Potápi Árpád János, Magyarország nemzetpolitikáért felelős államtitkára „a világ legszebb március 15-ei ünnepségének” titulálta a kézdivásárhelyit, és vélhetően nem tévedett: gyönyörű volt a több ezres tömeg jelenlétében lezajló felvonulás, tartalmas volt az ünnepi műsor és a gálaest is lenyűgözte a közönséget.

Rég nem látott tömeg töltötte meg Kézdivásárhely patinás főterét március 15-én: az ünnepség alkalmával a magyar trikolór színeibe „öltözött” a városbelieket még mindig megosztó #Kézdi felirat, a Gábor Áron-szobor mögött a magyar nemzeti színeket mutató vászon díszelgett, a közvilágítás oszlopain pedig kokárdák ékeskedtek.

A központi ünnepség a szatellitrendezvények után kezdődött a város általános és középiskolás diákjainak a tiszteletkörével, akkor már egy tűt sem lehetett leejteni a céhes város központjában, a tömeg ennek ellenére tovább duzzadt, sokan a főtéri házak tornácára felkérezkedve követték az eseményeket.

Minden évben a leglátványosabb mozzanat a hagyományőrző gyalogosok és huszárok felvonulása, illetve a környékbeli falvak szekereseinek és lovasainak a parádéja. Természetesen idén is felvonult a Nagy Mózes Közművelődési Egyesület 15-ös Székely Határőr Gyalogezred 1-es zászlóaljának hagyományőrző csapata, a Kézdiszéki Huszár Hagyományőrző Egyesület 15-ös, II. Székely Határőr Gyalogezred kézdiszéki és gelencei csapata, a bélafalvi Tuzson János Hagyományőrző Társaság és a 15-ös, II. Székely Határőr Gyalogezred egyesített kézdiszéki csapata is. A céhes város lakóival ünnepeltek a mezőhegyesi, mezőkövesdi, paksi, szentendrei és gyöngyösi testvértelepülések küldöttségei, valamint a testvériskolák is, így a debreceni Kölcsey Ferenc Református Gyakorló Általános Iskola, a mezőtúri Református Kollégium és a békési Gál Ferenc Egyetem, Technikum, Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium képviselői.

Idén is megtörtént a szalagtűzés, a Pál Olivér által vezetett Kézdiszéki Huszár Hagyományőrző Egyesület 11-es Székely Határőr Huszárezred zászlójára az idei ünnepségre emlékeztető szalagot Bokor Tibor polgármester tűzte fel. A huszárok után egy gyönyörű ötösfogat vonult, ez a beharangozó szerint is az idei rendezvény különlegességének volt szánva és jogosan: a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. tulajdonában lévő, Papp János válogatott fogathajtó magyar bajnok által hajtott fogat Pap István mezőhegyesi polgármester kezdeményezésére érkezett a céhes városba. A gyönyörű fekete paripákat teljes díszben lehetett megcsodálni, a lovak a Magyar Országgyűlés által nemzeti kinccsé nyilvánított nóniusz fajtájúak voltak, amelyeket Mezőhegyesen tenyésztettek ki.

A hagyományőrzők után Kézdiszék összes települése felvonult szekerekkel és lovakkal, a menetben egészen apró póniktól a több mázsás, szemlátomást egyre nagyobb népszerűségnek örvendő hidegvérűeket is meg lehetett csodálni. A szekerek jó részén muzsikusok is helyt kaptak, így énekléstől csengetett a város központja. Rendkívül látványos volt emellett a felső-háromszéki lovasok nagy méretű székely és magyar zászlós felvonulása is.

A szónoklatok a déli harangszó után kezdődtek, elsőként Bokor Tibor polgármester lépett mikrofonhoz. „Hol a szabadság, ott van a haza. Amikor a mai beszédem alapgondolatán töprengtem, elsőként eme Petőfi Sándor-verssor jutott az eszembe. Nemcsak azért, mert nemzeti költőnk épp kétszáz évvel ezelőtt született, és ennek kapcsán a neki szentelt emlékév elején vagyunk; nemcsak azért, mert ő maga is megfordult Kézdivásárhelyen, és éppen a mai ünnepség apropójául szolgáló 1848–49-es szabadságharcunk idején, hanem mert gondolatai jórészt ma is szíven találnak” – mondta a polgármester. Így folytatta: „Lám, a népek tengere ma is zajlik, a leghangosabban most itt, a szomszédunkban, mert sokan a 21. században is úgy érzik, a szabadságot csak fegyverrel, véráldozat árán lehet kivívni, megvédeni.”

Bokor Tibor kiemelte, „mi, akik az Úzvölgye közelében élünk, jól tudjuk: a magyar hazáért életüket adók lelki nyugalmáért is meg kell küzdenünk, mint ahogy zászlóink szabad lobogásáért, a történelmi nagyjainkra való emlékezést jogáért, anyanyelvünk érvényesítéséért is nap mint nap harcot kell folytatnunk, magyarázattal kell szolgálnunk. Mivel nekünk ezer éve itt van a hazánk, itt van szükség a szabadságra is” – mondotta a céhes város elöljárója, aki után Cseke Attila fejlesztési miniszter lépett mikrofonhoz, beszédét Konrád György író szavaival indítva („Ha elveszítem a múltamat, akkor elveszítem önmagamat. Akkor nem látom, hogy mi köt az élethez. Az emlékek százlábú bogarak lábai. Velük a világba kapaszkodom. Voltam, tehát vagyok.”).

