Nemcsak a bürokratikus buktatók, hanem a változó elképzelések is hátráltatják a Hargita-hegység egységes turisztikai fejlesztési stratégiájának elkészültét. Bár jó tíz évvel ezelőtt nekikezdtek az övezeti rendezési terv elkészítésének, a különlegesen fontos dokumentumot – megegyezés hiányában – nem fogadták el. Utánajártunk, hol bukott el, illetve min áll vagy bukik napjainkban is a terv elfogadása.

Tavaly decemberben bemutatták a Hargita-hegység és zónájára vonatkozó mestertervet, amelynek lényege, hogy átfogóan, egységesen lehessen fejleszteni a jelentős turisztikai potenciállal rendelkező, de több önkormányzat területén fekvő térséget. A cél tehát az, hogy fellendítsék a turizmust, beruházásokat indítsanak el, hogy minél hosszabb időre a térségben tudják tartani a turistákat.

Ehhez azonban nélkülözhetetlen egyrészt a tulajdonjogok tisztázása, másrészt az urbanisztikai rendezés, vagyis az övezeti rendezési tervet (PUZ) szabályozó dokumentum létrehozása és elfogadása. Mindez azért nagyon fontos, mert a beruházások addig nem lesznek biztonságban, ameddig ezek az alapdokumentumok nem születnek meg, hiszen a közterületnek minősülő telkek használata tekintetében is problémák vannak, hovatovább az infrastruktúra karbantartását is tisztázni kell. Ezért kiemelt fontosságú a megegyezés a térségben működő vállalkozókkal, panzió- és szállodatulajdonosokkal, sípálya-üzemeltetőkkel, beruházókkal, valamint az önkormányzatokkal.

Korábban, 2012-ben már elkezdtek dolgozni az övezetrendezési terven (PUZ), amely néhány évvel ezelőtt, 2021-ben az utolsó engedélyezési szakaszban leállt, mert nem minden önkormányzat, területtulajdonos és közbirtokosság értett egyet a változtatásokkal, márpedig ahhoz, hogy a PUZ-t engedélyeztetni lehessen, minden érintettnek el kell fogadnia.

A fejlesztések szempontjából elengedhetetlen, hogy létrejöjjön az övezetrendezési terv, mert ha az önkormányzatok külön-külön szabályoznák a saját területeiket, akkor adódhatnak olyan eltérések, vagy stratégiai fejlesztési csúszások, amelyek nincsenek összhangban a többi önkormányzat akaratával, tehát nem jön létre egy egységes terület, ahol meg lehet valósítani a fejlesztéseket. Hargita Megye Tanácsa 2012-ben felvállalta, hogy egyben kezeli ezeket a területeket – tudtuk meg a korábbi rendezési terv elkészítésével megbízott Vallum Kft. építészeti iroda vezetőjétől, Korodi Szabolcstól.

Tudni kell, hogy a Hargita-hegység részeiként Hargitafürdő, a Madarasi Hargita, Büdösfürdő, Homoródfürdő, a madéfalvi Hógödör, a csíkmadarasi Nagygödör, a Súgó-barlang, a Tolvajos-tető, Kalibáskő, Marosfő számítanak fejlesztésre váró övezeteknek. Ezek 19 közigazgatási egység (Csíkszereda, Szentegyháza, Csíkcsicsó, Csíkdánfalva, Csíkkarcfalva, Csíkmadaras, Csíkrákos, Csíkszentimre, Csíkszentkirály, Csíkszentsimon, Csíkszenttamás, Gyergyóújfalu, Homoródalmás, Kápolnásfalu, Lövéte, Madéfalva, Tusnád, Vasláb, Zetelaka) területén találhatók.

Mit tartalmazott a PUZ, amelyen közel 10 évig dolgoztak?

Korodi Szabolcs elmondta, „leszámítva Homoródfürdő vagy Hargitafürdő központját, ezek a területek vagy Szentegyházához, vagy Csíkszeredához tartoznak. A perifériák, a Madarasi Hargita vagy a Csíkszentimrei Büdösfürdő gyakorlatilag szabályozatlan zónák, még a központjaik sincsenek szabályozva urbanisztikailag”. A 2012-ben elindított övezeti rendezési terv segítségével ezt megoldhatták volna, emellett meghúzták volna a belterülethatárokat is. Ezen kívül a rendezési terv által felvázolták, hogyan lehetne megoldani az utcahálózat, az infrastruktúra kialakítását az áram- és vízellátástól kezdve a szennyvízelvezetésig.

