Politológusok az USR válságáról: a belső táborok rivalizálása vezetett a pártelnök lemondásához
Nem volt szerencsés megoldás a párt számára, hogy a demokrácia kiszélesítésének szándékával a Mentsétek meg Romániát Szövetségnek (USR) elnökét a közvetlenül a tagság, míg a vezetőtestületét a küldöttek választották meg. Többek között ez vezetett Dacian Cioloş lemondásához – véli a Maszol által megkérdezett George Jiglău politológus. Cristian Pîrvulescu politikai elemző pedig úgy véli: az USR rendszerellenes üzenetei már nem növelik a szavazótáborát, ezen változtatnia kell, ha növekedni akar.
Sokak várakozásával ellentétben nem kedvez a Mentsétek meg Romániát Szövetségnek (USR) az ellenzéki szerep. Elemzők szerint a párt folyamatos szervezeti és identitásválsággal küzd, és a kormányból való tavaly szeptemberi kilépése óta vajmi keveset erősödött a felmérésekben.
Ez a válság Dacian Cioloş hétfőn bejelentett lemondásában csúcsosodott ki. A pártelnök azt követően távozott tisztségéből, hogy a 25 tagú országos elnökség 14–11 arányban leszavazta a kollektív döntéshozatal átszervezését célzó reformcsomagját. Cioloş többek között árnyékkormány felállítását és az alapszabály módosítását kezdeményezte, a civil szervezetek és a vállalkozói szféra képviselőinek is helyet akart biztosítani a pártvezetésben, amelyet kritikusai a döntéshozatal „kiszervezésének” minősítettek és leszavaztak.
Ismert, hogy az USR tavaly ősszel véglegesítette fúzióját szövetségesével, a Cioloş által alapított Szabadság, Egység és Szolidaritás Párttal (PLUS). Több elemző úgy véli: a mostani feszültség hátterében az áll, hogy az internetnemzedék két rendszerkritikus, korrupcióellenes jelszavakat hangoztató, a közélet megtisztulását hirdető pártja – a magát jobbközép alakulatként meghatározó USR és a centrista PLUS - között a fúzió ellenére sem szűnt meg a rivalizálás.
Jiglău: két legitim hatalmi pólus alakult ki az USR-ben
Ezek közé az elemzők közé tartozik George Jiglău politológus is. A Maszolnak nyilatkozva a kolozsvári BBTE oktatója emlékeztetett arra, hogy az USR tavalyi tisztújító kongresszusán az elnököt közvetlenül a tagság választotta meg online szavazáson, míg a most ellene szegülő országos elnökséget a küldöttek. Akkor az elnöki tisztségért az USR táborát képviselő Dan Barna és a PLUS vezetője, Dacian Cioloş küzdött meg, és némi meglepetésre hajszállal, de utóbbi győzött. A kongresszusi küldöttek által megválasztott országos elnökségben azonban már az USR-s szárnyat képviselő Dan Barna tábora került többségbe (14–11 arányban).
„Sem az országos elnökség, sem a pártelnök legitimitása nem kérdőjelezhető meg. De a megválasztásuk eltérő módja az erőviszonyok torzulásához vezetett. Az előbbi testület összetétele a küldöttek akaratát, Dacian Cioloş megválasztása az idézőjelben vett népakaratot tükrözte. Valójában két legitim hatalmi pólus alakult ki a pártban, és ilyen körülmények között bárki lett volna Cioloş helyében, ugyanilyen problémákkal szembesült volna” – mondta Jiglău.
Kapcsolódó
A politológus szerint az USR-ben előállt helyzet némiképp hasonlít az állam jelenlegi hatalmi ágai közötti erőviszonyokhoz. Az államfőt is közvetlenül választják meg, mégsincs olyan széles hatásköre, amit a legitimitása indokolna, csak nagyon korlátozott a hatalma a parlament által megszavazott kormány fölött. „Az USR számára nem volt szerencsés lemásolni ezt a modellt. Ez a magyarázata annak, hogy Cioloş nem tudta érvényesíteni az akaratát. Hasonló helyzetbe kerülhet a következő pártelnök is, ha nem módosítanak az USR alapszabályzatán” – fogalmazott az elemző.
Kérdésünkre elmondta: szerinte Cătălin Drulă jelenlegi ügyvezető elnök a legesélyesebb a pártelnöki tisztség elnyerésére a következő tisztújító kongresszuson. Emlékeztetett arra, hogy a civil társadalomból érkező volt szállításügyi miniszter tagja volt korábban a technokrata Cioloş-kabinetnek is, jól együtt tudott működni az akkori miniszterelnökkel, de a politikusi pályáját nem a PLUS-ban, hanem az USR-ben folytatta. Szerinte a volt szállításügyi miniszter hatékony tárcavezető és határozott döntéshozó benyomását keltette a mandátuma alatt. „Mindenesetre Drulă lehet az a személyiség, aki közelíteni tudja egymáshoz a pártban szembenálló két tábort” – jegyezte meg.
