A hazai vállalkozások további 40 ezerrel növeltetnék az Európai Unión kívülről alkalmazható vendégmunkások keretszámát. Erre az évre, akárcsak tavaly, a kormány százezer főben határozta meg a kvótát, ami különben az elmúlt években folyamatosan emelkedett: 2017-ben ötezer, míg 2020-ban ötvenezer új vendégmunkás alkalmazását tették lehetővé. Tavaly megkétszerezték a keretet, idén viszont már nem növelték.

Békési Csaba, a Bihar Megyei Munkaerő-elhelyező Ügynökség igazgatója a Maszolnak elmondta, az elmúlt évben sem merítették ki a munkaadók a teljes keretszámot. Nem tartja kizártnak, hogy csak azért emeltetnék meg a kvótát, hogy ezzel nyomást gyakoroljanak a helyi munkavállalókra, kilátásba helyezve, hogy ha az általuk felkínált feltételek mellett nem töltik be az állást, alkalmaznak külföldről. A döntést a keret esetleges növeléséről a kormánynak az év közepéig kell meghoznia.

Szakképzetlen, alacsonyan képzett munkaerőt keresnek

Tavaly százezer, Európai Unión kívülről érkező új vendégmunkás foglalkoztatását engedélyezték, idézte fel Békési Csaba. Hozzátette, a munkaadóknak személyre szóló kérést kell benyújtsaniuk a vendégmunkások alkalmazására, az elmúlt évben a kérések száma nem érte el a 80 ezret, de ez nem azt jelenti, hogy ennyien meg is érkeztek Romániába. Idén nem növelték a keretszámot, és a januári eleji tapasztalatok szerint a kérelmek száma sem növekedett az elmúlt év hasonló időszakához képest. Az igazgató nem tartja kizártnak, hogy a munkaadók azért szorgalmazzák a szám növelését, hogy ezzel is nyomást tudjanak gyakorolni a hazai munkavállalókra, hogy betöltsék a felajánlott állásokat.

Folyamatosan növekszik a minimálbéren foglalkoztatottak száma, különösen, amióta a legalacsonyabb kötelező fizetés elérte a bruttó 3000 lejes szintet, a felsőfokú képzést igénylő betölthető munkahelyek aránya mindössze 6–7 százalék, vázolta a helyzetet Békési Csaba. Sokan keresnek szakképzetlen vagy alacsonyan képzett munkaerőt, minél nagyobb az Európai Unión kívülről alkalmazhatók száma, erőteljesebb nyomás nehezedik a helyi munkavállalókra. Az alkalmazók azzal érvelnek: „ha ti nem fogadjátok el a feltételeinket, hozunk vendégmunkásokat”.

A tapasztalatok szerint általában egyes ágazatokban – a turizmusban, az építkezésben – meghatározott időre alkalmaznak vendégmunkásokat. Ez egy áthidaló megoldás, de közép- és hosszútávon nem lehet egy vállalkozás jövőjét külföldi humánerőforrásra alapozni, és a visszajelzések szerint ennek a munkaadók is tudatában vannak, fejtette ki a munkaügyi szakértő.

Romániában jelenleg mintegy hatmillió alkalmazott dolgozik, valamivel több mint 4,7 millió a magánszférában, és 1,2 millió az állami szektorban. Fel kell készülnünk arra, hogy Románia gazdasága és munkaerőpiaca felzárkózik hosszú távon az európai szintre, ez a bérek növekedését vonja maga után, de a magasabb fizetések előbb-utóbb az árakban is tükröződnek, az elmúlt 15-20 évben is tetten érhető ez az irány, taglalta Békési Csaba.

A béremelkedések következménye, hogy növekszik a vendégmunkások száma is. Korábban Románia exportált munkaerőt, most már célország az EU-n kívül érkezőknek, hiszen például Indonéziában 150 dolláros a havi bér szintje, Romániában pedig 500-600 eurót keresnek. Szintén a visszajelzések szerint, a vendégmunkások nagy része csak meghatározott időre érkezik, csak két-három évig hosszabbítja a munkavállalási engedélyét. Addig maradnak, amíg annyi pénzt félre tudnak tenni, amiből a hazájukban vásárolnak egy lakást, építenek egy házat.

Átlagos a hazai munkanélküliség

A hazai 5 százalék körüli munkanélküliségi mutató átlagosnak mondható, a szakértők szerint a 7-8 százalékos munkanélküliségi arány tenné lehetővé a dinamikusabb munkaerőpiacot. Kisebb ingadozások a gazdaság teljesítményétől függően tetten érhetők, ám eltérések vannak az ország különböző régiói között is, például Bihar megyében jóval az országos átlag alatt van a munkanélküliség, mindössze 1,2 százalékos. Ezt lebontva kiderül, hogy közel 3 százalék különböző okok miatt nehezen alkalmazható, például nincs megfelelő képzettségük, vagy nem tudják vállalni az ingázást. Tulajdonképpen országos szinten mindössze 2 százalék az aktív munkakereső, a munkaadók közöttük találhatnak potenciális munkatársat.