A hazai, jó minőségű, szabad munkaerő léte éppúgy mítosz, mint az unión kívüli külföldi munkaerő alacsony fizetése, ugyanakkor gondot jelent a valós pályaorientáció hiánya - vélik a vállalkozók gondjait jól ismerő szakértők. Szovátán Srí Lankából, esetleg Nepálból érkezett szakács készítheti a gulyást, sütheti a miccset, de a söröskorsókkal teli tálcával egyensúlyozó távol-keleti pincéren se lepődjünk meg.

Egy munkaerő-közvetítő cégen keresztül Srí Lanka-i és a nepáli állampolgárokat szerződtetett a személyzethiánnyal küzdő szovátai szállodáiba az Ensana Health Spa Hotels. A szállodalánc műveleti igazgatója, Fülöp-Nagy Róbert nemrég arról számolt be a sajtónak, hogy az ázsiai vendégmunkásokat szakácsnak, szakácssegédnek, pincérnek és szobalánynak alkalmazzák egy évre szóló munkaszerződéssel. A hírre reagálva a közösségi médiában egyes hozzászólók felháborodottan nehezményezték, hogy míg a környéken sokan vállalnának munkát, a munkáltató inkább az olcsóbb, nem uniós államokból származó külföldi munkaerő mellett döntött.

Megkérdeztük Szathmáry Zsoltot, a vállalkozókat és a gazdasági élet szempontjából fontos vezetőket tömörítő marosvásárhelyi St. Georgius Manager Club alelnökét, milyen tapasztalatai vannak az alkamazásokkal kapcsolatban. Mint elmondta, az ügyfeleinél tapasztaltak alapján a  legtöbb esetben a munkaerő hiánya vezeti a vállalkozót arra, hogy távol-keleti munkaerőben gondolkozzon, nem pedig a pénzspórolás. Szerinte a hazai, jó minőségű, szabad munkaerő léte egy mítosz.

„A vendéglátóiparban elég alacsonyak a fizetések. A romániaiak már túl kényelmesek az ilyen munkára. Vagy van, aki hajlandó elvállalni a különösebb szakképzettséget nem igénylő munkát, de akkor inkább nyugatra megy uniós állampolgárként, ahol több pénzt kap. Olyan is van, aki inkább egyszerűen otthon ül, nem csinál semmit” – fogalmazott Szathmáry Zsolt. Hozzátette: sok romániai cég arra szakosodott, hogy az itteni munkaerőt kivigye külföldre. „Egyik ügyfelünk, egy kisebb szálloda több mint egy évig gondolkozott azon, hogy külföldieket alkalmazzon, végül talált hazai munkaerőt, igaz, csak pár emberre volt szüksége” – mesélte a Maszolnak a St. Georgius Manager Club alelnöke, utalva a cseppet sem könnyű döntésekre.

Szathmáry Zsolt úgyszintén mítosznak nevezte a külföldi munkaerő alacsonyabb fizetését. „A fizetés mellett biztosítani kell a szállításukat, szállásukat, a munkaengedélyek beszerzését, egyes esetekben alkalmazni kell egy tolmácsot is. Szóval a spórolás nem egy döntő szempont. Legalábbis azokban az esetekben, amelyeket én látok. Hadd mondjak egy másik példát, egy fafeldolgozó gyárból. Hoztak négy távol-keletit. A tulajdonos elsősorban ki akarta próbálni, hogy milyen munkaerőt képviselnek. Meglepetésére ezek az emberek legalább olyan jól dolgoztak, mint a hazaiak. Sőt, kisebb konfliktus is kezdett kialakulni, mert a teljesítmény alapú bérezésben rövid idő alatt már majdnem ott voltak, mint a hazai munkások” – számolt be tapasztalatairól a vállalkozókat tömörítő klub elnöke.

Úgy látja, a leginkább a krónikus munkaerőhiány vezeti rá a vállalkozókat arra, hogy külföldi munkaerő alkalmazásán gondolkozzanak. Szathmáry ugyancsak problémának tartja a szakképzés hiányát, amely egész Székelyföldre jellemző. Mint mondta, nincs „friss vér” a rendszerben. Azok, akik megtanulják a szakmát – rendszerint egy cégnél –, azonnal jobb lehetőségek után néznek. Mivel még mindig nagy a különbség a nyugat-európai és a romániai fizetések között, sokan elmennek. A vállalkozók gondjait jól ismerő szakember megemlítette, hogy például a Marosvásárhely és Debrecen közötti rendszeres repülőjárat nyilvánvalóan fontos lesz a hajdúszoboszlói strandnak a turistaforgalom szempontjából, de nem mellékes, hogy Debrecenben nemsokára megnyitja kapuit a legnagyobb BMW-gyár mellette több nagy alvállalkozóval. „A magyarul beszélő vendégmunkásoknak, ha van egy gyors hazautazási lehetőségük, sokkal könnyebben bevállalható a határon túli munka” – mondta Szathmáry. 

Nem az olcsóság, hanem a munkaerőhiány az ok

Édler András, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is úgy látja, a vendégmunkások egyre gyakrabban lesznek majd jelen a gazdaságban és ennek nem az olcsóság, hanem a munkaerőhiány az oka. Problémának nevezte a valós pályaorientáció hiányát. „Ebből adódóan lehet, hogy van túlkínálat, mondjuk gyenge jogászokból, akik autószerelőként viszont briliánsak lehetnének. Ugyanakkor a szakképzés is hagy nagyon sok kívánnivalót hagy maga után, ugyanis a romániai rendszer még mindig inkább tanárközpontú, mint piacorientált” – mondta érdeklődésünkre Édler András.

A statisztikák szerint Romániában igény van az ázsiai munkaerőre, a kormány által jóváhagyott százezer fős keret már hónapokkal a tavalyi év vége előtt kimerült. Románia ennek ellenére sem emeli tovább az Európai Unión kívülről újonnan befogadható külföldi vendégmunkások számát, annak felső határa 2023-ban is marad százezer. 2022-ben a legnagyobb munkaerőhiányt az építőiparban, a vendéglátásban és a fuvarozásban tapasztalták, az év első felében 345 ezer betöltetlen állás szerepelt a munkaerő-elhelyező ügynökség nyilvántartásában.