A párt jövőjével kapcsolatban George Jiglău úgy vélekedett: szerinte az USR még mindig az útkeresés szakaszában van, és megítélésének nem kedvez, hogy kívülről úgy tűnik: Dacian Cioloş lemondásának hátterében nem az értékek, ideológiák ütközése áll, hanem a párt két tábora (az egykori USR és a PLUS) közötti állóháború következménye. A jó hír számukra az, hogy egyelőre a választási ciklus közepén vagyunk, és még van idő a talpraállásra – tette hozzá.
Pîrvulescu: az USR előkészítette a terepet az AUR-nak
A Szabad Európa Rádiónak nyilatkozó Cristian Pîrvulescu politológus szerint is az a magyarázata az USR válságának, hogy két eltérő szervezeti kultúrájú pártból jött létre, amelyek fúziója a mai napig nem teljesedett ki. Az elemző a hasonló módon létrejött Nemzeti Liberális Párt (PNL) példáját hozta fel, amelybe nyolc év elteltével sem sikerült teljesen integrálni az egykori demokrata liberálisokat.
„Az USR-ben az egyik tábor a Dacian Cioloșhoz hű technokratákból áll, akik nagyon tisztelik a volt európai biztost. Atyáskodott fölöttük, gondoskodott róluk, gyakran találkozott velük, támogatta őket. Ez a csapat részben Brüsszelben formálódott. A másik tábor a civil társadalomból érkező csoportosulásokból áll. Ők természetüknél fogva anarchistábbak, fegyelmezetlenebbek” – magyarázta a politológus.
Kapcsolódó
Pîrvulescu szerint teljesen érthető volt, hogy az országos elnökség elutasította Cioloș pártátszervezési programját, elsősorban a döntéshozatal „kiszervezését”. Úgy vélekedett: rossz ötlet elvonatkoztatni a döntéshozatalt a döntéshozók legitimitásától. „Meglehetősen furcsa az az elképzelés, hogy külső emberek szabják meg, mi történjen egy párton belül. Ez a párt végét jelenti” – jelentette ki.
Az elemző elsősorban azt hiányolja Cioloș lemondása utáni sajtótájékoztatójából, hogy nem vonta le pártja eddigi politikai pályájának egyik legfontosabb tanulságát. Mégpedig azt, hogy az USR voltaképp előkészítette a terepet a Románok Egyesüléséért Szövetségnek (AUR). Pîrvulescu szerint nemcsak azzal segítették a vírustagadó, nacionalista szólamokat hangoztató párt növekedését, hogy tavaly összefogtak az AUR-ral egy bizalmatlansági indítvány benyújtásához, hanem azáltal is, hogy modellül szolgáltak George Simionéknak.
„Az USR megalapítása óta egy rendszerellenes diskurzusra építkezett. Üzeneteit az AUR menet közben átvette, egyszerűsítette, populista, nacionalista, vallásos elemekkel fűszerezte meg, és közérthetővé tette a társadalom többsége számára. Vagyis az USR az AUR egyfajta mentorává vált, és ugródeszkául szolgált a szélsőséges párt számára” – részletezte a politológus.
Pîrvulescu szerint az USR rendszerellenes, a közélet megtisztulását hirdető, a hagyományos pártokat bíráló üzenetei már nem növelik a szavazótáborát, ezen változtatnia kell, ha növekedni akar. „Abba az illúzióba ringatják magukat, hogy a pártok ma már csak a közösségi oldalak segítségével tudnak növekedni, de ezt a terepen már elfoglalta az AUR” – mondta az elemző.
Szerinte USR nem érti meg, hogy az internet a szélsőséges eszmék terjedésének kedvez. A párt úgy rendszerellenes, hogy közben mérsékelt és Európa-párti. Csakhogy az uniós integráció és a jelenlegi válság által érintett rétegek haragja és frusztrációja az EU ellen irányul. „Ezeknek a tömegeknek a várakozásaihoz és előítéleteihez az AUR sokkal jobban igazodik az USR-nél. Ez a magyarázata annak, hogy az AUR erősödik, az USR pedig gyengül” – jelentette ki Cristian Pîrvulescu.
CSAK SAJÁT
.jpg)
.jpg)
.jpg)
