A Fenntartható Fejlődési Főosztály a román kormány alintézményeként működik, és Borbély László korábbi RMDSZ-es képviselő, későbbi munkaügyi, majd környezetvédelmi miniszter vezeti. A feladatuk nemcsak az, hogy gyakorlatba ültessék az ENSZ által meghatározott 17 fenntartható fejlődési célt, hanem hogy ehhez szorosan kapcsolódva olyan stratégiákat dolgozzanak ki, illetve olyan programokat hozzanak létre és támogassanak, amelyek tevőlegesen hozzjárulnak egy élhetőbb jövő megteremtéséhez. De hogyan próbálják meg megszólítani az embereket és legfőképp a fiatalokat? Erről is szól a Borbély Lászlóval készült interjú.   

– A Fenntartható Fejlődési Főosztály egy elég utópisztikus nevű intézménye a román kormánynak, és a közleményeikből néha talán az átlagember számára nehezen megfogható az, hogy tulajdonképpen mit is csinálnak. Pontosan mi a feladata ennek a főosztálynak?

– A főosztály feladata az Agenda 2030 alapján véglegesített országos stratégiának a gyakorlatba ültetése. Ez azt jelenti, hogy 2015-ben – s ilyen szempontból nem utópisztikus, csak esetleg az, hogy egyesek úgy gondolják, ezt nem lehet megcsinálni – az ENSZ mind a 193 tagállama egyetértett azzal, hogy nem lehet továbbmenni azzal a mentalitással, ami volt azelőtt. Ennek elég hosszú a története, de 1987-ben volt egy első jelentés, és onnan mindinkább rájött az emberiség, hogy mentalitásváltásra van szükség. Na, de mit jelent ez a mentalitásváltás? Ez olyan kérdés, amely egyrészt technikai, és nem tudjuk ezt kivédeni. A sajtó is többször azt mondja, hogy ez túl komplikált, az átlag olvasó nem érti… Igen, tehát itt két vetülete van ennek, az egyik, hogy van egy 3000–3500-as hálózatunk, akik tudják, hogy miről van szó, de persze gondolom, jóval többen figyelnek minket.

A másik nagy kihívás az volt, hogyan szólítjuk meg a társadalmat, hogyan tudjuk az embereket is érzékenyebbé tenni, hogy ez egy komoly dolog. Elkezdve az éhínség, a szegénység csökkenéséről, egy egészségesebb életről, az oktatásról, az esélyegyenlőségről és folytathatnám ezt a 17 fenntartható fejlődési célt... Ez lebontva sok-sok technikai kérdést jelent, sok olyan elemzést és adatot, amely meg tudja mondani a politikusoknak, hogy mit kéne tenni bizonyos területen.

– Öntől azért nem állt távol ez a terület, korábbi tapasztalatai alapján már rálátása volt, hogy miről szól és milyen irányba kell tartania ennek az egésznek…

– Amikor átvettem a Fenntartható Fejlődési Főosztályt, volt egy bizonyos tapasztalatom 2010-től, amikor egy évig az ENSZ Fenntartható Fejlődési Bizottságának voltam az elnöke, akkor a környezetvédelmi miniszteri státuszban. Utána megalakítottuk a javaslatomra a Külügyi Bizottság mellett a Fenntartható Fejlődési Albizottságot, amely most is működik és Bíró Rozália (a Képviselőház külügyi bizottságának elnöke – szerk. megj.) a hagyomány szerint az elnöke, és Románia Parlamentje ugyancsak az én és a kollégáim javaslata alapján az első parlament volt a 171 közül az Interparlamentáris Unióból, amely 2016. április 16-án azt mondta, hogy igen, itt megvan a politikai akarat, és ez nagyon fontos, mert politikai akarat nélkül nem tudod ezt végigvinni. A parlamentnek az volt a javaslata, hogy a kormány hozzon létre a Miniszterelnöki Hivatal mellett egy főosztályt. Ez megvalósult 2017 májusában, azóta végezzük a dolgunkat.