„Mindannyiunknak szerepet kell vállalnunk abban, hogy nemzetünket, örökölt szellemi értékeinket, beszélt és írott nyelvünket, hazánkat, múltunkat, történelmünket, összetartozásunkat megőrizzük. A márciusi ifjak, nemzetiségre, nyelvre, vallásra, foglalkozásra, vagyoni helyzetre való tekintet nélkül egyet akartak, együtt cselekedtek. A tizenkét pont kinyomtatására várva Petőfiék magyarul és németül egyaránt szóltak az emberekhez. Ma sincs más lehetőségünk: csak akkor van esélyünk jövőnket a saját kezünkbe venni, ha összefogunk, ha egy nyelvet beszélünk. Ha okulunk ’48 példájából. Széchenyi és Kossuth, tűz és víz, de ‘48-ban mindketten az első szabad kormány miniszterei. És bár tűz és víz nem tűri egymást, mégis: úgy emlékszünk rájuk, mint akik közösen hajtottak végre egy rendkívüli, történelmi tettet” – fogalmazott a miniszter.

Cseke Attila kiemelte, a romániai magyar emberek akaratából az RMDSZ a román kormány tagja. „Kormányon lenni a beleszólás szabadságát jelenti a romániai magyarokat érintő döntésekbe. Kormányon lenni azt jelenti, hogy van lehetőségünk új lendülettel és több pénzből fejleszteni Erdélyt.”

Ugyanakkor hangsúlyozta, amióta az RMDSZ is tagja a román kormánynak, „egyik kezünkkel tüzet oltunk, a másikkal építkezünk”. Felelevenítette azt is, hogy Kézdivásárhelyen új bölcsődét építenek, éppen előző nap helyezték el az épület alapkövét. „Tudjuk, hogy a bölcsődei helyek hiánya gondot okoz a családoknak. (…) És végre aláírhattunk azt a szerződést is, amely a kézdivásárhelyiek régi álmát váltja valóra: új tanuszodát építünk. Mert ezek az évek a bizonytalanság és a nehézség ellenére a lehetőséget is jelentik. Európai uniós és hazai pénzek bősége áll rendelkezésre: ezekkel nagy áttörést érhetünk el ebben az évtizedben, és csak rajtunk, magyarokon múlik, hogy részesei és nyertesei maradjunk a fejlesztéseknek” – fejtegette a fejlesztési miniszter.

Cseke Attila ünnepi beszédében kiemelte: „Csak az lehet szabad, aki biztonságban érzi magát. Amikor a szabadságharcra emlékezünk, arra a biztonságra is emlékezzünk, amit a kormányzás nyújt a magyar emberek, a magyar családok számára. 2023-ban ezért küzdünk: az RMDSZ kormányzása hasznos, vissza tudja adni a gyakran elveszett reményt és azt a hitet, hogy itthon, a szülőföldön lehet és érdemes tervezni, lehet jó és teljes életet élni.”

Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár kifejtette, Magyarország kormánya 2010 óta a székely virtus szerint cselekszik. „Sok területet fel tudnánk sorolni, ahol sikerült csatákat nyerni és bástyákat építeni, közösségeket megerősíteni és lelkesíteni az együtt munkálkodásra, de legyen elég a legfontosabb eredményünk, és ez nem más, mint a nemzeti összetartozás érzésének megerősödése” – fogalmazott a politikus. Hozzátette, „1848 és ’49 örökre beírta minden magyar szívébe, hogy szabadságunk elsőrangú kérdés. Nem adhatjuk be a derekunkat semmilyen birodalmi érdeknek, mert őseink sem tették ezt. (…) Kristálytiszta alapot jelentett a 12 pont, a Nemzeti dal, az áprilisi törvények, a választások és a felelős magyar kormány, valamint ebben az időszakban sokat énekelt Szózat és Himnusz. Emellett kötelezték el magukat őseink a Petőfit is megihlető harcra. Ehhez tértek vissza a kiegyezéskor és a magyar történelem további sorsfordulói idején is. Ehhez legyünk mindenkor hűségesek mi is” – mondotta az anyaországi politikus.

Orbán Viktor miniszterelnök üzenetét Beke Mihály András, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának első beosztott konzulja olvasta fel. A rendezvény papi áldással és koszorúzással ért véget.

A március 15-ei rendezvény este a Vigadó Művelődési Házban megtartott gálaesttel ért véget, teltház előtt mutatták be Lung László Zsolt rendezésében a Te szent magyar hazám! című produkciót. A látványos előadáson közreműködött Molnár Levente operaénekes, valamint a Magyar Rhapsody Projekt, valamint Mihály János és Elek Ágota színművészek.