Hozzátette, „mi sokat foglalkoztunk a legelős és erdős külterületekkel, hogy olyan négyévszakos attrakcióknak teremtsünk helyet, amelyek által ezek a települések fellendülnek. Például hogy a Csíkszentimrei Büdösfürdőn ne csak 2-3 mofetta legyen, hanem minden korosztályt megszólítsanak és lehetőleg minden évszakban. Hargitafürdőn a sportolási lehetőségeken kellene sokat fejleszteni, mert ott az alap infrastruktúra jobban ki van építve, a Madarasi Hargitán a sízésen túl biztosítani kellene azt, hogy egész évben, akár több napra is ellátogassanak oda a turisták. Homoródfürdőn egy teljes arculatváltásra lenne szükség a további erősödéshez. Emellett nyilván a túraútvonalak, a sípályák, a sífutópályák, a kerékpárutak létrehozása vagy fejlesztése is szerepelt a tervben mint koncepció” – tette hozzá Korodi Szabolcs.

Miért bukott el a terv?

2021-ben nagy vitát váltott ki, hogy voltak olyan önkormányzatok és közbirtokosságok, amelyek nem támogatták a PUZ-t. „Ami 2017-ben már el volt döntve, azt egy új önkormányzati vezetőség vagy egy megváltozott közbirtokossági vezetői szemlélet miatt nem lehetett megcsinálni. Egy több mint 90 százalékban kész projektet – amin aztán lehetett volna még csiszolni – nem támogattak.” Korodi Szabolcs szerint nem féltétlen szakmai indok miatt ellenezték a tervet.

Szentegyháza önkormányzata például nem támogatta a tervet. Lőrincz Csaba polgármester megkeresésünkre elmondta, a korábbi rendezési tervben fontos szerepet kapott a vendégek elszállásolásának a lehetősége. „Nem értettem, hogy miért a hegyen kell kiépíteni ezeket a szállodákat, mikor ott a természetet kell megvédeni. Ezeket a vendéglátóegységeket a lent lévő településeken kellene megépíteni, ahol van infrastruktúra” – magyarázta a polgármester. Kiemelte, meglátása szerint elsősorban a közszolgáltatásokat szükséges fejleszteni, és a rendezési tervben a villanyhálózat, valamint a szennyvízrendszer kiépítését kellett volna megoldani, majd csak ezt követően beépíteni a területet.

„Magát a tervet jónak találtam, azt, hogy a hegyen sípálya-rendszerekben gondolkodnak, de menet közben mintha már nem erről szólt volna az egész, hanem arról, hogy egy-két wellness, hotel, panzió megépülhessen. Arra kértem őket, hogy a prioritás a közszolgáltatások kiépítése legyen, gondolok itt kabinos felvonóra, túraösvények kiépítésére, kerékpárutak kialakítására” – tette hozzá.

Korábban Borboly Csaba a Székelyhonnak úgy fogalmazott, az egész fejlesztési tervet szükséges újragondolni, de nincs egyszerű dolguk, hiszen ilyen elképzelésre, mint ez, nincs példa az országban. Nagyon sok tervet, elemzést és tanulmányt készítettek, ezek pedig nagyon fontosak a folytatáshoz. Akkor azt mondta, külön fogják kezelni a fejlesztési zónákat, hogy ne történhessen meg az, hogy egyik település miatt akadályozva van az egész fejlesztési terv.

Mi a különbség az éppen készülő mesterterv és a korábban elkészített övezeti rendezési terv között?

A PUZ végül 2021-ben, közel 10 évnyi befektetett munka után elbukott, majd egy 2023 decemberében tartott sajtótájékoztatón Hargita Megye Tanácsa bejelentette, készül a Hargita-hegységre és zónájára vonatkozó mesterterv. Kíváncsiak voltunk, mi az, amitől más ez a mesterterv, mint a korábban elkészített övezetrendezési terv, ugyanakkor arra is, mi a megoldás arra, hogy ezúttal a terv sikeres legyen.

Borboly Csabától, Hargita Megye Tanácsának elnökétől megtudtuk, a PUZ-t és a most készülő mestertervet „nem keverhetjük össze”. Utóbbi ugyanis egy hosszútávú fejlesztési stratégia, amely egységesen kezeli a tagtelepüléseket, illetve a különböző rövid- és hosszútávú fejlesztési lehetőségeket tárgyalja a Fejlesztési Társulás tagtelepülésein, valamint az ezek hatáskörébe tartozó területeken, míg a PUZ csupán egy szabályozó és urbanisztikai dokumentum. Az övezeti rendezési tervet településekre leosztva készítik, a fejlesztési zónák tagtelepülésenként, úgymond pontonként elkülönítődnek, így nem hátráltatják egymást a települések, de ezek elkészítéséhez szükség van a tulajdonjogok tisztázására. „Cél a térség egységes fejlesztése”, de a fent említett módon a települések egyéni elképzelései is érvényre juthatnak.

„A régi övezet rendezési tervben vannak olyan részek, amelyek felhasználhatók a mesterterv elkészítésénél is mint pl. térképek, leírások, turisztikai fejlesztések, infrastruktúra. De ezeket majd a különböző településeknek az övezetrendezési tervét készítők alapul fogják venni, illetve az egyéni beruházók és fejlesztők is alapul tudják venni a régi dokumentumokat, ezeket már nem kell kigondolni” – tette hozzá.