– Gyakorlatilag a nulláról kellett kezdeniük…

– Volt egy stratégia 2008-tól, egy jó stratégia különben, de azt nem alkalmazták, és akkor persze újra kellett ezt gondolni. Egy új stratégiát dolgoztunk ki 2018-ig. Ki kellett alakítani egy intézményközi kapcsolatrendszert, amely most működik. Ez azt jelenti, hogy a kormány összeül a miniszterközi bizottságban a miniszterelnök vezetésével, most lesz a negyedik találkozónk januárban, és a miniszterelnök elmondja, hogy a minisztériumok együtt kell dolgozzanak. Például csak egy dolgot említek, a körkörös gazdaság stratégiájának a véglegesítését, amit mi koordináltunk, és most már cselekvési stratégia is van 2032-ig. Van egy másik testület, a konzultatív tanács, amely 34 elismert szaktekintélyből áll a tudományos szférából, ők biztosítják a tudományos hátteret. Ezek az emberek már sok éve tudják, hogy mi fán terem a fenntartható fejlődés, és nagyon sokat segítettek. És van a civil társadalom, van egy több mint 140 entitást tömörítő, hivatalos kapcsolatban levő grémium a főosztállyal. Tehát azt kell mondanom, hogy 6 és fél év után van egy működőképes rendszer.

A másik, amit mondtam, hogyan szólítjuk meg a társadalmat. Ezeken a nagyon technikai kérdéseken kívül, ami nyilvánvaló, hogy egyeseknek úgy tűnik,  nagyon távoli és nem érthető, de nagyon sok olyan kezdeményezésünk van, amely emberközeli.

– Például Gyergyóban a pisztrángtelepítés.

– Az egy nagyon érdekes projekt. Gyergyóban a Békény-patakba telepítettünk 2000 őshonos pisztrángot ezelőtt másfél évvel, megchipeltük is, így tudtuk követni, és kiderült, hogy nagy részük még mindig ott van, ezáltal tisztább vizet isznak a gyergyóiak, a biodiverzitás átalakult jó irányba, tehát  mindenki érezhette, hogy ez egy jó kezdeményezés.

Minden évben van egy bizonyos költségvetésünk, és ilyen típusú projekteket tudunk támogatni. Például 300 madárfészket helyeztünk ki egy 2000 hektáros területre a kártékony rovarok megsemmisítésére, hogy ne kelljen vegyszerezni az erdőket, mert az ezekben fészkelő madarak elvégzik a feladatot. Ezek a megoldások gyakran nem kerülnek sok pénzbe, de sokat segítenek.

Összesen 17 kisebbségi nyelvre fordítottunk le egy képregényt a 17 hőssel, a 17 fejlődési célkitűzéssel és ezt elküldtük minden iskolának, ez magyarul is elkészült. Az Educația la înălțime (Oktatás a magasban) című projektet, amit a pandémia alatt kezdtek el, de már harmadik éve csinálják, 46 lecke fent van a YouTube-on, nagyon sok tanár használja, mert szenzációs rendezők egyórás filmeket csinálnak, elmennek mindenhova Romániába és leckéket készítenek, hogy a gyerekek másképp is tanuljanak és legyen vonzó.

– Nyilvánvaló módon a kutatási és egyéb szigorúan szakmai projekteken túl a fenntartható fejlődés egyik kulcsa az oktatás. A stratégián, a tanácsadáson és projektek támogatásán kívül van-e lehetőségük arra, hogy az oktatáspolitikát befolyásolják?

– Románia az egyedüli ország az Európai Unióban, és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), amelynek minél hamarabb szeretnénk a teljes jogú tagja lenni, körlevelet intézett az összes államhoz, amely része ennek a szervezetnek, hogy Románia példáját kövessék, hiszen van egy új mesterség Romániában, a fenntartható fejlődési szakértő. Az első 150 szakértőt kiképeztük tavaly. Ők a mi csoportjaink, sejtjeink, minden minisztériumban két-három ember, akikkel együtt dolgozunk 2018 óta, és bár az államtitkárokat, minisztereket cserélik időnként elég gyakran, de ezek a szakemberek ott maradnak és biztos pontok számunkra.

Összesen 2000 fenntartható fejlődési szakértőt képezünk ki 2026 végéig. Kilenc egyetem közül hatnak már megvan ehhez az akkreditációja. A 2000-ből az 1600 szakértő helyi szinten lesz, ez azt jelenti, hogy minden megyében 20–40 közötti szakértőt képezünk különböző specialitásokban, ez pedig befolyásolni fogja a mentalitást és azt, hogy adott szinten milyen döntéseket hoznak majd.

