A Kormány Főtitkárságán belül működő Fenntartható Fejlődés Főosztály és a  Dianem Vadásztársaság közös szervezésében csütörtökön került sor az Integrált erdővédelem biológiai kártevőirtás révén – fészkelőhelyek kialakítása madarak számára című projekt bemutató konferenciájára Gyergyószentmiklós mellett, a Békény-patak menti erdős területen.

A konferencián részt vett Borbély László államtanácsos, a Fenntartható Fejlődés Főosztály koordinátora, Barti Tihamér, Hargita megyei Tanács alelnöke, Len Emil Balázs, Gyergyószentmiklós alpolgármestere, a Dianem Vadásztársaság elnöke, Veress Csaba és alelnöke, Farkas Attila, a társaság tagjai tagjai, valamint a környékbeli középiskolák diákjai, akik közül többen részt vettek a projekt megvalósításában is.

A projekt részvevői 300 darab madárfészket terveztek meg, készítettek el és helyeztek ki a faállományt megtizedelő erdei kártevők természetes úton való megfékezése érdekében. A megfelelő fészkelőhelyek kialakításának köszönhetően növekszik a rovarevő madarak száma és elkerülhető a kémiai beavatkozás, amely károsítja az ökoszisztémát.

„Először 2021-ben jártunk itt, amikor ugyancsak a Dianem Vadásztársasággal közösen 2000 őshonos pisztrángot telepítettünk a Békény-patakba, hozzájárulva a vízi biodiverzitás helyreállításához. Most visszatértünk, hogy hozzájáruljunk a faállományt megtizedelő kártevők megfékezéséhez fészkelőhelyek kialakításával a rovarevő madarak számára. Gratulálok a projekt kezdeményezőinek az ötlethez, a rendkívüli eredményekhez – pár hónap alatt a rovarevő madarak több mint 40%-kát elfoglalták a kihelyezett fészkeknek, valamint azért, mert bevonták a fiatalokat is projekt megvalósításába. Ezáltal a fiatalok megismerhetik a természetet és a környezetvédelmet, megértik az önkéntes munka fontosságát és hozzájárulnak saját fenntartható jövőjük megvalósításához” – mondta Borbély László.

A Főosztály koordinálja Románia Fenntartható Fejlődési Stratégiájának megvalósítását. Tevékenységükkel a 17 Fenntartható Fejlődési Cél (SDG) alapján a társadalom fenntartható fejlődési modelljére való átállását kívánják elérni az ENSZ 2015-ben elfogadott menetrendjének megfelelően. A most testet öltött projekt közvetlenül hozzájárul a 15. fenntartható fejlődési cél, a szárazföldi élet és a biológiai sokféleség megvalósításához.