Borboly Csaba szerint ezúttal az lehet a siker kulcsa, hogy a tervet a tagtelepülések és területtulajdonosok bevonásával készítik el és ennek érdekében a tervező folyamatosan egyeztetéseket folytat, felméréseket készít külön, minden településsel. A törvénykezések tekintetében pedig sok mindent helyre kell tenni, hiszen sok fejlesztést a bürokrácia útvesztői akadályoznak meg. Ezen is dolgozniuk kell.

A korábbi rendezési terv bukásával kapcsolatban kiemelte, „az évek során egyes települések és közbirtokosságok vezetői változtak, új jövőképpel rendelkeznek, ami természetes és elfogadható. Az új vezetők új irányvonalakat határoztak meg, kihívások elé állítva a projektünket. Hargita Megye Tanácsa azon felül, hogy hatáskörein kívüli, de fontos ügyekben próbál tenni, nem az a dolga és nem is tisztje, hogy olyan övezetrendezési tervet készítsen és erőszakoljon rá minden településre, vállalkozásra, közbirtokosságra, amellyel azok nem értenek egyet. A projekt előrehaladását azonban hátráltatja a tulajdonjogok rendezetlensége is és az erdő alapügyének tisztázatlansága”.

A Hargita megyei tanácselnök hozzáfűzte, az új projekt két lépcsőben halad előre. Az első lépés a mesterterv kialakítása, ezen folyamat során pedig aktívan egyeztetnek minden érintett féllel, ezzel párhuzamosan pedig pontonként, „a mesterterv alapján fejlesztési tervek készülnek minden tagtelepülés számára, de szintén településekre leosztva folyamatba van az övezetrendezéshez szükséges tervek elkészítése is” – fejtette ki.

Mit tartalmaz a készülő mesterterv?

A decemberi sajtótájékoztatón elhangzott, hogy nehéz a helyzet, hisz eddig olyan területeken is építkeztek, fejlesztettek, amelyek részei az erdőalapnak, ugyanakkor a jogszabályok tekintetében rengeteg a bürokrácia és a túlszabályozás, ezért nagyon nehéz a fejlesztések terén továbblépni. „Ha ez a mesterterv elkészül és elfogadjuk, akkor a kaotikus építkezések, fejlesztések helyett egy tudatos, természetbarát, fenntartható és négyévszakos fejlesztési, engedélyezési folyamatot lehet útjára bocsátani” – vázolta meglátásait a megyei elnök.

Bár a terv még nincs kész, Madár Zsolt, a Hargita-hegység Közösségi Fejlesztési Társulás ügyvezető igazgatója szerint egy családbarát, aktív, természetközeli és fenntartható turizmus irányába haladnak, fontos a turistákat hosszabb időre helyben tartani, egyúttal úgy kell a Hargitát fejleszteni, hogy megtartsák jelenlegi formájában, nem rombolva le a megszokott környezeti tájat.

Már most számos probléma, észrevétel, elképzelés és javaslat hangzott el. A többi között szóba hozták utak, bicikliutak építésének szükségességét, ösvények kialakítását, tulajdonviszonyok rendezését, szánkópálya és mofetták létrehozását, múzeum megvalósítását, a vallási turizmus jelentőségének erősítését.

Az önkormányzatok is várják a megoldást

Megkerestük Zetelaka polgármesterét, Nagy Attilát is, aki elmondta, a régi PUZ-hoz nagy reményeket fűztek, és bíztak benne, hogy a Hargita egy rendezett turisztikai célponttá válik. „Ahhoz képest az ember azt látja, messze állunk attól, hogy egy olyan turisztikai helyről beszéljünk, amire büszkék lehetünk” – mondta el a polgármester.

Kifejtette, Zetelaka szempontjából azért lenne nagyon fontos a változás, mert – bár a Madarasi-Hargitán nincsenek területeik, és nem sok panzió vagy épület van a községben – nagyon sok teher éri őket: egyrészt a hegyről érkező szemét is probléma, másrészt a szennyvízelvezetés sincs megoldva, ami a község felé szivárog. „Ezeket a terveket méltányosabban kellene elosztani más településekkel”, mondja az elöljáró, „például jó lenne, ha Szentegyháza és Kápolnásfalu is kivenné a részét ezekből a feladatokból”.

Nagy Attila hozzáfűzte, ami Zetelakát érinti és nagyon fontos lenne, az egy parkoló létrehozása, a Madarasi-Hargitára tartó út rendbehozatala és egy kezdő sípálya kialakítása

Kifejtette, az új tervtől sem vár el egyebet, mint a régitől, a lényeg, hogy a Hargita-hegységet, ami több önkormányzatnak büszkesége kellene legyen, rendbe tegyék. „Ilyen szempontból teljes mellszélességgel támogatjuk a projektet, de el is várjuk, hogy eredményes legyen” – jelentette ki.