– Ön most nemcsak a romániai Fenntartható Fejlődési Főosztályt vezeti, hanem november végén megválasztották az európai szakmai hálózat vezetőjének is. Ez milyen plusz terheket ró önre, illetve hogyan tudja összeegyeztetni a helyi, illetve az európai hálózat működtetését?

–  Hál' Istennek össze tudjuk eljegyeztetni, egyrészt Romániának – és ezt nem én mondom, hanem a nemzetközi intézmények – regionális vezető szerepe van a fenntartható fejlődésben, 2021-ben megkaptuk az ENSZ nagydíját, ezt minden évben egy európai ország kapja meg, és erre büszkék vagyunk, de nyilvánvalóan ez kötelez is. Ez egy olyan hálózat, amelynek több mint 40 ország a tagja. Évente több rendezvényünk van, vannak anyagaink, amelyek – remélem – előre viszik a fenntartható fejlődési mentalitást Európa-szinten, és nem csak. Ez is egy elismerése a tevékenységünknek.

Létrehozunk egy kiválósági központot, de nem egy olyan intézményt, amelynek sok alkalmazottja van, hanem amely vonzani fogja a szakértelmet, olyan anyagokat fogunk készíteni, olyan szaktanulmányokat fogunk véglegesíteni, amelyek segíti a döntéshozást.

– Általános probléma, és sokan keresik arra a választ, hogy miképpen lehet megszólítani a jövő nemzedékét, az ifjúságot?

– Egyrészt az ifjúság felé nagyon sok rendezvény van, ahol társszervezőként becsatlakozunk és anyagilag is tudunk támogatást adni. Például ebben az évben a fő témakörünk a drogellenes harc volt, hogy világosítsuk fel a gyerekeket, hogy ez milyen fontos. Volt egy nagyon jó színdarab, amelyet profi színészek bemutattak tíz helyen, mindenhol 200-300 fiatalt hívtunk meg, és volt ahol éjszakába nyúló beszélgetések alakultak ki a fiatalokkal. Volt egy másik ilyen ismeretterjesztő együttműködésünk, ezt 15 iskolában mutatták be, de tavaly volt egy másik – amatőrök által bemutatott – félórás színdarab, ezt lefordítottuk magyarra is, bemutatták egyébként Csíkszeredában is.

Tehát próbáljuk ezeket az eszközöket bővíteni, próbáljuk emberközelibbé tenni. Az utolsó kezdeményezésünk a mérleg, ez egy nagyon érdekes installáció, egy szobrász készítette el, drótokból összeáll és megvan az egyensúlya. Ezt minden repülőtéren kiteszik majd, négy repülőtér már feltette a plafonra, és van rajta QR-kód, így aki utazik és szeretné tudni, hogy mi fán terem a fenntartható fejlődés, az a QR-kódon keresztül ezt megtudja. Száz vasúti állomásra fogjuk kitenni a jövő év elején, és 145 iskolában és egyetemen.

– Nagyon érdekes ez a szerteágazó tevékenység, ugyanakkor furcsa, sőt szinte ellentmondásos, hogy miközben nemzetközi szinten így elismerik a munkájukat, sokmindent próbálnak csinálni, aközben Románia az EU-ban a legkevesebbet költi kutatásra. Ez a kettő nem üti egymást, illetve nem volna hatékonyabb az önök munkája is, ha az állam többet fordítana a kutatásra–fejlesztésre?

– Dehogynem! De ez már politikai akarattól függ, meg hogy figyelembe veszik-e vagy sem, amit mi mondunk. Két éve egy projekten belül 55 felmérést készítettünk, megkérdeztünk 1500 embert minden két hónapban, mi a véleményük a fenntartható fejlődésről különböző területeken, és nagyon érdekes volt ezt összegezni. Mi ezt elküldtük a döntéshozóknak minden kéthónapban, persze itt már komplikáltabb a dolog. Látjuk, a költségvetéseket sokszor sebtében néhány hét alatt próbálják véglegesíteni. Most jutottunk el oda, hogy megvan a szakértelem, megvannak a mutatók, úgyhogy a jövőben bárki is legyen a kormányon, figyelembe kell ezt vegyék. Most indítunk egy másik projektet az európai uniós projektekért felelős minisztériummal, monitorizáljuk a különböző területeket, hogy az megfelel-e vagy sem a fenntartható fejlődési kritériumoknak.