbra is nagy keresletnek örvendenek, és ez az ügynökségünk által kínált egyik legkeresettebb szolgáltatás. Egyik újdonság, hogy a tehetős családok sofőröket igényelnek rajtunk keresztül, valamint háztartási alkalmazottakat, kertészeket” – mondta el Yosef Gavriel Peisakh.

A munkaügyi felügyelőség adatai szerint április közepén több mint 120 000 külföldi dolgozott Romániában, a legtöbben, több mint 15 ezren az építőiparban, több mint 9 ezren pincérek vagy éttermi konyhán dolgoznak, 3 ezren pedig a szállításban – írja a Hotnews.

Yosef Gavriel Peisakh, a bukaresti munkaerő-toborzó ügynökség menedzsere úgy látja, a 2023-ra jóváhagyott kvóta a külföldi munkások munkavállalási engedélyére vonatkozóan várhatóan még az év vége előtt kimerül, és körülbelül 50 000-rel kell majd kiegészíteni, hogy a valós piaci igényeket fedezni lehessen.

Van, aki csak a schengeni övezetbe akar jutni

Sokaknak csak tranzitország Románia. Nemrég Bukarestben kavart nagy port, hogy bangladesi munkások érkezés után szinte mind elhagyták Romániát. Ahelyett, hogy elkezdtek volna dolgozni, elmenekültek különböző migránscsempész-hálózatokon keresztül – adta hírül a Hotnews. Ezek a munkavállalók más európai országokba mennek tovább.

Romulus Badea, a Munkaerő-importőrök Szövetségének alelnöke szerint, a probléma az, hogy egyes romániai munkaadókat egyes külföldi toborzó cégek becsapnak, pedig gyanút kellene fogniuk, amikor azt mondják, hogy „a toborzási szolgáltatás nem kerül semmibe, sőt a munkaadó még pénzt is kap”.Hozzátette, a profi munkaerő-közvetítő ügynökségek tökéletesítették a toborzási technikáikat, hogy csökkentsék az illegális migráció kockázatát.

Yosef Gavriel Peisakh elmondta, a probléma folyamatosan aktuális pedig tilos munkaadót váltani annak beleegyezése nélkül, és kommunikációs kampányok is zajlanak.

„A kísértés, hogy a schengeni országokba jussanak nagyon nagy. Jelenleg számos kommunikációs kampány zajlik, amelyek elmagyarázzák, hogy milyen kockázatoknak vannak kitéve azok, akik illegálisan lépik át a határt, és milyen következményekkel jár ez a lépés. Sok szökevény azonban végül menedékjogot kér a schengeni országokban, a hatóságok kiszolgáltatottjává válik” – mondta el, hozzátette, ezeknek a szökevényeknek szertefoszlik a schengeni munkavállalásról szőtt álmuk, és az emberkereskedelem és az illegális migráció áldozataivá válnak.